Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mitől ugrálhat a pulzusunk?

2018. április 13.

Forrás: Budai Kardioközpont

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Mikor számítanak ezek problémának? Mikor kell kivizsgáltatni magunkat?

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 
Időnként mindenkinek gyorsabban ver a szíve

A hirtelen kiugrások természetes okai


Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége - például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára "ösztönözze" a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szív, kiugró lesz a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például: 
  • Érzelmi stresszhelyzet: egy rossz hír, hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést, izgatottságot kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
  • Fizikai aktivitás: ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
  • Időjárás: a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
  • Hirtelen testhelyzetváltozás: fekvő vagy ülő helyzetből való gyors felállás is megemelheti a pulzust.
  • Gyógyszerek és drogok: bizonyos gyógyszerek és egyes drogok (pl.az ecstasy és a kokain) rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
  • Hormonális változások: a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt, átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői


Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak:
  • mozgásszegénység, ülő életmód,
  • nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
  • dohányzás,
  • rendszeres alkoholfogyasztás,
  • vérnyomásproblémák,
  • hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése. 
"A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben" - mondja dr. Sztancsik Ilona. "Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy- vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés, vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk 'csak' a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése."
Sokan hallottak már az ún. béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.
Ez is érdekelhet:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések