A kismamán is múlik, hogy fejlődik a magzat idegrendszere

Talán még a terhesség tényéről sem tud a kismama, amikor a 4. terhességi héten elindul az embrió idegrendszerének fejlődése és elkezd kialakulni a gerincoszlopa. Hogy segítheti a kismama a magzat idegrendszerének egészséges fejlődését?

Tervezett gyermekvállalás esetében már a családtervezés időszakában erősen ajánlott a folsavraktárak feltöltése - egyéb esetekben pedig a terhességről tudomást szerezve azonnal. Ez a gyakorlatban nemcsak folsavban gazdag ételek (pl. zöldleveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák) fogyasztását jelenti, hanem akár a táplálékkiegészítő formájában bevitt folsavpótlást is.
A kismamán is múlik, hogy fejlődik a magzat idegrendszere
"Napi 400-800 mikrogramm folsavat szoktunk javasolni a (leendő) kismamának" - magyarázza a szülészorvosi gyakorlatot dr. Héra Anna szülész-nőgyógyász szakorvos-jelölt. Ennyit nehéz lenne pusztán a táplálkozással fedezni - napi kb. fél kg spenótot kellene hozzá megenni - ezért érdemes más forrásból is bevinni.

A velőcső záródik: mikor és hogyan?

Sokan tudják ma már, hogy a terhességet megelőző időszakban és a várandósság első 12 hetében történő folsavpótlás az embrió (8. hét végéig nevezzük így), majd a magzat (9. héttől nevezzük így) normális velőcsőzáródása érdekében szükséges. De mi is pontosan a velőcső és miért kell rendesen záródnia? Maga az idegrendszer - tehát a gerincvelő és az agyvelő, mint központi idegrendszer - a fejlődő embrió velőcsövéből keletkezik: a velőcső törzsi részéből a gerincvelő, feji végéből pedig az agyvelő alakul ki.
A velőcső pedig - és ez teszi szenzitívvé az egész témát - a terhesség kb. 4-6. hete között alakul ki és zárul be. Ilyenkor sok leendő anya esetleg még nem is tud a terhességről - hiszen még nem észlelte, hogy elmaradt volna a menstruációja -, az embriónál pedig már egy ilyen lényeges folyamat végigment, és le is zárult! Az idegrendszer legfőbb fejlődési kérdése eldőlt: záródott-e a velőcső, vagy úgynevezett velőcsőzáródási rendellenességgel fejlődik a magzat.
"Az idegrendszeri fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata nagyobb olyankor, ha korábban ez már előfordult a szülő családjában, illetve más kórképek, például cukorbetegség, elhízás esetén, vagy ha a közeli felmenők anti-epileptikumokat (pl. valproátot) szednek/tek" - ismerteti a kockázati tényezőket dr. Héra Anna.

Óvatosság és körültekintés

Általánosságban véve is vigyáznia kell a kismamának magára. Amennyiben a várandósság első trimeszterében magas lázzal járó betegséget kap el, amit főként vírusok okozhatnak (esetleg bárány- vagy rózsahimlő), az növeli a velőcső-záródási rendellenességek kialakulásának esélyét. Ezért is fontos, hogy kerülje a várandós a fertőzötteket.
Magas lázzal jár a szalmonella-fertőzés is, emiatt a nyers tojást tartalmazó ételek, a nyers húsok, a pasztörizálatlan tej kerülendők a terhesség során. "A friss zöldségeket és gyümölcsöket pedig nagyon-nagyon alapos mosást követően ajánljuk csak fogyasztani, hiszen máskülönben toxoplazmózist (ez egy parazita okozta fertőzés) tudnak okozni, ha bejutnak az anya, és rajta keresztül a magzat szervezetébe, ami súlyos idegrendszeri károsodásokhoz vezethet" - emeli ki a tudatos étkezések fontosságát Héra doktornő.
Rendszeres terhesgondozáson való részvétellel, a kötelező ultrahangvizsgálatokkal a magzati idegrendszer kialakulását nyomon lehet követni és az elváltozásokra fény derülhet már a 12. heti genetikai ultrahangon. "Ezért is különösen fontos, hogy a kismama ne mulassza el ezt a vizsgálatot" - hangsúlyozza dr. Héra Anna.
Kapcsolódó cikkeink a magzat fejlődése témában:
Elevit