Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Terhes-e vagy várandós?A gyermekvárás állapota

Szerző: Hajós Anett, pszichológus

2009. január 10. | Frissítve: 2019. február 14.

Forrás: HáziPatika.com

"Más állapotban vagyok. Tudod, áldott állapotban. Terhes vagyok, így már érted?" - Nyelvünk többféle kifejezést használ arra, amikor egy anya kihordja magzatát. Mindnek más jelentése és üzenete van, valós érzelmi tartalommal. Változó, mikor melyik igaz.

Terhesség? Várandósság? Esetleg áldott állapot?


Terhesség? Várandósság? Áldott állapot? Más állapot? Vajon melyik szó fejezi ki leginkább a gyermekvárás időszakát, azt a 9 hónapot, amíg egy magzat anyja hasában fejlődik? Mindegyik. Amit ezek a szavak kifejeznek, egytől-egyig jellemzőek egy kismama életére, csak más időpontban, más trimeszterben, és ebből következően más hangulatban és élethelyzetben.
Tekintsük át a gyermekvárás időszakának más állapotát, az erre az időszakra jellemző pszichés változásokat, és látni fogjuk, nem véletlen, hogy oly sok szavunk van a korábban csupán terhességnek nevezett állapotra.

Legyen inkább várandósság?

A terhesség, mint kifejezés átalakuláson ment keresztül az elmúlt száz évben. A latin gravid szó jelentése súlyos, nehéz, terhes; a graviditás pedig nehézséget jelent. Az orvosi nomenklatúrában máig ezek a használatosak. Annak ellenére, hogy ma már minden terhes orvoshoz jár, míg korábban csupán azok, akiknek nehézségük volt.
Hogyan nevezzük ma a megtermékenyüléstől a szülésig tartó időt? Várandósság, áldott állapot, más állapot; így a terhes nő állapotos, várandós, vagy áldott állapotban van. Milyen elnevezései voltak korábban (vagy akár vannak ma is bizonyos kultúrkörökben) a terhes nőnek? Viselős, hasas, várós, másállásos, nehézkes, vastag, széles, hordozós, kicserélődött, bölcsőre hízik, nem jó a ruhája, stb.
De mit is él meg valójában a nő: terhességet vagy áldott állapotot? A kérdésfelvetés nem csupán filozófiai, hisz a szavak tényleges jelentése mögött valós érzelmek, hullámzó hangulatok, és akár ambivalencia is van. A problémafelvetés jogos, "engedjük meg" a kismamáknak, hogy ambivalens érzéseik is legyenek, és merjük kimondani, hogy bizony előfordul, hogy az áldott állapot sokkal inkább terhesség.

Miért más?

A várandósság állapota minden tekintetben más-állapot. Tele van változással, félelmekkel, bizonytalansággal. Titokzatos és fájdalmas is. Új dimenziót nyit az életben, de korlátokat, terhet is jelent.
A kilenc hónap során lezajlódó fiziológiai változások mellett komoly pszichés változások történnek a nőben. A várandósság pszichológiai értelemben "krízis-szituáció": rejtett konfliktusok újraéledhetnek, illetve új konfliktusok jöhetnek elő. Nem jelent ez általában semmi kórosat, csupán a normál életszakasz váltás része; mely ideális esetben az anyaszerep beépülésével a személyiség kiteljesedését jelenti. Bizonyos régi, főként gyermekkori sérelmek felbukkanása pedig szintén aktuálissá válhat, melynek feldolgozása időszerű, mert nem szabad, hogy a kismama ezeket átvigye születendő gyermekére.
Megváltozik sok minden. A testi változások következtében a nő önértékelése, testképe (egész lénye a terhesség alá rendelt), viszonya saját nőiességével. Átrendeződik a kapcsolatrendszere. Változik kapcsolata a férjével, akivel közösen az új szerepükre, a szülőszerepre kell készülniük.
Átrendeződik saját anyjával is a kapcsolata, a gyermekszerepből az egyenrangú "partner" helyzetébe kerül. Ezen és a trimeszter változások nyomán pedig erősödik a gyengédség és biztonság iránti igénye, más és más érzések kerülnek előtérbe.

Érezhet ilyet egy leendő anya?

Milyen pszichés változások zajlanak az egyes trimeszterekben? Az első trimeszter - amikor a kívánós kismama kettő helyett eszik - a rosszullétek és az ambivalencia, a kettősség időszaka. Amikor örül is, meg nem is más állapotának. Aggódik és szorong, hogy minden rendben legyen (gyakran még titkolja állapotát), ugyanakkor néha úgy érzi, hogy egy kis parazita növekszik benne, akinek ő annyi mindent kell, hogy adjon. Oldozzuk fel a kismamákat a bűntudat alól, ha néha így éreznek.
Azáltal, hogy valaki megtudja, hogy gyereke lesz, nem törvényszerű, hogy szereti is, azt meg kell tanulni. Meg kell tanulni, hogyan lehet kapcsolatba lépni vele, hogyan lehet szeretni, mi jó neki. Normális, hogy felmerül a kismamában, hogy "akarom is, meg nem is", hiszen az öröm mellett a teher, a terhelés is növekszik. Az élete gyökeresen megváltozik, hiszen lányból asszony, anya lesz.
Feszültséget okozhat a túl erős szociális elvárás arra vonatkozóan, hogy a babavárás csak szép és boldog lehet, de a kismama (kezdetben főleg) nem ezt éli meg: émelyeg, hány, fáradt, ingerült, stb. Arról, hogy vannak nehézségek és terhek, pedig nem illik beszélni. Mert egy valamire való leendő anya nem érez így.
Ezeket az ambivalens érzéseket azonban nem elfojtani, hanem tudatosítani kell, a társadalmi szemléletben is. Fontos átgondolni a következőket: Mitől teher a terhesség? Mi mindenben teher? Mik a teher pozitívumai? Ha valaki nem tagadja, hogy teher, akkor tekintheti próbatételnek, és elgondolkozhat azon, hogy mi mindenre lehet képes majd, hogy gyereke lesz.
Mitől várakozás a várandósság? Mitől lehet áldás a gyermekáldás? Neki ebben a helyzetben mit jelent a várakozás?
Mi ér véget, most, hogy gyereke lesz? Mi az, ami végleg elmúlik? Mit sajnál ebben, és minek örül? Mi az, ami a baba érkezésével elkezdődik az életében? Minek örül, mitől tart ebben az új életszakaszban? Hogyan készül a jövetelére?

Igazán várandós

A második trimeszterben - amikor a magzatmozgások beindulnak - érzi magát igazán várandósnak a nő. Befelé fordul, mely egy lelki munka lehetőségét jelenti. Tükröződhet ez lelki és fizikai állapotában, valamint a környezettel való viszonyában.
Milyen fontos kérdések merülhetnek fel ekkor a kismamával szemben? Milyen erőforrásai vannak ebben a más helyzetben? Kire és mire tud támaszkodni? Ki vagy mi ad neki biztonságot, mi nyugtatja meg? Hogyan éli meg saját nőiességét, milyennek látja önmagát nőként most? Hogyan változik a kapcsolata a párjával a gyermekvárás során? Hogyan változik a kapcsolata szüleivel most, hogy babát vár? Mit gondol magáról, milyen anya lesz? Mitől fél leginkább ebben a helyzetben?

Ha már súlyos teher

A harmadik trimeszter az érzelmi labilitásnak és szélsőséges hangulatváltozásoknak az időszaka, amikor igényli a kismama a védettséget. Felerősödhetnek a félelmi reakciók; a koraszüléstől, az esetleges fejlődési rendellenességtől, hogy milyen lesz a szülés (a fájdalomtól, kiszolgáltatottságtól), milyen anya lesz, kívánatos nő lesz-e utána, stb.
Fokozódó testi igénybevételnek van kitéve, a növekvő fizikai tehernek köszönhetően megszületik a vágy, hogy már megszülné a gyermeket, így ekkor már koncentrál a szülés feladatára. Végiggondolja, mit "vár" a gyermekével kapcsolatban. Milyen lesz, hogyan fog kinézni? Milyen természete lesz? És azt is, hogy kitől mit vár a gyermekével és a szüléssel kapcsolatban.
A gyermekvárás kilenc hónapja során adódó testi és lelki változások új lehetőségek és feladatok elé állítanak minden kismamát. Ez az állapot fokozott nyitottságot eredményez, melyre szükségük is van az újdonságok feldolgozása érdekében. Változó érzések és gondolatok, hullámzó hangulatok és akár nem illő érzések is kísérik ezt a más állapotot, melyet elfogadás és nem rosszallás vagy negatív értékítélet kell, hogy övezzen.
Ezek is hasznosak lesznek:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések