Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Magzati gyógyszerártalmak

Szerző: Dr. Elek Csaba

2004. augusztus 11. | Frissítve: 2018. október 16.

Forrás: HáziPatika.com

A teratológia a méhen belüli magzati ártalmakkal foglalkozik. Még ma is tudatlanság és sok tévhit veszélyezteti a születendő gyermekeket. Nem azoktól a gyógyszerektől tartunk, amelyektől kellene?

Vigyázz, mit veszel be!

Gyógyszerek

Szép számmal vannak olyan gyógyszerek, melyek magzatkárosító hatása bizonyítottnak tekinthető. Nem titkolt célunk az orvostársadalom figyelmét is felhívni arra a sajnálatos tényre, hogy az orvosok többsége a magzati ártalmakat okozó gyógyszereket nem ismeri eléggé. Egyes becslések szerint ez évente 5-6000 magzat életébe kerül Magyarországon. Az érintett készítményeket áttekinthető csoportosításban vesszük végig.

Hormonok

Elsőként érdemes megismerni a férfihormonokat. A hormonok közül az ál-kétneműséget - az indukált ovariális hermafroditizmus néven megtalálható rendellenességet - a férfihormonok okozzák. Ezen a kijelentésen sokan meghökkennek: férfihormont terhes anyának? Nos, a hatvanas években az emlő jó és rosszindulatú daganatának kezelésére nagydózisú tesztoszteron-származékokat adtak.
Manapság többször találkozunk olyan esettel, amikor a sportoló nők által szedett anabolikus szteroidok férfihormon hatása vált ki hasonló hatást. Az sem kizárható, hogy az anyánál bekövetkező férfihormont termelő daganat (androblasztoma) - ez esetben tehát nem valamilyen gyógyszer - váltja ki a rendellenességet.
A női hormonok közül a fenyegető vetélésre javasolt dietilstilbösztrol (DES, hazánkban a már kivont Syntestrin) serdülő lányokban okozott hüvely és/vagy méhrákot.
Az említetteken kívül nincs más magzatkárosító hormon. Igaz ez a megállapítás a szteroid gyulladásgátlókra éppúgy, mint a fogamzásgátló tablettákra. Ez utóbbiak "csak" a korai spontán vetélés veszélyét fokozzák, ha a tablettaszedés és a fogamzóképesség helyreállása között nem védekeznek.

További gyógyszerek

Erős mérgező hatásuk miatt citosztatikumot, természetesen, csak az anya életét fenyegető betegség esetén adunk. Az a gyógyszer, mely súlyos, többszörös veleszületett rendellenességet is tud okozni, a metotrexát és a ciklofoszfamid. Ezeket, természetesen, nemcsak daganatos betegségek, hanem pl. egyes autóimmun kórképek megfékezésére is használjuk.
A kábítószerek többsége, természetesen mérgező a magzat szervezet számára is. Fejlődési rendellenességet azonban csak a kokain vált ki. Ennek oka, hogy a kokain igen erős érösszehúzó hatású. A magzati kokain-szindróma néven ismert többszörös fejlődési rendellenesség mellett végtaghiány és nyitott hasfal (gasztroszkízis) is előfordulhat anyai kokainfogyasztás esetén. Más kábítószerek nem okoznak fejlődési rendellenességet, de pl. a morfin és származékai az újszülöttben súlyos megvonási tüneteket produkálhatnak.
A ritka réz-anyagcserezavar, a Wilson-kór kezelésére használt penicillamin túlzottan laza és sérülékeny bőrt ("cutis laxa", vagy Ehler-Danlos szindróma) okoz. A laza kötőszövetek miatt a bőr és a fülek rendkívüli mértékben nyújthatók, az ujjak abnormis mértékben elmozdíthatók az ízületi vápából. A cutis laxa veszélyét a bőr rossz gyógyhajlama, továbbá egyéb, kötőszöveti rendellenességre visszavezethető társuló betegség (pl. szívbillentyű-hibák) adják meg.
A retinoidok (izotretinoid, acitretin pl. Roaccutan vagy Tigason) az A-vitamin szintetikus származékai, az akne, illetve a pikkelysömör hatékony kezelésére fejlesztették ki. Az izotretinoid az esetek 20, az acitretin az esetek 10%-ában okoz fülhiánnyal, vízfejűséggel, szív- és érrendszeri fejlődési rendellenességgel járó súlyos magzati ártalmat.
Súlyos tévedés az a hiedelem, hogy a természetes A-vitamin is lehet magzatkárosító. Még extrém dózisok (pl. napi 150,000 egység) mellett sem figyeltek meg magzati károsodást akkor, amikor a vitamin az anyánál már súlyos szövődményeket (törékeny csontokat, vérzékenységet, stb.) okozott. Napi 5000 NE alatt viszont fokozott az agy és a szemek fejlődési rendellenességeinek kockázata.
Mivel az A-vitamin az anyára nézve 5 és 50 ezer egység napi bevitele mellett biztosan nem mérgező, a terhességi multivitaminok az A-vitamint biztonságos dózisban (4-5000 NE) tartalmazzák. Sajnos a gyógyszergyártók közötti marketingháború olyan vitáknak adott fórumot, pl. az A-vitamin napi szükséges adagjáról, hogy azzal a terhességi multivitaminpótlás piaca 1/3-dal csökkent, jelentősen ártva ezzel a méhen belül fejlődő, majd anyatejes táplálásban részesülő asszonyoknak.
A lítiumsókat mániás-depressziós elmezavar mániás fázisában alkalmazzák. Sajnos a lítium az esetek mintegy 8%-ában súlyos szívfejlődési rendellenességet (többnyire Ebstein-anomália) okoz. Mivel a mániás szakban lévő beteg szexuális "étvágya" megnő, sokan, ebben a stádiumban a promiszkuitástól sem riadnak vissza, nagy a terhesség kockázata. Ezért kellene átgondolni a fogamzóképes korú mániás nők kezelésének alapelveit.
A hidantoin csoportba tartozó epilepszia-ellenes gyógyszer a körömpercek sorvadását, szívfejlődési rendellenességet, arccsont rendellenességeket okoz.
Trimetadion, mint a "petit mal" típusú epilepsziák kezelésére használt gyógyszerek (pl. Ptimal) közé tartozó szer, súlyosan teratogén. Hatása súlyos értelmi fogyatékosságban, kisfejűségben (mikrokefália), ajakhasadékban, szívfejlődési rendellenességben mutatkozhat meg. A trimetadion kockázata az egyik legnagyobb, 80% feletti!
A szintén az epilepszia-ellenes gyógyszerek csoportjába tartozó valproátok (pl. Convulex) arccsont-rendellenességet és különböző súlyosságú központi idegrendszeri rendellenességeket okoz. A legsúlyosabb esetekben velőcsőzáródási rendellenességek is előfordulhatnak, igaz, az eseteknek csak kb. 2%-ában. Vélhetően ennél sokkal gyakrabban fordulnak elő funkcionális idegrendszeri károsodások, tanulási nehézségek, viselkedészavarok.
A valproátokhoz hasonló, azoknál valamivel veszélytelenebb antiepileptikum a carbamazepin.

Ártatlan antibiotikum - veszélyes láz

A gyógyszerek teratogén hatásával kapcsolatban hallható legnagyobb tévedés az antibiotikumokkal kapcsolatos. Emberben teratogén antibiotikum nem létezik. A magas láz viszont súlyosan magzatkárosító. Koraterhességben akár velőcsőzáródási rendellenesség - nyitott gerinc, agyvelő-koponyahiány, agyhártya-agyvelősérv - is lehet a következménye.
Egyes japán végzett felmérések szerint a legalább két napig tartó, 38,5 °C feletti hőmérséklet mellett az anatómiai rendellenességek kockázata elérheti a 14%-ot! A magzat későbbi élete során a tartósan magas anyai láz értelmi és mozgászavarokat, tanulási nehézséget, viselkedészavarokat okozhat. Ezért antibiotikum, lázcsillapító terhes nőtől való megtagadása ma már műhibának minősülhet!
Más esetekben maguk a gyógyszergyártók írják rá az ártalmatlan készítményeikre, hogy terhességben ellenjavallt. Ha ugyanis aszpirinszedés mellett mondjuk hatujjú gyermek születik, a szülő bepereli a gyógyszergyárat. Természetesen a pert nem nyerheti meg, mert a rendellenesség és a gyógyszerszedés között nincs ok-okozati összefüggés, - "így a vétkes hanyagság törvényi tényállása sem valósul meg" - , a szenzációhajhász média mégis tönkre teheti a gyógyszergyár jó hírnevét, melyet peres úton nem lehet visszaszerezni.

Hasznos ajánlások

A megfelelő tájékoztatás kedvéért, és természetesen az anyai láz által esetlegesen okozott magzati ártalom és a gyógyszerártalom elkerülésére összefoglalva a következő javaslatot fogalmazzuk meg:
- Felső légúti hurut (torokgyulladás, mandulagyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, középfül-gyulladás) kezelését kezdje penicillinnel (pl. amoxicillin), penicillin-allergia vagy nem kellő siker esetén makrolidek (azithromycin, erythromycin) adandók. A makrolidek csoportjába tartozó clarithromycin sem bizonyult emberben veszélyesnek, csak állatkísérletek során, amiért az amerikai Food and Drug Administration nem tekinti elsőként választandó gyógyszernek.
- Alsó légúti hurut (hörghurut, tüdőgyulladás) esetén, gondolva a sejtfallal nem rendelkező, sejten belül élősködő, úgynevezett atípusos kórokozók szerepére, azithromycint tartjuk az elsőként választandó gyógyszernek az Amerika Mellkas Társaság ajánlása alapján. Ha felmerül rezisztens Streptococcus pneumoniae fertőzés lehetősége, azithromycint cefuroximmal kombinálva érdemes adni terhesség esetén.
- Húgyúti fertőzések esetében, elsőként, a penicillin szintetikus származékait, a kefalosporinokat javasoljuk (cefalexin, cefuroxim, stb.), mert nem mérgezőek és hatékonyak a vizeletfertőzést okozó bélbaktériumokkal szemben.
- A flurokinolonokat (ciprofloxacin, moxifloxaxin, sparfloxacin, levofloxacin, stb.) állatkísérletek és a nem kellő terhességi tapasztalatok alapján nem tartjuk célszerűnek, mert kutyákban csont-porc rendellenességeket okoztak.
- Lázcsillapítók között magzatkárosító gyógyszer nincs, legfeljebb az anya egyéni toleranciája határozza meg, hogy szalicil-származékokat vagy más gyógyszereket szed. A testhőmérséklet normalizálására a lehűlő ülőfürdő, egésztest-borogatás is javasolható. A lázat mindenképp le kell vinni, méghozzá a lehető legrövidebb idő alatt!!!
Amint arról szó volt a cikk első részében szó olvashatunk, 1961 óta a "magzatnak semmi sem árt" időszakot felváltotta a "magzatnak minden árt" paradigma érája. Sajnos az orvosi gyakorlat ezekben a kérdésekben ma még sokszor 1975 előtt jár. Félő, hogy sok várva-várt gyermek nem született meg, vagy jött világra amúgy elkerülhető rendellenességgel, betegen. Mindez nem lenne ekkora gond, ha az orvos, akinek ez nem szakterülete, kikérné a genetikai tanácsadók véleményét. A szerző minden olvasó kérdésére válaszol, így az orvoskollégák számára is rendelkezésre áll.
Ezek is érdekelhetnek:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések