Terhesség hétről hétre

Újra anya

Hogyan élem életem, immár 3 gyermekes anyaként, Sosem gondoltam, hogy több gyermekes anya lesz belőlem és mégis itt az eredmény: Janka, Máté és a legkisebb: Kálmán, azaz Kálmi baba. Pillanatképek életünkből, Kálmi fejlődését követve.

újra itt

2014.07.28. 11:24
Olyan régóta tartok szünetet, hogy nem is tudom, hol folytassam. Kálmi már nagy baba, nem is baba, de ő magát még annak hívja, hanem igazi kisfiú. Pontosabban, egy baba jellegű kisfiú. Vidám és hangos (szerencsétlen szomszéd lány szenved is a korai reggelizésünktől, ám ezt nem kommunikálja felénk valami túl jól: konkrétan átdörömböl a falon). Elképesztően mély és erős hangja van, akárcsak bátyónak. Jó tömör gyerkőc, 14 kiló, már alig bírom cipelni. Ilyenkor mondom neki, hogy "baba nehéz", mire ő "baba nem nehéz"-zel válaszol. Bár cipelni leginkább Apa szokta hátikában, én babakocsizok vele, és egyre többször sétálunk, amit ő igencsak szeret. A menő most a nyárban, a vidéki nagymamás nyaralás volt, ahol 2 percenként láttunk traktort, vagy markolót, és kis medence is volt a kertben. Amúgy meg itthon készülődünk a költözésre (a nagyok hála Istennek nagyszülőkkel nyaralnak) Kálmit viszont lenyűgözik a lakásfelújítási munkálatok, valamint a hozzátartozó gépek. Mindent kipróbálna, főleg, hogy Apa is ezekkel dolgozik. Leggyakoribb mondata: "Az, mi az?" és "Apa, mit csináj?" Általában fúr, farag, gyalul, csiszol, bútort épít. Hát, ennél szebb nincs is a 2 és fél éves számára, talán csak a traktorok és markolók...
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

Bíztató kezdetek

2014.01.09. 13:25módosítva: 2014.01.09. 15:36
Hála Istennek, egészségesen kezdtük az új évet, ami számomra a legcsodálatosabb ajándékok egyike. Szinte hihetetlen, hogy mindegyik sarj ép és használható, azt kívánom maradjon ez így, sokáig. Az új év kedves barátoknál talált minket, Bükkszéken, egy meseszép falu szélén. Jó volt kint lenni a szabadban, még ha szürke és borongós is volt az idő. A házigazda a jelenlévő gyermekek kedvéért még az egyik lovat is behozta az udvarra, hogy felülhessenek. Kálmi el volt varázsolva, nagyon izgatta a hatalmas állat. Mutogatta is, hogy ő is kipróbálná, milyen a hátán, de mikor apja felültette, igen hamar lekívánkozott. Később, délután viszont egyre csak azt követelte, hogy menjünk a paci után, aki visszatért napközbeni legelő helyére.
A vidéki idillből, még elseje este visszatértünk a zaklatott Budapestre, én azonban elhatároztam, hogy idén igyekszem mindent a lehető legnyugisabban és átgondoltan intézni, megélni. Végig is futattam magamban, hogy mi minden teendő vár rám az elkövetkező hónapokban, és úgy döntöttem, hogy bizony, megpróbáljuk Kálmival, a közelünkben található, ismerős fejlesztő-játszóházban, a bölcsis napokat. E hét kedden voltunk először, 1 órát maradt ott nélkülem. Ahogy megérkeztünk, már rögtön tudta, hogy ez egy ottmaradós hely, de szépen elmondtam neki, hogy jövök hamar vissza. Sírt amikor elmentem, ezt nagyon rossz volt hallani, de úgy döntöttem, ha most nem próbáljuk ki, akkor marad minden a régiben, ami már nem jó számomra, ígyy neki se. Negyedóra után kaptam az sms-t, hogy minden rendben, szépen játszik. Amikor visszamentem érte, jókedvű volt, és örömmel jött hozzám. Ma voltunk másodszor, simán, gond nélkül bement, és 2 órát maradt, jókedvűen. Nagyon büszke vagyok rá, olyan okos és ügyes! Jó látni, hogy ennyi mindent megért, és egy csomó helyzetetben fel tudja találni magát. A haditerv az, hogy heti 2 délelőtt lesz bent, ez elviselhető időmennyiség neki is, és én is tudok haladni valamicskét a teendőimmel..
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

