Terhesség

Szülési terv – tervszerű szülés?

Már Magyarországon is minden tizedik nő ír szülési tervet, amikor a babáját várja. Egyre elfogadottabb, egyre természetesebb, hogy az édesanya is szeretne beleszólni a szülés körülményeibe, ha minden rendben zajlik.
2008. Szeptember 03.

Meg kell beszélni a szülésszel

Békés Emőke sok szülést kísért már dúlaként. Tudja, hogy minden édesanyának mást jelent a szülés, mindenki másra vágyik ezekben az órákban, napokban.

Ő azt mondja, hogy a szülési terv olyan elgondolások listája, amelyben az édesanya megfogalmazza a vágyait, hogy milyennek képzeli el a vajúdást, szülést, a kisbabája fogadását. Ezt a tervet oda kell adni a szülész-nőgyógyásznak, meg kell beszélni vele. Az egyeztetésen aztán kiderül, hogy a fogadott orvos mit tart megvalósíthatónak, abban az intézményben mi a szokás, van-e valami, amiben nem enged az orvos, és azt a helyzetet el tudja-e fogadni a szülő nő. Az anya ilyenkor érzi meg: jó helyen van-e vagy inkább mégis más kórházat kell keresnie.

Szülési terv - tervszerű szülés?

– Mert jobb, ha még ekkor kiderül, hogy emberileg mégsem válik be az édesanyának az az orvos, akinél eddig terhesgondozáson volt, még mindig van idő orvost, kórházat váltani. Inkább ilyenkor derüljön ki, mint a vajúdás alatt, amikor már nincs mit tenni, és mindenáron alkalmazkodni kell – tette hozzá Békés Emőke.

Szülési tervet minden édesanya készíthet, függetlenül attól, melyik intézményben szül, ehhez nem kell engedély. Különböző mintákat is lehet találni az interneten, sőt, vannak kórházak, amelyek maguk is ajánlják, hogy a várandós készítse el saját szülési tervét.

Bevezetőben érdemes arról írni, amit a szülőnő fontosnak tart elmondani az általános egészségi állapotáról, a terhesség előzményeiről, a lelki problémáiról, hogy fél-e valamitől. Aztán ki kell térni arra, hogy kit szeretne maga mellett látni a vajúdás illetve szülés alatt, a férje legyen-e ott, visz-e dúlát (asszonytársi segítőt), esetleg az édesanyja vagy barátnője segít-e.

Az édesanya jogai

Le kell írni, hogy vannak-e kívánságai, mint például a zenehallgatás, félhomály, fürdő, szeretné-e elkerülni a borotválást és beöntést, kér-e fájdalomcsillapítást.

És bár természetesnek és magától értetődőnek tűnik, de a szakember azt tanácsolja, hogy az édesanya írásban rögzítse: minden esetben tájékoztassák őt az állapotáról, a történésekről, az esetleges beavatkozások előtt ismertessék vele a hatást és a kockázatokat, illetve ha ő nincs magánál, akkor az erre kijelölt személyt, általában a férjet tájékoztassák, kérdezzék meg.

A sajátságos magyar viszonyok miatt azt sem árt, ha beleírja a szülési tervbe az édesanya, hogy csak a saját orvosa vizsgálhassa, ne legyen jelen esetleg orvostanhallgató, más kórházi személyzet.- Nem vicc, volt rá példa, hogy a takarítónő épp felmosott a vizsgálóban, amikor az orvos megnézte, mennyire tágult ki már a méhszáj – mesélte Emőke.

Kérhet gátvédelmet, de meg kell kérdezni az orvostól, szülésznőtől, hogy mennyire rutin náluk a gátmetszés, milyen technikákkal próbálják elkerülni azt. Rögzítheti a szülési tervben, hogy nem akarja, hogy gyógyszerekkel és mechanikusan siettessék a szülést.

Kerüljön szóba az is, hogy a megszületés után a köldökzsinórt ne vágják el rögtön, és a méhlepény megszületését várják meg.

Azt is le lehet írni, hogy komplikáció, császármetszés esetén szeretné-e, hogy a kisbaba rögtön vele maradhasson, és szeretné – amint lehet – mellre tenni.

Az “arany óra”

A kisbaba ellátásáról is lehetnek elképzelései a mamának, szinte mindenki kéri például, hogy a babát azonnal az édesanya hasára tegyék, ott várják meg, míg a köldökzsinórban megszűnik a pulzálás, csak akkor vágják el a köldökzsinórt. Kérni kell, hogy hagyják: az újszülött magától megtalálja a mellet és szopni kezdjen.

Több intézményben már van arra lehetőség, hogy a kisbabát ne méricskéljék, fürdessék rögtön a születés után, hanem hagyják, hogy szopjon. A magzatmázat is beszívja a baba bőre, illetve óvatosan letörölgetik róla a felesleget. Sok esetben megoldható, hogy nem a babát viszik el, hanem a gyermekorvos megy a szülőszobára, és helyben végzi el a vizsgálatokat az édesanya, illetve édesapa jelenlétében.

A szülést követő első óra az úgynevezett “arany óra”, amely sokat jelent a babának és az édesanyjának is, hiszen az elmúlt 9 hónapot egymással együtt töltötték, a szülés, születés után szükség van arra, hogy háborítatlanul, nyugodt körülmények között megismerkedhessenek egymással.

Bele szokták írni a szülési tervbe, ha igény szerinti szoptatást, illetve rooming-in elhelyezést szeretne az édesanya.

Ez nekem nagyon fontos, mert …

A terv szó sajnos nagyon nem illik a szülés hangulatához, nem is igazán terv mindez, inkább egy összefoglalás, és ettől természetesen el lehet térni, ha az élet másként kívánja.

Békés Emőke szerint a szülési terv elkészítése sokat segít az orvos és a várandós kapcsolatának erősítésében, mert az orvos innentől inkább partnernek tartja az édesanyát, nem betegnek. Ráadásul tudomást szerez az édesanya érzelmeiről, rájön, hogy a szülő nőnek miért fontos olyan nagyon valami, ami neki – orvosként – egyáltalán nem lényeges mozzanata a szülésnek.

Ha erős a bizalmi kapcsolat a két ember között, akkor igyekeznek megvalósítani a szülőnő vágyait. És persze gyakran előfordul, hogy az anya változtat a szülési tervhez képest a vajúdáson, mert abban a beszűkült tudatállapotban másként érzi jónak, helyesnek. Ez nem egy lista, amin végig kell menni, amin ki kell pipálni a tételeket – magyarázta a dúla.

Ma már tíz nőből egy készít szülési tervet annak ellenére is, hogy sok helyütt a kórházi dolgozók összemosolyognak, ha ilyennel találkoznak. Vannak, akik csodabogárnak, macerás nőnek gondolják az ilyen várandósokat. Az orvosoknak azonban már nem újdonság, hogy a nők egyre tudatosabbak, van elképzelésük a szülésükről, szeretnének aktívan beleszólni életük egyik legfontosabb eseményébe – persze az ésszerűség határain belül.

Szülési tervhez vázlatot olvashat az alábbi oldalakon:

Szülni jó

MODULE

Forrás: HáziPatika.com