Terhesség

Újabb génszerkesztett babák jöhetnek

Csienkuj He kínai kutató után most egy orosz kutató jelentette be, hogy hasonlóra készül. Olyan szülők jelentkeztek nála, akik örökletes siketségüket nem szeretnék tovább örökíteni a kisbabáiknak.
2019. Július 10.
Újabb génszerkesztett babák jöhetnek

Csienkuj He kínai kutató volt a világon az első, aki életképes embriókat génszerkesztett, sőt ezek a gyerekek meg is születtek és immunisak lettek a HIV vírusra. A kínai kutatótól elhatárolódott az egyeteme, a tudósok döntő többsége etikátlannak tartja az eljárást, mert az embrionális génszerkesztés összes lehetséges mellékhatását még nem ismerjük.

Nemrégiben az orosz Denis Rebrikov biológus jelentette be, hogy hasonlóra készül: a kutató Moszkva legnagyobb termékenységi klinikáján, a Kulakov Nemzeti Szülészeti, Nőgyógyászati és Perinatológiai Orvosi Kutatóközpontban vezet egy génszerkesztési kutatócsoportot, és a szintén moszkvai Pirogov Orvosi Kutatóegyetemen is dolgozik – írja a 24.hu.

Rebrikov a New Scientistnek adott interjúban arról beszélt, hogy már öt szülőpár jelentkezett bála, akik mind örökletes siketségüktől szeretnék megóvni a gyerekeiket. Rebrikov reményei szerint a következő hetekben megkapja az orosz hatóságoktól a zöld jelzést az eljárásra, és megkezdheti a CRISPR módszeres génszerkesztést. Szakértők szerint azonban még túl kockázatos ilyesmivel próbálkozni.

A történetet árnyalja, hogy számos etikai bizottság kimondta már korábban, hogy olyan esetekben elfogadható lehet az embrionális génszerkesztés, amikor a baba élete veszélyben van, illetve ha olyan örökletes betegségben szenvedne, amelyet nem lehet kiküszöbölni. Ennek ellenére a génszerkesztés pontos következményeit nem ismerjük, ezért nagyon rizikós egy ilyen eljárás. Ebben az esetben az is kérdés, hogy orvosilag egyáltalán szükséges-e “gyógyítani” a siketséget, hiszen nincs szó életveszélyről.

A New Scientistnek megszólalt Julian Savulescu is, aki az Oxfordi Egyetem bioetikusa, és elmondta, hogy az első ehhez hasonló génszerkesztéseket olyan embriókon kellene elvégezni, amelyek halálos betegek, és nincs más választásuk, mint a CRISPR. A siketség egyáltalán nem indokolja, hogy ilyen veszélyes eljárásra adják a fejüket a szülők – már csak az a kérdés, hogy az orosz hatóságok engedélyezik-e majd Rebrikovnak a génszerkesztést.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: 24.hu