Újra itt

2013.12.06. 20:58módosítva: 2013.12.06. 21:22
Mindjárt itt az év vége, és már azt sem tudom, mikor írtam utoljára a naplóba. Kálmi holnap 21 hónapos lesz, majdnem minden energiámat leköti tesóival együtt. Az előbb még az ágyikójában gajdolt (ma kétszer is aludt napközben) most viszont csend van már. A nagyok 20 után kidőltek, Janka felrótta, hogy mennyit kellett tanulnia a héten, és I. néni nem átallotta még ma is dolgoztatni őket. Pedig tegnap délután adtak elő kis Mikulás darabot az ovisoknak, a leendő elsősőknek. Amin, természetesen nagyobbik öccse is részt vett, hiszen a zenei osztályra aspirál. Igyekeztem minden jelentős személyiségnek az agyába vésni, hogy ő a Janka kisöccse, reményem, hogy az okos, ügyes mindenki által favorizált Nagylány hátán eladjuk a szintén okos, ügyes, ám rém izgága középsőnket.
Kálmi is jelen volt az alkalmon, mikor meglátta nővérét rókának kifestve, aggodalommal vegyes csodálat ült ki az arcára. Onnantól kezdve nem lehetett levakarni őt a tesóról. Különben is, most tele van hatalmas nagy felfedezésekkel a világot illetően, és mindenről magyarázni szeretne, de egyelőre a pantomimes eszközei a legfejlettebbek. Ezzel együtt tökéletesen képbe tud helyezni minket azt illetően, hogy mit szeretne. A legapróbb dolgok is izgalomban tudják tartani: tegnap pl, egy 2 cm-es piros cérnaszálat talált az ágyon, és hihetetlen sok kört futott az ügyben, hogy mi legyen a cérnaszál sorsa. Természetesen a mi figyelmünket is felhívta többször e hihetetlen érdekességű ügyre. Valamint roppant mérges tud lenni, ha nem érez kellő érdeklődést belőlünk az álatala felhozott probléma irányában. A rossz vicceket se szereti, pl: ma este Apa eljátszotta, hogy megszoptatja őt: ölbe vette és mutatta a cicijét. A gyermek igencsak felháborodott és egyáltalán nem értékelte Apa abszurd ötletét. Pedig annyira tele volt a pocakja, hogy igazából nálam is csak ejtőzött, de azért mégis csak máshogy veszi ez ki magát Anya cicijén.
Ma feltérképeztem a helyzetet karácsonyi ajándék ügyben, könyv van már egy rakás, egyebekből igyekszem minél kevesebbet begyűjteni...
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)

hahó

2013.07.26. 16:51módosítva: 2013.07.26. 17:12
Most írom harmadszorra a bejegyzést és valamiért sose tölti fel. Ez egy próba csak...úgy tűnik most sikerült, a baj csak az, hogy nehéz újra leírni azt, amit eddig már kétszer megtettem. No, de a lényeg az, hogy jól vagyunk: kisdeddel, azaz 16 hónapos Kálmival én itthon, Férj dolgozik, nagyok pedig üdülnek a Balatonnál a nagyszülőknek köszönhetően. Ez így nekem is nyugis, hiszen Kálmi igényeit könnyű kielégíteni, leszámítva, hogy ő is szeretné nyomogatni a billentyűket...No de, ha nem lát a gépnél, akkor nyugi van, legkedvesebb tevékenysége a fürdés, hol a kis kádban, hol a minimedencében, az erkélyen. Meztelenkedik sokat, és ennek köszönhetően érdekes felfedezéseket tesz a pisit-kakit illetően. Izgatott ez-ez-ezekkel kommunikálja, ha valamit odacsinált, és nagyon jó fej, mert nem nyúl bele. Néha nehéz az eltakarítása, mint pl. tegnap reggel, amikor én mosakodtam volna ő viszont pont kakilt egyet a fürdőszoba elé. Miután meghallottam a nyugtalan ezeket és a szag is megcsapta az orrom, kirontottam félmeztelenül, számból csöpögő fogkrémmel. Kálmi popsiját gyorsan lemostam, miközben igyekeztem elkerülni, hogy bekapja a cicimet. Gyorsan bedobtam az ágyába ezek után, hogy magamra kapjak valamit, majd az ágyból is izgatott ez-eze-ezek hallatszottak. Odapisilt a kismanó, ezek után pelust kapott, aminek mintha örült volna kicsit.
Most viszont menni kell a játszóra, szokásos köreinket leróni, már hozza is a kis gereblyéjét...Tegnap még este 8 után is kirohantunk, fektetés közben, ugyanis belém hasított a felismerés, miszerint ott felejtettem a telómat...szerencsére ismerősök voltak még kint, így apuka folyamatosan csörgetett, anyuka és gyerekek nyomoztak velem, de nem találtuk a gaz telefont. Mentségére legyen mondva, hogy előtte való nap Kálmi beáztatta a medencéjébe, és a remek több mint 6 éves darab, némileg megrendült a szolgálatot illetően. Szóval megszakadt köztünk kissé a kapcsolat. Kissé megtörve tértem haza (Férj munkában) persze kis áttekintés után előkerült a táskából, addigra már letiltott számmal...
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

reflexek

2013.06.11. 21:16
Az elmúlt időszakban a csecsemőkori reflexek csodás világa tölti ki gyakran gondolataimat. Vicces, hogy már a 3. gyermeknél tartva tudatosul bennem e reflexek időben való működésének, majd időben való leépülésének fontossága. Mindez egyébként középső, 6 éves gyermekünk okán került reflektorfénybe nálunk.
Ugyanis kicsit utánamentem, mi lehet az iskolaéretlenség hátterében, azontúl, hogy fiú, meg, hogy a grafomotoros feladatokban nem tarol. Egy kedves barátnőm, aki elkezdett most tanulni a BHRG-s csapatnál, gyakorlatképpen megcsinálta a szenzomotoros diagnosztikát Máténál, és kiderült, hol van elásva a kutya. Annak ellenére, hogy jó mozgású, intelligens gyerek, idegrendszerileg mégis éretlen és ennek hátterében a még egy pár fennmaradt csecsemőkori reflex (mint pl.: a tónusos nyaki) áll. Azt, hogy milyen okos, ügyes, mutatja az is, hogy klasszul kompenzálta mindezt eddig. Ugyanakkor mégis bezavart neki az odafigyelős feladatoknál, bizonyos mozgásos gyakorlatoknál, meg a koncentrációban. Múlt héten vágtunk bele a TSMT (tervezett szenzomotoros tréning) csoportos tornába és lehet, hogy itthonra is kapunk egyéni feladatokat. Mindenesetre már vettünk egy hatalmas függőhintát, ami nagyon bejött, Máté gyakran használja, és mindenki más szeret beleülni, persze, ha engedélyt kap rá Mátétól.
Amúgy eléggé megdöbbentem az egész ügyön, egyrészről örülök, hogy találtunk valamit a háttérben, ami magyarázatot ad az amúgy okos, érző, és világosfejű/szívű gyermekem gyakori zizzent viselkedésére (na jó, nyilván az is számít, hogy középső, meg egy csomó minden más is) másrészről elképesztő, hogy ezek a reflexek fennmaradtak nála, és én nem vettem észre. Azért is fura, mert a korai fejlődésében semmi kirívó nem volt, leszámítva, hogy pár hónaposan nem támasztotta ki magát olyan szépen és erőteljesen, ha hason volt, mint annak idején a nővére. Ja, és azt is utálta mindig, ha fejjel lefelé lóbáltuk. Amúgy más furaság nem ugrik be. Szépen haladt a mozgásfejlődéssel és beszélni is korán kezdett.
Úgyhogy, most már Kálmit is árgus szemmel figyelem, hogy mi van az ő reflexeivel, már találtam is egy gyanús dolgot: gyakran tartja a kezecskéit behajlított ujjakkal, ez pl. utalhat a szopó-markoló reflex fennmaradására.
Persze azt is tudni kell, hogy mindenkinél vannak ilyen bibik a fejlődés során, ritkaság az egyenesvonalú, tökéletes fejlődés, de nem mindegy, hogy kinél milyen zavart okoznak a fennálló idegrendszeri működési tökéletlenségek.
Szóval izgi...jó, hogy az ember lánya egyre többet tud meg arról, hogy milyen bonyolult is ez a fejlődési történet, és milyen nagy szerepe van sok kis apróságnak...
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)

