Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Megtartó szeretet

Szerző: Dr. Raffai Jenő

2002. szeptember 2. | Frissítve: 2017. január 10.

Forrás: HáziPatika.com

Árthat-e a babának, ha a mama feszült, ideges. A szakemberek túlzása, vagy van némi alapja az efféle összefüggéseknek?

ENSZ által felkért tudósok azt a feladatot kapták, hogy a születés előtti és körüli életidő legújabb kutatási eredményeire alapozva dolgozzanak ki olyan kapcsolatfejlesztő és nevelési módszereket, amelyek a fogamzás pillanatától hozzásegítik a gyermekeket a harmonikus fejlődéshez, javítják az anya-magzat, valamint az anya-csecsemő kapcsolatot.

Magzatkárosító szorongások

A magzatot ért hatások meghatározó módon hathatnak későbbi életére, megszabhatják fejlődési pályájának ívét. Az anyai stressz és szorongás a magzatban "hajszálrepedéseket" hoznak létre, amelyek a baba fejlődésével egyre mélyebbek lesznek. Később beletorkollhatnak különféle pszichoszomatikus betegségekbe, és lerövidíthetik az életidőt.
Az anyai stressz, a szorongás hatással van a magzat, a csecsemő, valamint az agy fejlődésére. Az agy fejlődéséről azért kell szólni, mert sok új gondolatot tartalmaz, és főleg a szemléletünket újítja meg, s másképp láttatja velünk az öröklött/szerzett tulajdonságok kérdését.

Már a méhen belül is sérülnek

A konferencián a stresszkutatásokat Bea Van den Bergh belgiumi pszichológus képviselte, aki azokat a tanulmányokat ismertette, melyek a várandóság alatti anyai érzelmek és a terhességi, szülési komplikációk közötti összefüggéseket vizsgálják. A legfontosabb eredmény, hogy kimutatható a terhesség alatti distressz (tartós szorongás) és a koraszülés szoros kapcsolata. Ez azt jelenti, hogy mind a dohányzás, mind a stressz egymástól függetlenül is okozhat koraszülést, s ennek megfelelően alacsonyabb születési súlyt. Ez pedig komoly rizikófaktort jelent sok mentális, pszichoszomatikus betegségben, neurológiai károsodásban.
A szerző külön hangsúlyozott néhány két évtizedre kiterjedő, nyomonkövetéses vizsgálatot, amelyek szerint az alacsony születési súly későbbi következménye a koszorúér-megbetegedés is lehet, vagyis fennáll a szívinfarktus veszélye. Ki gondolná, hogy az élet 4-5. évtizedében bekövetkező infarktus kiindulópontja az anyaméhben töltött stresszes időszak lehet.

Az anyai stressz hatással van a babára

Véletlen babák

A legsúlyosabb stresszfaktor a nem kívánt gyermekáldás, de ide sorolható a véletlenszerűen fogant babák egy hányada is, amikor a szülőknek már határozott terveik voltak, amelyeket a gyermek váratlan érkezése keresztülhúzott. Ha a baba elfogadása hosszú időt vesz igénybe, akkor az a benyomás alakulhat ki benne, hogy rosszkor jött a világra, útban van, senkinek sincs szüksége rá.
Ilyen nehezen elfogadott vagy eleve elutasított babáknál a CTG-vizsgálatokon 180-200 körüli pulzusfrekvenciát mérnek, ami egyébként már majdnem életveszélyt jelent. A keringés és a szív tehát folyamatosan a kritikus határérték körül van. Nem csoda, hogy néhány évtized múltán pont ezek a rendszerek mondják fel a szolgálatot. Felvetődik a kérdés, mit tehetünk az ilyen babák érdekében, hogy életük ne torkolljon valamilyen súlyos megbetegedésbe.

Szociális háló

Komolyan kell tehát venni a stresszkutatások eredményeit. Egy tanulmány szerint, ha a kismamákat támogató szociális háló veszi körül, akkor nagyobb súlyú babákat hoznak a világra. A pszichoszociális támogatás tehát nagyon fontos a magzat fejlődése szempontjából. Különösen az, hogy a kismamához közelálló személyek meleg, elfogadó, szerető, támogató légkört teremtsenek anyának és magzatának egyaránt.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések