Terhesség hétről hétre

Egy csicseriborsó mindennapjai

A blogban a mindennapjainkat, bennem felsejlő gondolataimat, kérdéseimet kívánom megírni, leginkább unaloműzés szempontjából. :)

Napjaink vol. 2

2014.01.21. 10:22
Jónapokat, jóestéket! :)

Hát az elmúlt pár napunk érdekesen telt. Az az igazság, én már rájöttem.. Én nem kellek ahhoz, hogy megboruljon a gyermek napirendje. Éppen elég hozzá Ő maga.. Nagyon szépen bejáratott napirendünk volt, egészen pár héttel ezelőttig. Na már most a gyermek ugye egyre többet van fent, ami már lényegesen változtatja, a kialakított alvási, evési ciklust.. Minimum egy órát vígan fent van, amiből nagyon maximum 20 perc az étkezése, a többi csörgőzéssel megy el, meg bohóckodással. Igen ám, fáradt lesz így hát én beteszem a kiságyba simogatom picit a buksiját, és lám, alszik. Jaja, ez eddig szép és jó, de félóra múlva jön a feketeleves. A pocakfájás, amire előbb-utóbb, felkelés lesz, ez által, nem alussza ki magát, és ez estére frenetikus méreteket ölt, mert már magas frekvencián ad hangot a fáradtságának. Ennek fényében persze, hogy elaltassam egy külön művelet, sétabékával, csillagos teknőssel, és ratata, sorolhatnám. Persze ez is olyan, hogy vannak jobb, vannak rosszabb napok. Van amikor irtó könnyen ágyba lehet tenni, van amikor 3 órás művelet. Bár összességében megtérül, mert éjszaka alszik egy laza, 9-10 órát simát átszusszan, amiért nagyon szeretném megtudni kinek kell hálát adni, mert ezt már nagyon régóta megteszi. Pont ezen felbuzdulva, nem is vállalnék több gyereket. Meg sem akarom tudni, milyen is az amikor még x hónapos, éves korában nem alussza át anblock az éjszakát. Nyilván pár év múlva egészen más fényben fogom látni az egészet, de most józan ésszel, azt mondanám, a csúcson kell abbahagyni. :D

Az etetés is külön művelet lett, mert néha gellert kap és az istenért nem kell neki a cici, amit nem tudok hová tenni, így hát puszta félszből megkezdtem a hozzátáplálást. Félre értés ne essék csak egy kis almával próbálkozunk, és azt sem étkezés helyett, hanem két étkezés között. Mókás egy kaland az egy biztos.. Bár még egy hónapot ki kellett volna húzni, sőt ha azt nézem, hogy anyatejes babánál, féléves kortól ajánlott az inkább 3 hónap, de úgy sem bírnám ki addig. Sokan ezen fel szoktak háborodni, hogy miért kell ilyen korán elkezdeni a hozzátáplálást. Én magamról tudok nyilatkozni. Elsősorban azért mert tényleg ijesztő amikor tudom, hogy éhes, és nem hajlandó rám cuppani, el kell terelni minden félével a figyelmét, és társai, másod részt, mert ez tényleg egy új kaland. Nagyon izgalmasnak találom, ahogy ismerkedik az ízekkel, kíváncsian várja, hogy ebből, most mi fog kisülni, és hogy most ez mi is. De hát ez puszta türelmetlenség. Bár valószínű nem kezdtem volna neki, ha nem lenne nehézkes az etetés.. Na mindegy is, most már ez van. :) Különben is, mindenkinek szíve joga, úgy nevelni, gondozni gyermekét, ahogy akarja. Persze normális keretek között.
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(2 értékelés eddig)

Hozzászólások (Még nem érkezett hozzászólás)

Szeretnél hozzászólni Te is? Kérjük lépj be előbb!
Sikeres belépés után a rendszer automatikusan visszadob ide!
Szerző:anon_1135979
offline
anon_1135979
  • Kedvelés:

  • Bejegyzések száma: 3 db
  • Létrehozva: 2014.01.15. 11:03
  • Módosítva: -