Sűrű hetek

2013.05.22. 11:37
Már nem is tudom követni az események áradását, annyi minden történik. Most épp Nagylány 10. szülinapjára készülődünk, ami vasárnap lesz az elsőáldozásával egyetemben. Tehát súlyozottan fontos családi alkalomban lesz részünk. Nagyjából összeállt már a koreográfia, az ajándékok is véglegesítés alá kerülnek (Janka folyton előállt újabb és újabb ötletekkel, így kicsit összezavarodtam a végére, hogy tulajdonképpen mit is szeretne). Tegnap arra jöttem rá, hogy a majdnem 15 hónapos Kálminak nincs semmilyen komolyabb ünneplő ruhája, melyben e fontos eseményen meg tudna jelenni, tehát ez ügyben is intézkednem kell. Úgyis a következő nagy ünnep az ő keresztelője lesz, valamikor a nyáron. Addig még átesünk Janka balett fellépésein, ovis/sulis záróünnepélyeken...
Kálmi majdnem egy hete hasmenéses, iszonyú nehezen múlik. Nem vészes az állapota, mert szerencsére nem hányt, de örülnék, ha abbamaradna ez a gyakori kakilás.
Tegnap este egy újabb mutatványával hozta ránk a frászt: fektetés után még csendesen játszott az ágyában, majd miután elunta, fogta magát és kimászott félig, majd félútról lezuttyant arccal földre. Hála Istennek, csak a száját harapta el. Elképesztő, hogy minden rosszcsontságot kipróbál, a tesói mindig is sokkal óvatosabbak voltak...most épp a forró sütő felé igyekezett meglógni, majd a papucsomat próbálja a lábamra illeszteni...
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)

Visszatérés...

2013.05.06. 21:12
...a naplóhoz...az elmúlt jó pár hétben, annyi minden történt folyamatosan, hogy feladtam a dokumentációs igényeimet. No, de hála Istennek jól vagyunk, csodás érzés, hogy nem kellett mostanában betegségekkel küszködni, viszont visszaállt az életünk a kellemes nyári menetrendbe. Azaz amennyi időt csak lehet, kint töltünk, ennek köszönhetően már tiszta barnák vagyunk. Rengeteget vagyunk a kedvenc játszónkon a haverokkal, és ez a kedélyes társasági élet engem boldoggá tesz.
Közben pörög az élet: Férj a volt lakásunkat újítja fel, hogy majd eladjuk, tehát rengeteget dolgozik, sokszor vagyok egyedül a srácokkal, de ebben a nyári fílingben ez tűrhető. Az elmúlt hetekben azért néha elszabadultunk kettesben is, apróbb esti kiruccanásokra, ez már nagyon ránk fért....
Janka most erdei suliban van, és vészesen közelít a 10. szülinapja a névnapjával egyetemben, addigra be kéne rendeznünk a külön kis szobáját. Ez már csak azért is üdvös lenn, mert elképesztő, hogy mennyit zúzzák egymást Mátéval, amivel ugye a legfőbb gond az, hogy a mi, szülői idegeink viselődnek meg erőteljesen.
Kálmi viszont egy fő habos sütemény, hatalmas csokiöntettel és illatos fahéjas kapuccsinóval, folyton meg akarjuk őt enni...egyszerűen zabálnivaló...leginkább Janka tudja felhergelni magát a rajongással, de azért mi is gyakran olvadozunk. Még szerencse, hogy Máté néha meggyepálja, különben aggasztóan téves elképzelések alakulnának ki a dedben az élet súlyáról.
De, hogy írjak is arról, hogy miket csinál ez a kis sütifiú: boldog fejjel és hamisítatlan Chaplines mozgással járkál fel s alá egész nap, nagyokat sikkant, morog, hörög. Kevés szót mond, de az "Ány-anya" kombinációban gyakorlatilag mindent meg tud fogalmazni. Ezt használja mindenre és mindenkire, amely, ill. akik pozitív tartalmakat hordoznak számára. Kivételt képeznek a kutyák, akiket viszont eksztatikus ugrálások közepette, magas fejhangon visítva va-váknak nevez.
Mindent megeszik, folyton enne és emellett folyton szopizik...ennek köszönhetően most már igazi kis vasgyúró: zömök és pocakos, szóval harapnivaló:))
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)

Új helyen

2013.04.05. 17:13módosítva: 2013.04.05. 17:38
Két hete vagyunk az új helyünkön, azaz 3 utcával arrébb költöztünk, igaz most albérletbe. Egy darabig itt maradunk, amíg a saját lakásunk felújítjuk, eladjuk és másikat veszünk. Szeretjük ezt az utcát, ovihoz, sulihoz, piachoz, játszótérhez még közelebb kerültünk, a lakás is kicsit nagyobb, mint a saját, és lényegesen kellemesebb hangulatú. A költözködést viszonylag gyorsan lebonyolítottuk, a gyerekek egészen élvezték a dobozolást. Kálmi minden dobozba és dobozra fel és be akart mászni, ezért viszonylag veszélyes volt a hadművelet, de szerencsésen megúsztuk a lehetséges baleseteket. Szembesülnöm kellett azzal, hogy mennyi ruhánk van, illetve, hogy mennyi mindent nem használunk. Tehát ki is selejteztünk egy jó adagot a 10-20 éves darabokból, könyveinkből is parkolópályára helyeztünk pár dobozzal. A teljes átköltözés azért eltartott egy ideig, de most nagyjából berendezkedtünk, és azt hiszem ránk fért ez a változás. Izgalmas megtapasztalni, hogyan tudunk belakni egy másik teret. A gyerekeknek a legfontosabb azt hiszem, hogy a saját megszokott bútoraik, tárgyaik vegyék körül őket.
Kálmi közben közelít a 13. hónap felé, most már egyre többet lépked, és persze most még lelkesebb a környezet felderítésének ügyében. Kedvence a takarítás lenne, odavan a seprűért, mindenáron meg akarja szerezni, és söprögetne. Sajnos ebben gyakran megakadályozom, ahogy a W.C. felderítésében is. KIfejlesztett egy édes vicsorgást is: fölhúzza az orrát és úgy vigyorog, mutatva mind a 4 fogát. Most épp a két szoba között található üveges ajtó két oldaláról szórakoztatják egymást a tesók és egy vendég kisfiú: Kálmika lelkesen tapasztja orrát az üveghez és roppant ügyesen fújja, miközben a fiúk őrjöngve röhögnek a másik oldalon. Janka kinyúlt a földön és alig várja, hogy elindulhasson barátnőjéhez az ott alvós buliba...ehhez azonban Apát kell megvárni...
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

1 éves:)))

2013.03.14. 12:56
Kálmi immár 1 hete, hogy betöltötte az első életévét. Komoly nagy baba, egyedül áll, sőt egy-két önálló lépést már meg is tett. Ennek örömére kaptunk is kölcsönbe egy remek kis narancssárga-barna cipőt, tehát barátkozik a cipős léttel.
Rengeteget magyaráz komoly arccal, mondandóját az adad-ababab-anya-aja szavakkal tudnám összefoglalni. Emellett sikkantgat, kacag, hümmög, morog, füfög...
További fontos fejlemény megvannak az első fogak! Nagy nehezen, kb. a szülinapjára tört elő a fölső két első fogacska, és látszódik már az alsó párocska is.
A családi ünneplést pénteken tartottuk, kicsit káoszos volt a napunk, de végül is meglett a vacsora, az almatorta, az ajándékok és a vendégek (nagyszülők, barátnőm M. babával) is magukhoz tértek az ünneplés végére. Kálmi meglepő módon nagyon örült az ajándékoknak, kapott egy műanyag, tologatható fűnyírót a nagyszülőktől, ez valamiért borzalmasan tetszik neki, barátnőmtől egy szép, kemény táblás könyvet, tőlünk pedig egy rumbatököt, és egy szép Reich K. képet (macis rajz, csodás piros keretben).
Az elmúlt héten is rengeteget fejlődött, napról napra okosodik. rengeteg mosolyt ajándékoz nekünk, és látványosan örül nekünk, tehát roppantul életkedv növelő egy ilyen baba a háznál...Hihetetlen, hogy Vékonydongájú Babából néhány hónap alatt majdnem 9 kg-os kis Vasgyúró lett, akitől, ha valamit megszerez magának, amit nem akar odaadni nekünk, azt szinte képtelenség elvenni tőle, annyira erősen fog mindent.
Hétvégén költözünk új telephelyünkre, ezek az utolsó napjaink ebben a lakásban, ahová Máté és Kálmi született, Janka pedig 7 évet húzott itt le, velünk...még egyelőre nem fogtam fel, de érzem, bármennyire is szerettük ezt a helyet, jó, hogy továbblépünk.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)

Halak

2013.03.05. 14:45
E jegyben születettek a fiaim. Könnyed, és mégis nagyon érzékeny, bonyolult jegynek érzem, legalábbis Mátéból eddig ezt szűrtem le. Biztosnak tűnik, hogy Kálmi merőben más természetű lesz. Ő is vidám, jó kedvű fiúcska, de korántsem akkora bohóc, mint Máté volt már ilyen piciként is.
Ma voltunk M-val iskolaérettségi vizsgálaton, és úgy tűnik, hogy egy jó adag para most leszakadt rólunk. M. nem akart részt venni e vizsgálódáson (mint, ahogy máskor is belázad az ilyen kötelező körök ellen) aztán pedig teljesen könnyedén és jókedvvel vette az akadályt. Megcsinált minden feladatot, és eközben elbűvölt mindenkit. Örülök, hogy jó szakemberekhez került, rögtön levették, hogy a kis bájos gyermek igazából egy csibész disznócska, aki leginkább játszani és bohóckodni szeret egyelőre, tehát nem javasolják a sulit most szeptembertől. Megnyugodtam. Nekem is ez volt az érzetem, és igazából örülök, hogy még nem kell elszakadnunk az ovitól. Lehet, hogy leginkább én szeretek odajárni, a következő lesz összesen a 10. év, aminek nekifutunk (lévén, hogy annak idején én is odajártam).
Szóval megkönnyebbültem, és remélem, hogy jól tudjuk majd kihasználni a +1 évet az oviban...akkor aztán már tényleg minden külön foglalkozásra járni fogunk...
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(4 értékelés eddig)