Kisgyerek

Bárányhimlő

A bőrön előbb kicsi, kerek, piros foltok, majd ezekből kialakuló víztiszta, majd sárga közepű (gennyesnek tűnő) és fokozatosan beszáradó hólyagok jelennek meg.
2007. November 11.

Mit kell tudni a bárányhimlőről?

Lappangási ideje 7-14 nap, cseppfertőzéssel terjed. A “pöttyök” az egész testet elboríthatják, és viszketnek. Jellemző, hogy kezdődő és gyógyulófélben levő kiütéseket is látunk egyszerre. Ha már valamennyi pörkösödik, a gyerek nem fertőz többé. Ritka a magas láz.

Kezelés: általában nem szükséges. Nem ajánlatos az úgynevezett hűsítő rázókeverék használata, mert elősegíti a kis sebek bakteriális felülfertőződését. Adjunk természetes anyagból készített, szellős ruhát a gyerekre, és zuhanyozzuk le mindennap. Tévhit, hogy a kiütéseket nem érheti víz! Az erős viszketést antihisztamin-tartalmú gyógyszerrel is csökkentheti az orvos. Létezik ellene oltás is, ennek költségét a szülő viseli.

Házi gyógymódok bárányhimlőre

Figyelemeltereléssel, szabadtéri programokkal próbáljuk elvonni a gyerek figyelmét a vakarózásról. Mikor múlik el a bárányhimlő? Két hét otthoni ápolásra számíthatunk, de kirándulni, kertbe menni szabad, feküdni nem kell.

Bárányhimlő: lappangás, kiütések

A védőoltásoknak köszönhetően ma már csak ritkán találkozunk mumpszos, kanyarós beteggel a rendelőkben. A bárányhimlőn viszont továbbra is átesik a közösségbe kerülő gyermekek többsége. Olyannyira fertőző, hogy az egy légtérben tartózkodók kilencvenöt százaléka elkapja. A lappangási idő két-három hét, s már ezalatt is cseppfertőzéssel terjed kórokozója, a varicella zoster vírus, s egészen addig fertőző marad a hólyagváladék, amíg a kiütések be nem száradnak. Ez a folyamat általában két hétig tart, ezalatt ne vigyük közösségbe a gyermeket.

Először halványpiros foltocskák keletkeznek, majd közepükön víztiszta hólyag jön létre. A hólyag rövidesen zavarossá válik, kifakad, majd pörkkel fedett seb alakul ki a helyén. Igen jellegzetes, hogy a hólyagok az egész testet elborítják, s egyszerre többféle stádiumban levő kiütések láthatók: a beszáradófélben levők mellett újabbak is jelentkeznek egy teljes hétig. A bárányhimlő az esetek többségében simán gyógyul, az viszont intő jel, ha a hólyagok körül nem alakul ki a jellegzetes piros udvar, s csak egyféle kiütés látható – ilyenkor igen súlyos lefolyású a betegség. Előfordul, hogy még hónapok múlva is látszanak fehér foltok a kiütések helyén. Valódi hegek csak az elvakart hólyagokból lesznek.

A bárányhimlő vírusa az egyik legnagyobb életművész a világ teremtményei közül. Míg a legtöbb kórokozó a légtérbe kerülve rövid időn belül elpusztul, a varicella zoster nagy távolságokat képes megtenni, és hosszú időn át életben marad akár a használati tárgyak felületén is. A beteggel egy légtérben tartózkodók hetven-kilencven százaléka elkapja, ha még nem volt bárányhimlős. A vírus akár két-három hétig is lappang a betegben, mire megjelennek az első kiütések. A betegség már ebben az időszakban fertőz, egészen az utolsó hólyag leszáradásáig. A kiütések fokozatosan jelennek meg, s jellemző, hogy a beteg testén egyszerre többféle stádiumú kiütés látható.

Először csak piros foltokat látunk, a következő fázisban a foltok közepe kiemelkedik, átlátszó, víztiszta folyadékkal telt hólyaggá alakul. A hólyagok ezután leszáradnak, s ha nem vakarta el a beteg, nyom nélkül eltűnnek. Előfordul, hogy csak néhány pötty jelenik meg, másnak az egész teste tele, akár a száj nyálkahártyájára és a szemére is juthat. A pöttyösség időszaka nagyjából hét-tíz napig tart, de csak az első napok igazán kellemetlenek. A betegség ugyan elmúlik, de a vírus nem adja meg magát ilyen könnyen: ugyanúgy, mint közeli rokonai, tartósan megtelepedik a szervezetben. Sok-sok évvel később újra “munkához láthat”, ilyenkor már nem bárányhimlőt, hanem övsömört okoz. Ez korántsem olyan gyakori betegség, mint a bárányhimlő.

Leggyakrabban ötvenéves kor felett jelenik meg, legyengült szervezetben, stressz vagy lázas betegség esetén. Ilyenkor ismét elszaporodnak a vírusok, és az idegrostok mentén a bőrbe jutnak. Az érintett idegrostok által ellátott bőrfelületen övszerűen hólyagok jelennek meg, és jelentős kísérő tünet a fájdalom. A betegség csak a hólyagok váladékával fertőz.

A bárányhimlő kezelése

A bárányhimlős gyerekeknek nincs szükségük gyógyszerre, kivéve azokat, akiknek sérült vagy legyengült a védekezőképességük. Régebben úgy tartották, hogy a bárányhimlőst nem szabad mosdatni. A mai ajánlás szerint kifejezetten szükséges a zuhanyozás. Szappant is nyugodt szívvel használhatunk, mert ilyenkor a sebfertőzés lehetősége miatt még jobban ügyelni kell a tisztaságra. A kiütéseket semmivel sem szabad bekenni, még a közkedvelt hűsítő rázókeverékkel vagy más, viszketést csillapító kenőccsel sem, mert könnyen sebfertőzéses szövődmény alakulhat ki. A viszketés csillapítására legfeljebb mentolos hintőport használjunk. Mivel a száj nyálkahártyáján jelentkező kiütések nyílt sebek, evés közben kellemetlen, fájdalmas érzést is okozhatnak.

A bárányhimlőre nem jellemző a magas láz, ennek ellenére előfordulhat, hogy akár 39 fokig is felszökik a test hőmérséklete.

Fontos tudnivaló, hogy a bárányhimlős gyermek lázát egy májkárosodást okozó ritka szövődmény veszélye miatt nem szabad sem Kalmopyrinnel, sem Aspirinnel csillapítani. Helyette szükség esetén Panadolt vagy Amidazophent adhatunk. Vegyük figyelembe, hogy a láz a szervezet védekező reakciójának része, a gyógyulás szolgálatában áll, ezért csak a magas, rossz közérzetet okozó lázat csillapítsuk.

Életre szóló védettség

Védettséget szerez, aki egyszer már átvészelte a bárányhimlőt. Ennek ellenére előfordulhat, hogy felnőttkorban övsömör alakul ki, amit ugyanaz a vírus okoz. A kórokozó ugyanis a betegség lezajlása után visszamarad az idegdúcokban, s különféle hatásokra újból aktiválódik. A kiütések ilyenkor az idegek mentén vagy hosszában a végtagokon, övszerű elrendeződésben jelennek meg, s igen fájdalmasak. Idős korban gyakori, de gyermekeknél is előfordul. Míg a bárányhimlő cseppfertőzéssel és a hólyagváladék révén is fertőz, az övsömörnél csak ez utóbbitól terjed a betegség.

Gyakori, hogy az allergiás bőrkiütést összekeverik a bárányhimlővel. Ennek az a magyarázata, hogy a betegség nem egyformán súlyos formában jelentkezik mindenkinél, s ha csupán néhány hólyagocska bukkant fel, nehéz elhinni, hogy ez is bárányhimlőnek számít – miközben a szomszéd gyereknek még a szemhéján is több kiütés látható egymás mellett.

Védőoltás bárányhimlő ellen

Aki nem biztos abban, hogy volt-e bárányhimlős, a tervezett várandósság előtt végeztessen ellenanyag-vizsgálatot. Ha ugyanis az anya még nem volt bárányhimlős, és éppen a szülés előtti öt napon belül betegszik meg, újszülöttjénél súlyos lefolyású bárányhimlő alakulhat ki, hiszen nem kapta meg a védőanyagokat a méhlepényen keresztül. Éppen az ilyen nem várt bonyodalmak megelőzésére alkalmas a bárányhimlő elleni, választható védőoltás, ami a fenti eseten kívül olyanoknak is ajánlott, akiknek az immunrendszere valamilyen oknál fogva nem képes a hathatós védekezésre.

A bárányhimlő elleni oltást azért fejlesztették ki, mert bizonyos súlyos, krónikus betegségek (leukémia, tumorok, és olyan állapotok, amikor az immunrendszer működését gyengítő kezelést kell alkalmazni) esetén a bárányhimlő akár halálos is lehet. Ezeket a betegeket, ha állapotuk engedi, feltétlenül be kell oltani. Ha a beteg maga nem oltható, az őt gondozó, az őt körülvevő családtagok oltása szükséges – ha még nem estek volna át korábban bárányhimlőn.

A varicellavírus kárt okozhat a magzatban, ezért azok számára is ajánlott az oltás, akik nem estek át a betegségen, és gyereket szeretnének vállalni. Mivel az oltóanyag élő, legyengített kórokozókat tartalmaz, az oltás után három hónapig várni kell a teherbe eséssel. Ha a leendő kismama nem emlékszik, volt-e már bárányhimlős, két lehetőség közül választhat. Az egyik, hogy egy vérvétel árán ellenőrizteti, jelen van-e az ellenanyag a szervezetében (ez ügyben többek között a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Vírusdiagnosztikai Osztályán érdeklődhet). A másik út, hogy beoltatja magát. A szakemberek szerint ez akkor sem ártalmas, ha az illető már volt bárányhimlős.

A bárányhimlő elleni oltást egészséges gyerek is megkaphatja, ha a szülei meg akarják óvni a betegségtől. Ennek feltétele, hogy betöltse a kilenc hónapos kort. Más, szintén élő vírust tartalmazó (kanyaró, rubeola, mumpsz, gyermekbénulás) vakcinával egyidőben, de más helyre is beadható.

Bővebben lásd a www.baranyhimlo.hu oldalon.

(Szaktanácsadó: Pauliny Zsuzsanna, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa)

Trükkök vakarózás ellen

Ha elvakarják a sebeket, maradandó hegek alakulhatnak ki, ezért próbáljuk olyan elfoglaltsággal lekötni a kis betegek figyelmét, ami a kezüket is igénybe veszi. Ha nagyon viszket, inkább szorítsa rá a kezét a bőrére.

– Festés, gyurmázás, sóliszt-gyurmázás

– Kivagdosott képekből ragasszunk és írjunk egyedi mesekönyvet! Már a kicsik is remek történeteket tudnak kitalálni.

– Ha nem lázas és elesett, vigyük a szabadba! A bogarászás, futkosás eltereli figyelmét a hólyagokról.

– Adjunk neki egy ládikában ezernyi apró, érdekes kacatot – addig is telik az idő, amíg átvizsgálja.

– Építsünk rögtönzött tornapályát a lakásban: legyen négykézláb mászás, ugrálás, lopakodás, cikázás.

Rokon vírusok

A herpeszvírusok családjába a következő kórokozók tartoznak: az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex virus (HSV) 1 és 2; a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zoster virus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononucleosist) okozó Ebstein-Barr virus (EBV) és a cytomegalovirus (CMV). Bár ugyanaz a víruscsalád, mégsem megalapozott az a hiedelem, hogy ajakherpesszel küzdő betegtől bárányhimlőt lehet kapni. Sajnos, ez a téves információ nemrég orvos tollából is nyilvánosságot kapott az interneten.

Egy kis kitekintés

– Az Egyesült Államokban és Kanadában a lakosság teljes átoltottságára törekednek, a varicella-vakcinát kötelező oltásként vezették be. Egy járványban, amit a varicella zoster “vad törzse” okozott, az oltás csak az esetek 44 százalékában biztosított teljes védelmet a beadás után három évvel. Ez az arány jóval alacsonyabb volt a vártnál, emiatt a már beoltottak újraoltását javasolják. (New England Journal of Medicine 2002.)

– Franciaországban a teljes átoltottságot javasolják, a számítások szerint a csecsemőkori, minden gyerekre kiterjedő oltás a leginkább kifizetődő az államnak.

– Angliában kimutatták, hogy minden csecsemő oltása nem kifizetődő, ők a kamaszkori oltást javasolják, azok számára, akik addig még nem estek át a betegségen.

– A bárányhimlővel és a bárányhimlő elleni oltással foglalkozó tudományos munkacsoport, a EuroVar (European Working Group on Varicella) a varicella elleni oltóanyagot gyártó cég támogatásából tartja fenn magát.

– Az amerikai VZVRF munkáját szintén az oltóanyaggyártók támogatják.

Forrás: Kismama magazin