Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Nem született más, csak bánat és fájdalom

Szerző: Hajós Anett, pszichológus

2007. szeptember 17. | Frissítve: 2017. június 23.

Forrás: HáziPatika.com

Mit jelent a várt újszülött elvesztése? Milyen külső-belső következményekkel jár? Hogyan tudja az anya, az apa, a család ezt a veszteséget feldolgozni? Hogyan lehet túlélni azt az érzelmi tragédiát, amit egy magzat vagy újszülött elvesztése okoz?

Nem született más, csak bánat és fájdalom

A halál és elmúlás emberi létünk meghatározó pillanata, "feldolgozhatatlan" probléma az ember számára. A gyász életünk legnagyobb krízise. Különösen nehéz és tragikus mindez, ha egy gyermek vagy egy még meg sem született élet elvesztéséről van szó. Gyermekünk vagy magzatunk halálát azonban fel kell tudnunk dolgozni, ami nem a haláltól való tudatos elfordulást kell, hogy jelentse, hanem intenzív gyászmegélést. Hiszen csak a veszteség sikeres feldolgozása kínál lehetőséget további életünk zökkenőmentes folytatására.
Elveszíteni egy terhességet kimondhatatlanul fájdalmas érzés, mindegy, hogy mikor történik, vagy hogy milyen körülmények között (akár magzati veszteségről, akár korai újszülött kori veszteségről beszélünk). Vágyaink és álmaink a meg nem született gyermekünkkel kapcsolatban egy csapásra meghiúsulnak. Úgy érezzük, soha többé nem leszünk, nem lehetünk ugyanazok, mint akik a veszteség előtt voltunk.
Persze idővel a seb begyógyulhat, ha megéljük a gyászt, és hagyunk magunknak időt a veszteség feldolgozására. Vajon hogyan lehet megbirkózni ezzel a gyásszal, és hogyan lehet túlélni azt az érzelmi sokkot, melyet egy várva várt élet, születendő gyermekünk elvesztése okoz?

Idővel (talán) könnyebb lesz

A gyász lélektani szempontból tekintve nem állapot, hanem folyamat. Célja a regenerálódás, a veszteség kompenzálása. Cél, hogy az érzelmek enyhülését és új perspektívát nyerjünk.
Az érzések éppen ezért nagyon változatosak lehetnek, a haragtól kezdve a kétségbeesésen át egészen a bűntudatig. Hagyja meg magának az időt, melyre gyászához szüksége van, és fogadja el, ami történt. Hetekre, hónapokra vagy még sokkal több időre lesz szüksége ahhoz, hogy felépülhessen.
A gyásznak is megvannak a maga szakaszai. Lehet, hogy ezeken a fázisokon gyorsan keresztül fog menni, de az is lehet, hogy egy-egy elnyúlik, vagy akár teljesen kimarad. A gyász leggyakoribb fázisai a következők:
- Tagadás: Kezdetben lehetetlennek tűnik megérteni, miért történt. Ez a sokk szakasza, mely néhány óráig vagy napig tart. A teljes érzelmi bénultság időszaka ez, melynek a késleltetés a funkciója, az ember így próbálja fokozatosan magához engedni a megrázkódtatást.
- Düh, harag: Dühös lesz magára, házastársára vagy bármely felsőbb hatalomra, mert "engedte" ezt megtörténni.
- Bűntudat: Azon fog gondolkodni, hogyan akadályozhatta volna meg, mit kellett volna másképpen csinálnia, miért nem volt óvatosabb.
- Depresszió: Fájdalma és szomorúsága akár egészen a depresszióig fokozódhat. Ezek az érzések általában idővel megszűnnek. Ha depressziója tartóssá válik, keressen professzionális segítséget.
- Beletörődés, belenyugvás: Minden egyes lépcsőfoka a gyásznak közelebb viszi Önt ahhoz, hogy képes legyen beletörődni. Soha nem fogja elfelejteni a kisbabáját, de az elfogadás csillapíthatja a fájdalmat.

Megrendül a hit, szertefoszlik a jövő

Valószínűleg számos akadály fogja nehezíteni a belenyugváshoz, elfogadáshoz vezető utat, ilyen lehet a harag vagy bűntudatba való visszacsúszás, annak ellenére, hogy azt hitte, ezeken már túl van. Vannak olyan tényezők, melyek ezt csak fokozzák, például ha megpillant egy csecsemőt. Ez teljesen normális. Óvja meg magát ezektől a lehetséges fájdalmas helyzetektől addig, amíg késznek nem érzi magát rá, hogy megbirkózzon velük.
A születés körüli halált követő pszichés veszteségnek, gyásznak többféle jellemzője van. A veszteséget súlyosbíthatja, hogy a halottról nincsenek konkrét emlékképek, emléktárgyak. A halál szétrombolja a nő kompetenciaérzését, csökken az anya nőiségbe és saját magába vetett hite. A gyermek elvesztése hasonlít a test, az én egy részének az elvesztéséhez. Az önvád, a bűntudat és a harag extrém módon felerősödhet. Sérül a szülők jövőképe, elvesztik a sérthetetlenség érzését, megrendül a szülői identitásuk. Ráadásul a társadalomban meglévő tabuk miatt a gyászoló szülőket kommunikációs zárlat veszi körül. Alig van, aki hatékonyan képes segítségükre lenni.

