Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Utazás a jelenből a jövőbe

Szerző: Máriáss Márta

2007. március 26. | Frissítve: 2016. január 7.

Forrás: HáziPatika.com

Mindenki, aki a köldökzsinórvér tárolása mellett dönt, támogatja a jövő orvostudományát, és hisz abban, hogy egyre több gyógymódra nyílik vele lehetőség. Jelenleg a legkérdésesebb pont a saját köldökzsinórvér visszaadása. Hol áll ebben a tudomány?

Utazás a jelenből a jövőbe

Az őssejt nem kuriózum

1990 után rohamosan elterjedt a csontvelő-transzplantáció alkalmazása, ekkor már a működő csontvelő-donorbankok segítségével több mint 16000 átültetést tudhatott maga mögött az orvostudomány, melyeket különböző immunhiányos állapotok és leukémiák gyógykezelésére alkalmaztak.

Jelenleg csak az Egyesült Államokban évente 30000 emberről derül ki, hogy olyan betegségben, többségükben valamilyen leukémiában szenvednek, melyek mai tudásunk szerint legjobban őssejt-beültetéssel gyógyíthatók. Más rákos megbetegedések, limfómák, immunrendszeri betegségek, így immunhiányos állapotok, egyéb olyan csontvelő-betegségek is jól kezelhetők őssejtekkel, melynek következtében vérképzési zavarok, vérszegénység lépnek föl.

A kilencvenes évek derekán aztán kiderült, hogy szinte lépten-nyomon lehet találni őssejtet. Egyre több emberi szövetről és szervről derül ki, hogy bizony őssejtek bújnak meg bennük, amelyek gyógyászati céllal is alkalmazhatók a szerv regenerálására.

Az őssejt-viták kora

1998-ban a James Thompson, a Wisconsini Egyetem munkatársa és csapata korai embriók belső sejtjeiből elsőként izolált néhányat. Miután kidolgozták annak módszerét, miként lehet ezeket laborkörülmények között életben tartani, a sejtek osztódni kezdtek. Ezek a sejtek sokkal több mindenre bizonyultak képesnek, mint a vérképző-őssejtek, mivel még kevésbé voltak elkötelezettek. A valódi embrionális őssejtekből ugyanis még bármilyen szövet kialakulhat, nem csak vér vagy más meghatározott szerv és szövet.

Még ugyanabban az évben a Johns Hopkins egyetem munkatársa, John Gearhart magzati ivarszövetből izolált pluripontes őssejt-vonalat. Ezzel megkezdődött a sok etikai vitát kiváltó embrionális őssejt-kutatás, mely során lombikbébi-módszerrel "gyártott" embriókból, pontosabban blasztocisztákból - ez az embrió hólyagcsíra állapota - nyertek őssejteket.

Az ezredforduló előtti évben sikerült a nagy reményekre jogosító bravúr, még idegsejtet is sikerült "előállítani" embrionális őssejtből - igaz, egyelőre csak egereknél. Már pedig ezek beültetve olyan egértársaknak hoztak javulást, amelyek egy szklerózis multiplexhez hasonló idegrendszeri sorvadásos betegségben szenvedtek.

Ez a kutatási irányvonal nagy vihart kavart. Egymásnak csaptak azok véleményei, akik az emberi élet szentségét védték, és azzal érvelnek, hogy minden olyan embrió vagy embrionális őssejt, amiből teljes emberi lény fejlődhet, védelemre szorul az emberi méltóság és az emberélet védelme jogán. Mások a megtermékenyített petesejtet és a 14 napos embriót még messze nem tekintik emberi lénynek, viszont véteknek tartják a kutatások leállítását, ha ezekkel már meglévő emberi életek megmentésére nyílik lehetőség.

Az etikai vitákat itt elkerüljük, s másik cikkben szentelünk neki helyet, annyi azonban mindenképp megjegyzendő, hogy megtiltani azt, ami lehetséges, s amihez ajtó nyílt, igen nehéz vállalkozás manapság. Számos szakmai szervezet ellenzi a teljes értékű embriókkal és embrionális sejtekkel való, nem a terhesség létrehozását célzó kísérletezést, több országban viszont ez a lehetőség nyitva áll. A megnyugtató megoldást sokkal inkább attól várhatjuk, ha sikerül jól működő alternatívát találni az embrionális őssejtek helyett. Márpedig, úgy tűnik, sikerült.

Eddig nem sejtett lehetőségek felnőtt őssejtekben

2000-ben svéd kutatóknak sikerült felnőtt egér agyában található, tehát felnőtt szöveti őssejtekből nagyon különböző szöveteket kitenyészteniük. Attól függően, hogy a szervezetben hová kerülnek ezek a sejtek, a szív, tüdő, máj, vese sejtjeivé képesek válni, vagy éppen idegsejteket képeznek. Ez tehát több mint amit egy viszonylag elkötelezett felnőtt őssejttől eddig elvárhattunk.

Etikai jelentősége nyilvánvaló, hiszen totipotenciájuk miatt az embrionális őssejtekről semmiképp nem akartak lemondani a kutatók. Ha az összes többi őssejt csak meghatározott irányban képes továbbfejlődni, míg az embrionális őssejtekből elvileg bármilyen szövetbe illő sejt válhat belőlük, akkor ezen sejtek kutatásának leállításával sok különféle szervet érintő betegség őssejtekkel való gyógyításának lehetőségétől fosztják meg a betegeket. Miután azonban kiderült, hogy valamennyi szervünk, porcikánk rejt őssejteket, amelyek ráadásul még mindig kellően sokféle irányba tudnak továbbdifferenciálódni, nem feltétlenül kell ragaszkodnunk a gyógyászati céllal "gyártott" embriókkal a kutatás oltárán feláldozott emberkékhez.

2001-ben csontvelői őssejtek beültetésével már infarktusos szívizom-szövetet is sikerült kezelni, azaz regenerálni. Német kutatások szerint akut szívinfarktusban saját - egyelőre csontvelőből származó - őssejtek beültetésével sikerült növelni a szív pumpáló erejét. Itt is igaz azonban, hogy minél fiatalabb őssejteket ültetnek be, annál jobb az esély a tényleges gyógyulásra, s az infarktusos terület csökkentésére.

Köldökzsinórvérből hasnyálmirigy?

Az etikai kérdések szabályozását, s a kedélyek megnyugtatását nagyban elősegítette, hogy a köldökzsinórvérrel is olyan őssejt-forráshoz jutottunk, melyben valószínűleg szintén nagy lehetőségek rejlenek még. Amerikai kutatóknak sikerült agyvérzés utáni agykárosodást gyógyítani köldökzsinórvérrel, - igaz, először csak patkánykísérletben.
A köldökzsinórvér már csak azért is sokat ígér, mert a legújabb kutatások szerint a benne lévő őssejtek nem csak kiváló osztódási és szaporodási készségükkel tűnnek ki. A vérképző őssejtek mellett olyanokra is rábukkantak, amelyekből erek, idegek, izom-, idegsejtek, sőt máj- és hasnyálmirigysejtek is tudnak képezni.

A Lipcsei Egyetemen sikerült először a kutatóknak köldökzsinórvérből származó őssejtekkel agyvérzéses idegrendszeri károsodásokat, funkciókieséseket csökkenteni. Az őssejtek a károsodott terület szélére épültek be, és néhány héttel a kezelés után a tipikus hiánytünetek szépen javultak. Éveken belül várható a klinikai kísérletek szakasza. A Bochumi Egyetemen születési oxigénhiány miatt agykárosodással világra jött gyerekek köldökzsinórvér-őssejtes kezelésének lehetőségeit kezdik kutatni.
Valóban, az őssejteket alkalmazó gyógyászatnak a regeneratív medicina az egyik legtöbbet ígérő területe, melynél a legcélszerűbb a saját őssejtek visszajuttatása.

Mikor csendül föl a jövő zenéje?

Egyelőre igen ritka az olyan betegség, amelynek elfogadott gyógymódja saját köldökzsinór-őssejt felhasználása. A legtöbb ilyen irányú eredmény egyelőre még csak a kísérletek stádiumában van. A gyermekkorban gyakori leukémiák köldökzsinórvérrel való kezelése egyre inkább bevett gyakorlat ugyan, ebben az esetben viszont általában nem saját köldökzsinórvér-sejteket juttatnak vissza, mert ezekkel esetleg a betegség kialakulásáért felelős genetikai hibákat is visszaültetnék a betegbe.

Volker Jacobs, a Müncheni Műszaki Egyetem Nőgyógyászati Klinikájának orvosa elemezte az 1993 és 2004 közötti lefagyasztott köldökzsinórvérből történt transzplantációkat. Az összesen 52 esetből hatnál adtak vissza saját köldökzsinórvér-őssejteket, a többi esetben testvérből vagy szülőből származókat ültettek be. Ehhez képest irdatlan nagy számnak tűnik az a másfél millió köldökzsinórvér-minta, amit eddig lefagyasztottak. Ennek ellenére valószínűleg nagy kincs lesz még a jövőben ez a szövetmennyiség. Pusztán arról van szó, hogy a szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy minden egyes köldökzsinórvér esetében sokkal valószínűbb, hogy másnak - akár családtagnak - lesz rá szüksége, mint magának a donornak, azaz a születő gyermeknek. S ha már költséges eljárással bevizsgáltatjuk és lefagyasztjuk a köldökzsinórvért, akkor ennek célszerű úgy történnie, hogy ne csak saját beültetésre legyen alkalmas, amikor a HLA-tipizálás, azaz a szöveti összeférés vizsgálata megspórolható volna.
A rohamléptekkel fejlődő őssejt-gyógyászatot figyelve nem tűnik hiú ábrándnak, hogy rövidesen, már éveken belül eddig gyógyíthatatlan és csupán valamelyest karban tartható betegségeket sorolhatunk a jól gyógyíthatók sorába. Számos olyan betegség terápiájának megújítását célzó kutatás zajlik jelenleg is, amelyeknél bizonyos szervek és szövetek végleges funkcióvesztése, tönkremenetele miatt kerülnek az emberek súlyos állapotba. Ilyen például sok autoimmun-eredetű betegség, az ízületek pusztulásával járó artrózis, a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek elhalása miatt kialakuló diabétesz, az idegrendszeri sorvadás okozta szklerózis multiplex, a Parkinson- és az Alzheimer-kór.

Kapcsolódó cikkeink:
  • Sikeres őssejtbeültetés
  • A köldökzsinórvér-őssejtek jellemzői
  • Elvittem a bankba gyermekünk köldökzsinórvérét
  • Az anyatejben még őssejtek is vannak!

  • Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések