A várandós kismama természetesen dönthet úgy, hogy a terhessége ideje alatt végig dolgozzon. Azonban lehetősége van keresőképtelen állapotba is vonulni, amennyiben az állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést, illetve ha olyan munkakörben dolgozik, ami rá és a fejlődő babára nézve is veszélyes lehet.
Betegszabadság és táppénz a szülés előtt
Érdemes különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz között. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló – és nem táppénzt, ellentétben az általánosan használt kifejezéssel. A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti, ez nem az egészségbiztosítás ellátása. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, és ez az összeg adó‐ és járulékköteles is. A betegszabadságra jogosult személy részére a betegszabadság lejáratát követő naptól járhat a táppénz.
Ha a várandósság alatt a kismama például elkap valamilyen betegséget, feltehetőleg például a 8-as, egyéb betegség kóddal megy táppénzre – ennél a kódnál van betegszabadság, azt követően jár a táppénz. A táppénz összege a legtöbb esetben alacsonyabb a betegszabadságénál, a napi átlagkereset 50-60 százaléka.
Amennyiben a kismama a várandósságra való tekintettel lesz keresőképtelen, akkor veszélyeztetett terhesnek minősül, és a táppénzes papírjára a 9-es kód kerül. Ez jelöli a veszélyeztetett terhességet, amely esetében nincs betegszabadság, ez a keresőképtelenség kezdetétől jár, és a munkáltató fizeti az 1/3-át. A veszélyeztetett terhességet a kismama orvosának kell megállapítania, és erről igazolást adnia, ezzel vehető igénybe a táppénz összege.
- Kapcsolódó: Anyasági támogatás 2022
Mikor beszélhetünk veszélyeztetett terhességről?
Ha a terhességet veszélyeztetettnek minősíti az orvos, annak az oka nem feltétlenül az, hogy a babának vagy a várandós nőnek valamilyen komoly betegsége van. A terhesség magas rizikójú lehet bizonyos tényezőkre való tekintettel is. Többek között ilyenek lehetnek például:
- ha várandós nő veszélyes anyagokkal dolgozik, vagy nehéz fizikai munkát végez
- ha a várandós nő életkora 18 év alatti vagy 40 év feletti
- ha ikrekkel várandós az édesanya
- a korábban végzett műtétet a méhen – például a császármetszés is
- ha a várandós nő korábban már átment vetélésen, abortuszon
- ha a várandós nő túlsúlyos (BMI-je 30 feletti) vagy túlzottan sovány (BMI-je 18 alatti)
- ha már a várandósság előtt is kezelték valamilyen betegséggel a kismamát – például cukorbetegséggel, magas vérnyomással, stb.
Milyen feltételei vannak a táppénzre jogosultságnak?
Ahhoz, hogy a kismama jogosult legyen a táppénzre, három alapfeltételnek szükséges teljesülnie. Ezek a következők:
- a fennálló biztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- az orvos által megállapított és igazolt a keresőképtelenség.
Mekkora a táppénz összege a veszélyeztetett terhesség alatt?
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól – ezek alapján lehet a napi átlagkereset 50 vagy 60 százaléka a táppénz egy napra eső összege, figyelembe véve azt, hogy az egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
A havi minimálbér bruttó összege 2022-ben 200 000 forint, mely alapján a táppénz napi összege nem haladhatja meg a bruttó 13 333 forintot.
A táppénz egy napra járó összege a biztosításban töltött idő alapján:
- a napi átlagkereset 60 százaléka, ha a folyamatos biztosításban töltött idő legalább 730 nap;
- a napi átlagkereset 50 százaléka, ha a folyamatos biztosításban töltött idő 730 napnál kevesebb.
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a biztosításban töltött időtől függetlenül a táppénz egy napra járó összege a napi átlagkereset 50 százaléka – de a fenti maximum összeget ez sem haladhatja meg.
- Kapcsolódó: Start-számla és Babakötvény 2022
A következő módon számítják ki a táppénz összegéhez figyelembe vehető munkabér mértékét. Ha a biztosítási idő folyamatos volt, a táppénzre való jogosultság kezdő napjától számolnak vissza 3 hónapot, majd ennek utolsó napjától számolnak vissza még 180 napot. A táppénz összegének alapját ennek a 180 napi jövedelemnek a figyelembevételével állapítják meg.
Amennyiben erre az időszakra nincs összesen 180 naptári napi jövedelme a kismamának, de 120 naptári napi jövedelme van, ez lesz a számítás alapja – de ehhez fontos, hogy a táppénz kezdete előtt legalább 180 napig biztosított legyen.
Ha 120 naptári napi jövedelem sincs, de a kismama 180 napig biztosított volt közvetlenül a jogosultság előtt, akkor a legalább 30 napnyi tényleges jövedelemmel számolnak, amennyiben nincs ennyi, akkor a szerződés szerinti jövedelemmel. Amennyiben a táppénzre való jogosultság előtt nem volt a kismama 180 napig biztosítva, akkor a minimálbér összegét veszik alapul (kivéve abban az esetben, ha a tényleges kereset ennél kevesebb).
Fontos megemlíteni, hogy a táppénzen lévő kismama nem jogosult a CSED-re, így ez az összeg csak a CSED folyósítása előtt jár neki.
A táppénz az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt 1 éven át. Mivel a táppénz minden naptári napra jár, így ebbe az 1 évbe beleszámolják a szabadnapokat, a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat is.
Hol kell benyújtani a táppénzre vonatkozó kérelmet?
Amennyiben a kismama munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához szükséges benyújtania.
Ha a kismama egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató, a kérelmet elektronikus úton a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, budapesti vagy pest megyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához szükséges benyújtania.
A táppénz iránti igényt legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.
Forrás és további információ a táppénzzel kapcsolatban: Magyar Államkincstár
További forrás: penzcentrum.hu
Kapcsolódó cikkek