A gyógyuláshoz vezető út

Lélektani tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy a halott megnézése segíti az egészséges gyászmunkát. A hazai szülészeti gyakorlatban azonban erre a legtöbb intézetben nem biztosítanak lehetőséget. A halottal való találkozás, a végső búcsú azonban a gyász elindulásához szinte elengedhetetlen. A vizsgálatok azt mutatják, hogy igenis az a helyes, ha megmutatják a magzat (újszülött) holttestét. A megfelelő körülmények megteremtésére azonban mindenképpen törekedni kell. Ezenkívül nagyon fontos és jó, ha a személyzet készít egy fényképet, ami elvihető emlékül, rendelkezésre áll később a család számára.
A gyászoló szülők érzelmi felépülésében fontos kérdés a következő terhesség időpontja. Ezt a kérdést nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a jövőkép a gyászmunkát is befolyásolja. Gyakori az a tévhit, hogy egy újabb terhesség feledteti a korábbi bánatot, kudarcot. Egy gyorsan vállalt terhesség káros, mert leggyakrabban kóros gyászt indít el, beindul a "pótgyermek-szindróma", annak ellenére, hogy egy másik gyermek nem képes a meghalt gyermeket egészségesen pótolni. A korai gyermekvállalás akadályozza a veszteség lélektani feldolgozását. Ilyenkor a két terhesség, a két gyermek nem különül el egymástól.
Normális körülmények között szükséges bizonyos idő ahhoz, hogy a gyász befejeződjön. A megfigyelések és vizsgálatok tanúsága szerint a pároknak legalább egy évre van szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák a halált.

Mintha semmi sem segítene

Mit tehetünk azért, hogy egy kicsit megkönnyítsük a gyógyulás folyamatát?
- Döntsön saját maga! Jó szándékú barátok és családtagok valószínűleg azt javasolják, hogy tegyen el mindent, ami a babára emlékezteti, kismamaruháit és a babaholmikat is. De a döntés az Ön kezében van. Ha Ön még nem kész rá, hogy ezeket a dolgokat elrakja, hagyjon magának időt, amennyire csak szüksége van.
- Legyen emléke a kisbabájáról! Valószínűleg szeretne nevet adni a kisbabájának, esetleg szeretné, hogy meg legyen keresztelve, vagy hogy tartsanak neki egy megemlékezést, szertartást. Vigasztaló lehet, ha ültet egy fát, vagy bármi emléket állít kisbabájának. Ha a fájdalmas veszteség a várandósság vége felé történik, nyilván meg akarja majd tartani az ultrahang-fotókat, vagy megkérheti a kórházi személyzetet is, hogy készítsenek kisbabájáról egy kéz- vagy láblenyomatot.
- Mindent a maga idejében! Némely napon jobb lesz, mint máskor. Ha nyomasztó és rettenetes érzés a jövőre gondolni, koncentráljon csak arra, hogy a mai napot túlélje.
- Vigyázzon magára! Pihenjen eleget, étkezzen egészségesen. Szánjon időt a rendszeres testmozgásra, fizikai aktivitásra.
- Halassza el a fontosabb döntéseket! Nagyon sok mindene megy most keresztül érzelmileg és fizikailag is. Ha teheti, várjon az olyan fontos döntések meghozatalával, mint például a lakásvásárlás vagy a munkahelyváltás.
- Beszélgessenek párjával! A nők és férfiak különbözőképpen gyászolnak. Ne várja el házastársától, hogy ugyanúgy küzdjön meg gyászával, mint Ön. Legyen nyíltak és őszinték egymással, osszák meg egymással érzéseiket.
- Írjon naplót! Gondolatainak és érzéseinek papírra vetése eredményes, hatásos gyógymód, kimenetet adhat fájdalmának.
- Merítsen erőt másokból! Barátai és családtagjai talán nem tudják, hogyan segíthetnének jól, hatékonyan, és nem mindig biztosak benne, mit kellene mondaniuk. Mondja meg nekik bátran, mikor van szüksége a támogatásukra. Ha a kisbabáról szeretne beszélni, vagy szeretné a baba emlékét elevenen tartani, tudassa barátaival és szeretteivel, hogyan érez.
- Csatlakozzon egy önsegítő csoporthoz! Vigasztaló lehet másokkal megosztani az érzéseit, akik hasonló problémával küzdenek - akár személyesen, akár az interneten. Egy segítő személy is nagyon hasznos tanácsokkal, megértéssel és beszélgetésekkel szolgálhat.

A jövőben bízva

Nagyon sok nő, aki elveszít egy kisbabát, később sikerrel tud kihordani egy másik kis magzatot. Egyszer a gyász fájdalma alábbhagy, lecsillapodik, párjával fognak tudni arról beszélni, hogy újra próbálkozzanak egy terhességgel. Egy későbbi várandósság felszakíthatja a korábbi veszteséggel kapcsolatos sebeket, ugyanakkor ösztönözhet, reményt adhat a jövőre nézve. De várják meg, míg eljön az ideje!
"Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem."

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések