Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Vashiány terhesen és szoptatás alatt"A fáradtság 50 árnyalata"

Szerző: Galgóczi Edina

2022. július 5.

Forrás: babaszoba.hu

Elképesztő fáradtságérzet és dekoncentráltság, ami mindent megnehezít, pont akkor, amikor annyi dolgot kellene elrendezni - ezt a vashiány is okozhatja.

"A terhesség végére elfogyott az energiám"

"Azon kismamák közé tartozom, akik a terhesség nagy részét végigdolgozták. Őszintén szólva örültem, hogy kimaradt a terhesség elején a rosszullét. Nem hánytam, nem émelyegtem Zsombival. Számomra ismeretlen fogalom volt. Jártam tovább a könyvelőirodába azután is, miután bejelentettem a 12. héten, hogy babát várok" - meséli Adél.
"Simán ment minden. Csak onnan vettem észre, hogy lassan közeledik a nagy pillanat, hogy újra vizsgálatra, terhesgondozásra kellett mennem. Az étkezésre se görcsöltem rá különösebben, nem ettem rendszeresen, akkor is inkább valami gyorskaját. Nem volt időm ezzel foglalkozni. A harmadik trimeszterre azonban elfogyott a lendületem. Először azt hittem, hogy az egyre terjedelmesebb pocakom okozza, és emiatt kapok nehezebben levegőt. Sokkal fáradékonyabb vagyok a 34. hét óta, mint amire számítottam. Még bejárok dolgozni, de már nagyon nehezemre esik. Nem tudok annyira koncentrálni, egyre többet hibázok, lassabban megy a munka."

Több vér, több vas

A terhesség során a vérmennyiség jelentősen megnő - a harmadik trimeszterre (28-40. hét) ennek mértéke eléri a 45%-ot1, azaz nagyjából 1,5-szerese lesz az eredeti mennyiségnek az a volumen, amely segítségével a kismama teste ellátja a magzatot és saját magát.
Az oxigénszállítás a vörösvértestek révén történik. Ezek egyik alkotóeleme a vasat tartalmazó fehérjemolekula, a hemoglobin, amelynek képzéséhez szükséges a vas. Hogy több vért és hemoglobint tudjon előállítani a terhesség előrehaladtával a szervezet, értelemszerűen több vasat is igényel, ezért a kismamának többet kell ebből a nyomelemből bevinnie.
A fentiekből következik, hogy enyhe vérszegénység a várandósság alatt szinte minden kismamánál jelentkezik. Ám vaspótlás nélkül súlyosan lecsökkenhet a vasszint, akár már a második trimeszterre, ami kezelés nélkül vashiányos vérszegénységhez vezethet. A vashiány kezdetben csak zavaró, később kifejezett tünetekkel járhat, ráadásul a baba fejlődését is negatívan befolyásolhatja (fejlődési rendellenességekhez, koraszüléshez, esetleg vetéléshez is vezethet), szülés alatti és utáni problémákat is okozhat az újszülöttnél és az anyukánál egyaránt.
A vashiányos vérszegénység is okozhat fáradtságot 
Fotó: Getty Images
Hogyan jelez az anya teste, hogy vészesen alacsony a vasszint, és feltétlenül pótolni kell a vasat?
A vashiány tünetei:
  • fáradékonyság,
  • légszomj,
  • gyengeségérzet,
  • sápadt bőr,
  • alacsony energiaszint,
  • magasabb pulzus,
  • szédülés,
  • hajhullás,
  • álmosság,
  • romló koncentrációs képesség.
A vérszegénységgel küzdők között a leggyakoribb tünet a fáradékonyság - az adatok2 szerint ezt 79 százalékuk tapasztalja. Igen sokan - 38 százalék - számoltak be sápadtságról (szembetűnő a szemhéj belső fele, a körömágy és az íny vértelensége), illetve a páciensek 30 százaléka a koncentráció romlását említette zavaró jelként.

Van olyan, akinél nagyobb a vérszegénység kockázata

"Nagyon boldogok voltunk Krisztiánnal, amikor kiderült, hogy két baba növekszik a szívem alatt. Nem lepődtem meg, hiszen a családunkban már előfordult ikerterhesség, számítottam rá. De nem volt könnyű a várandósság. Az utolsó hónapok voltak a legnehezebbek. Nagy súlyt cipeltem, a lábaim ödémásodtak, egyre nehezebben kaptam levegőt" - emlékszik vissza erre az időszakra Zsófi.
"Azt a pár lépcsőfokot is nehezen tettem meg, ami a házunk bejáratáig vezetett fel. A vasszintem nagyon alacsony volt, az orvos szerint komoly terhességi vérszegénység alakult ki nálam. Enni is alig bírtam, azt éreztem, hogy a gyomrom diónyira zsugorodott. Nagyon vártam már, hogy Kolos és Máté kibújjon. Császárral lettek meg végül, még mielőtt betöltöttem volna a 37. hetet. Szerencsére most már mindannyian itthon vagyunk, és mindketten makkegészségesek, szépen nőnek."

Szinte minden második kismama vérszegény

A probléma gyakoriságát jól mutatja a National Library of Medicine portálon olvasható3 2011-es tanulmány, amely szerint a nem terhes nők 29 százaléka, míg a babát várók 38 százaléka küzd vérszegénységgel. Ez azért is nagyon fontos szám, mert a kutatások szerint jóval nagyobb az esélye a vashiányos vérszegénység kialakulásának azoknál a nőknél, akik eleve vashiányos állapottal vágnak neki a várandósságnak. Éppen ezért érdemes már a babavárás előtt ellenőriztetni a vasszintet, és ha a hiányállapot igazolódik, a megfelelő készítménnyel feltölteni a raktárakat.
Az induló vashiány mellett azonban vannak egyéb tényezők, amelyek jelentős mértékben növelik a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát. Lássuk, melyek ezek!
Kezdjük mindjárt a táplálkozással. Ha a kismama nem fogyaszt elég vasban gazdag élelmiszert, azzal fokozza a hiányállapot kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy az állati vasforrásokból (például májból, marhahúsból, sertéshúsból) szívódik fel a leghatékonyabban a vas (körülbelül 20%), míg a vasban gazdagabb növényi élelmiszerekből (például bab, diófélék, szárított gyümölcsök) csak jóval kevesebb vas tud hasznosulni (nagyjából 10%).4
A terhesség mellett a szülés és a szoptatás is erősen kimeríti a vasraktárakat. Kell idő a szervezetnek a regenerálódáshoz, még vaspótlás mellett is! Nem meglepő hát, hogy a vérszegénység kockázatát tekintve az is meghatározó, mennyi idő telik el két terhesség között. Ha a két várandósság között 1,5-2 évnél rövidebb idő telik el, nagyobb valószínűséggel jelentkezik vashiányos probléma.
Az ikerterhesség is a rizikófaktorok közé tartozik, hiszen olyankor két vagy ennél is több magzatról gondoskodik a kismama szervezete. Ha a súlyos terhességi hányás is a terhességet kísérő, kellemetlen tünetek között szerepel, akkor szintén nagyobb az esély a vashiányos vérszegénység kialakulására.

Mennyi az annyi?

A WHO a terhesség alatt napi 30-60 mg elemi vas bevitelét javasolja már a terhesség kezdetétől, ami mellé érdemes szedni napi 0,4 mg folsavat is. (Utóbbi szintjét indokolt esetben az orvos emelheti 4 mg-ra.)

Szülés után is több vasra van szükség

"Borit császárral szültem, mert nem fordult be. Hazaérkezésünk után megharcoltam a szoptatással. Sírtam a fájdalomtól, és a heg miatt sem volt egyszerű megtalálni a megfelelő testhelyzetet. Az erőnlétem is messze volt attól, amire szükségem lett volna ahhoz, hogy a babánkat egyedül ellássam. Már szülés előtt is nagyon gyenge voltam, ami fokozódott, sokszor szédültem, fájt a fejem, a hajam is nagyon hullott. Az orvosom szerint a vérveszteség súlyosbította a vashiányomat."
A WHO5 ajánlása szerint szülés után még 3 hónapig mindenképpen folytatni kell a vaspótlást! Mi ennek az oka? A terhesség alatt vészesen merülnek a vasraktárak, ráadásul jelentős mennyiségű (400-500 ml) vért is vesztünk a hüvelyi szülés során. (Császármetszésnél még többet.) Ehhez hozzájön még a szoptatás is, ami szintén sokat kivesz a vaskészletből. A magasabb vasbevitel folytatása ezért szükséges a szülés után is ahhoz, hogy az anya minél hamarabb visszanyerje erejét és rendben elláthassa a kicsit.

Mennyi vaspótlás kell a szoptatás és a gyermekágy idején?

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása értelmében az elemi vasat szülés után is érdemes tovább szedni napi szinten legalább 3 hónapig vagy a hemoglobinszint normalizálódásáig folsavpótlással vagy anélkül a szervezet támogatása érdekében.

Forrás:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Még nem vette fel a babaváró hitelt? (X)

Összegyűjtöttük az öt legfontosabb tudnivalót az állami kamattámogatott babaváró hitelről.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések