Mi okozhat koraszülést?

Ma Magyarországon az összes élve születés 11 százaléka a betöltött 37. terhességi hét előtt, azaz idő előtt történik. A 24. terhességi hét után, az 500 grammot meghaladó újszülöttet már koraszülöttnek tekintjük.

A koraszülötteket súlyuk alapján az Egészségügyi Világszervezet, a WHO három kategóriába rendszerezi: az 1000 gramm alatti babákat extrém alacsony súlyúaknak, az 1000-1500 gramm közöttieket igen kis súlyú újszülöttnek, az 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttnek nevezi. Szerencsére a legtöbb koraszülött a WHO harmadik kategóriájába esik: kicsit korábban érkezik ugyan, de 1500 - 2500 grammal jön világra.

Ma sem tudja pontosan megmondani a tudomány, hogy milyen okok állnak a koraszülés mögött. Vannak az anyán, magzaton kívül álló okok, amelyek nem kivédhetőek, de tudunk olyan okokat is, amelyek nagyon is múlnak a várandóson.

Ilyen okok közé soroljuk az alkoholfogyasztást, a dohányzást és a drogfogyasztást. Hajlamosító tényezője a koraszülésnek a stressz, bár ez az, ami legkevésbé megragadható. A húgyúti fertőzések és a hüvelygyulladások szintén előidézhetnek koraszülést.

A fertőzések védekezésre késztetik a szervezetet, aminek következtében koraszülés következhet be. Ilyen fertőzés a fentebb említettek mellett olyan banális eredetű is lehet, mint egy elhanyagolt fogbetegség, gennyes foggyökér.

Ha valakinek korábban már volt koraszülése, akkor megnő annak esélye, hogy ez ismét bekövetkezik. Magas vérnyomás, a méh fejlődési rendellenességei is megnövelik a baba korábbi érkezésének esélyeit. Ugyanide sorolhatjuk az alultápláltságot, a súlyos vitaminhiányt, a miómát, a terhességi toxémiát, a cukorbetegséget illetve az ikerterhességet is.

Az esetek többségében azonban a kiváltó ok ismeretlen marad.