Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Már megint császár?Esélyek a császár utáni szülésre

Szerző: Patik Réka

2011. szeptember 17.

Forrás: babaszoba.hu

Ha csak egy gyereket tervezel, akkor azért, ha többet is, akkor már csak ezért sem lehet mindegy számodra, hogyan fogod világra hozni őket. Ma már az anyák harmada császárral szül, ezt mutatják a számok.

Itt találod összefoglalónkat a császármetszés utáni természetes szülés esélyeiről, a döntés szempontjairól.



A császármetszés utáni hüvelyi szülések aránya legyen legalább 60 százalék, a jövőben pedig legalább 75 százalék - ez áll az Anyabarát Gyermekszülési Kezdeményezés 10 fontos lépésében.
Ettől nagyon messze vagyunk!
Létezik ugyan olyan hazai szülészet, ahol ezek az arányok megvalósulnak, mégis sok édesanya szembesül azzal, hogy ha a korábbi vajúdása császármetszéssel ért véget, akkor a következő várandósságainál már nincs esélye a hüvelyi szülésre.

Mitől függ, hogyan szül(het) az anya?
Amerikai kutatók idén januárban érdekes eredményt tettek közzé egy olyan vizsgálatból, mely nyolc szülészeti központ 1999 és 2002 között rögzített adatait elemezte: az anya és az orvos hozzáállása valószínűleg döntően befolyásolja a császármetszés utáni hüvelyi szülés (vaginal birth after cesarean, VBAC) esélyét. Bár tíz évvel ezelőtti adatokat elemeztek, azóta sem volt lehetőség és mód arra, hogy ismét közel 10 000 nőt vonjanak be egy igen nagy földrajzi területre kiterjedő vizsgálatba. Pedig éppen ez adja az eredmények erejét, amellyel megerősítették több, kisebb kutatás hasonló következtetéseit (ráadásul némelyiknek magyar vonatkozása is van).

Az Egyesült Államokban a '80-as évek óta emelkedett a VBAC aránya, 1996-ban a korábbi császármetszésen áteső anyák 28,3 százaléka szült hüvelyi úton. Ettől kezdve viszont csökkenni kezdett ez a szám. Grobman és szerzőtársai korábbi munkájuk során megállapították, hogy a VBAC sikere jól becsülhető az anya életkora, etnikuma, testtömegindexe, korábbi hüvelyi szüléseinek lefolyása és időpontja, valamint a korábbi császármetszés(ek) indoka alapján. A vizsgálatba bevont várandósok (akik legalább 37 hetes terhesek fejvégű, nem iker magzattal, és akiknek a korábbi császármetszésüket alsó harántmetszéssel végezték) adatait vizsgálva arra jutottak, hogy 1999 és 2002 között nem változott jelentősen a szülés előtt álló nők összetétele, bár például a testtömegindex és az életkor kis mértékben nőtt - összességében a vajúdáspróbálkozás sikerének (tehát annak, hogy egyáltalán bevárhatták a szülés megindulását, és vajúdhattak) általuk speciális módszerrel becsült esélye 71 százalékról 68 százalékra csökkent.
Ennél sokkal jelentősebb változás viszont, hogy bár minden nőre végeztek becslést a vajúdáspróbálkozás sikerére nézve, nyilvánvalóan nem minden anya választotta a vajúdást, és a VBAC lehetőségével élők aránya 68,4 százalékról 41,9 százalékra csökkent. Ez feltehetően a kórházak szülészeti protokolljának, illetve a VBAC-ról alkotott anyai és orvosi elképzelések változásának tudható be. A vajúdást választók szülésének kimenetele egyébként igazolta a kutatók korábbi kockázatbecslését, összességében a VBAC aránya a 4 év során 71-76 százalék volt.

A VBAC arányának amerikai csökkenését tehát nem magyarázza ezen adatok szerint a várandósok csökkenő képessége a hüvelyi szülésre, sokkal inkább a csökkenő hajlandóság a VBAC-vajúdásra.
Erre a következtetésre jutott egy kisebb, 2006-os New York-i vizsgálat is.
Más, szintén New Yorkban folytatott kutatásban magyar kutatóorvos is részt vett, aki doktori értekezésében utal arra, hogy a méhrepedések kapcsán közölt adatok miatt csökkenhet a VBAC népszerűsége, miközben előzetes császármetszés után sem szabad/kell eleve eldönteni a kismama sorsát, sokkal inkább megfelelő páciensszelekcióra (vagyis arra, hogy eleve ksiűrjék a magas kockázatú anyákat), teljes körű információ nyújtására és a szülés megfelelő kísérésére lenne szükség.

Nem arról van tehát szó, hogy császármetszés után mindenkinek hüvelyi úton kellene szülnie, vagy éppen senkinek sem. A bizonyítékokon alapuló orvoslás azonban lehetőséget ad arra, hogy az anya és a kezelőorvos is azt a döntést hozza meg az adott helyzetben, ami a szülő nő és gyermeke számára a legjobb.

Forrás:
Grobman et al. (2011): The change in the rate of vaginal birth after cesarean section. Paediatric and Perinatal Epidemiology, Vol. 25., Issue 1., pp.37-43. January 2011.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések