Terhesség hétről hétreFőoldal

Végére értél ennek a csodálatos utazásnak. Ha még nem élted át a szülés élményét, valószínűleg rengetegszer képzelted el, milyen lesz. Mindenkinek más - bár abban a nők nagy része egyetért, hogy a világ legszebb érzése -, de van három fázis, ami senkinél nem hiányozhat. Az első fázis főszereplői a tágulás és a fájások. Noha a legtöbb film bemutatása alapján a szülés folyamatának megindulása a magzatvíz látványos elfolyásával kezdődik, valójában ez nem túl gyakori: a szülés akkor kezdődik, amikor az összehúzódások rendszeressé válnak, és mind gyakoriságuk, mind erősségük nő. A kitolási szakaszt egy viszonylag rövid - 1-2 órás - átmeneti fázis előzi meg, amely alatt az összehúzódások szinte egymást követik. Ezek a fájások nem erősebbek, csak sűrűbbek a többinél, alig 2-3 perc telik el köztük. Ez a szülés legkellemetlenebb szakasza: nagyon sok nő él át remegést, erős émelygést, hányást, de talán vigasztaló, hogy nem tart sokáig, és a végére a méhszáj teljesen kitágul, majd eltűnik. A kitolási szakasz általában már jóval kellemesebb élmény: a kismama úgy érzi, a magzat kitolásával aktív szereplőjévé válik a történéseknek. Az összehúzódások gyakorisága csökken, és a fájás minősége is változik. A szülő nő hamar ráérez, mikor kell nyomnia, és hogyan vegye a levegőt annak érdekében, hogy minél hatékonyabban haladjon előre a kicsi a szülőcsatornában. Ha nem érezné eléggé a nyomások szükségét, a szülésznő segít neki a kellő időben. Ha gátmetszésre van szükség - ami manapság már nem rutinszerű -, az ennek a szakasznak a végén történik, szinte csak egy-két perccel korábban annál, hogy a baba világra jön. Valószínű, hogy az újdonsült édesanya számára a kicsi megszületése után már semmi nem számít, de hátravan még egy fázis, a lepényi szak. Az újszülött világra jövetelét követő egy órában pár enyhe nyomás hatására "megszületik" a méhlepény is, amelynek gondos vizsgálata elengedhetetlen része a biztonságos szülésnek.