Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mindegy, hogyan fogant!A mesterséges megtermékenyítésnek nincs hatása a terhességre vagy a magzatra

Szerző: Babaszoba.hu

2011. március 10. | Frissítve: 2016. június 11.

Forrás: Medipress- babaszoba.hu

Bárhogy essen is teherbe egy nő - természetes úton vagy mesterséges megtermékenyítéssel - a szülés módja illetve a gyerekek egészségi állapota nem különbözik, derül ki egy új vizsgálatból.

Mindegy, hogyan fogant!

Liv Bente Romundstad és kollégái illetve a Trondheim-i St Olav Egyetemi Kórház (Norvégia) kutatói 1984 és 2006 között fogant, összesen 1,2 millió terhesség adatait elemezték. A vizsgált időszakban 8229 asszisztált reprodukciós technika (ide tartoznak a lombikbébi-eljáráson kívül a mesterséges megtermékenyítés is) segítségével fogant gyerek született.
A felhasznált, Bergenben található adatbázis 1967 óta tartalmazza az összes szülés adatait, 1984 óta külön jegyzik a lombikbabák adatait is. Az eredményekről a Lancet és a Human Reproduction című szaklap több cikkében számoltak be.
A két csoportban nem volt különbség a születéskori súlyban, az érettség fokában, az alacsony születési súly előfordulási valószínűségében és a koraszülési arányban. Magasabb volt viszont a farfekvéses magzatok aránya, ám úgy tűnik, hogy ez inkább a születéskori érettségi fokkal, illetve az édesanya korábbi szüléseinek számával van összefüggésben.
A farfekvés 5 százalékban fordult elő, szemben a spontán fogant terhességeknél tapasztalt három százalékkal. Ennek oka valószínűleg, hogy a mesterséges megtermékenyítésre jelentkező édesanyák az átlagosnál idősebbek, terhességük rövidebb, és általában még nem szültek korábban. Amikor ezeket a különbségeket figyelembe vették az adatok értékelésekor, a farfekvés valószínűsége azonossá vált.
"A különbség másik oka, hogy a terhesség koraibb időszakában a magzatok gyakrabban helyezkednek el farfekvésben, sokszor csak a 37. hét betöltése után fordulnak fejvégű fekvésbe. Ha a magzat korábban jön világra, nem tudjuk, hogy lett volna-e elég ideje arra, hogy fejvégű fekvésbe forduljon" - nyilatkozták a kutatók.
Korábban sokkal óvatosabbak voltak az orvosok. 1984-ben, az első mesterséges megtermékenyítéssel fogant terheseket mind megoperálták. Ezzel szemben a spontán fogant terhességek esetén a császármetszés aránya csak 10 százalék volt. Mára a két csoportban közel azonos a császármetszések aránya, medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzatoknál pedig az arány megegyezik.
"Szeretnénk elkerülni a fölösleges orvosi beavatkozásokat" - mondják a kutatók. " Ha nincs egyéb ok, akkor nem kell másként kezelni az ilyen édesanyákat, mint a velük azonos korú és azonos szülésszámú kismamákat." A lombikbabáknak még a halálozási aránya is hasonló, mint a spontán fogant társaiké.
Magyarországon gyakori, hogy az orvosi segítséggel fogant magzatot császármetszéssel segítik világra. 2010-ben nálunk az összes szülés 34 százaléka császármetszés volt. Ez az arány lombikos anyáknál még magasabb, több mint 70 százalék!
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések