Terhesség

Lassan népbetegségnek számít a koraszülés

Egyre gyakoribb a koraszülés, de egyre több korán érkezett babának jók az életkilátásai, az utóbbi hat évben 30 százalékkal javult a koraszülött babák túlélési mutatója. Szakértők szerint az anya a legjobb gyógyszer a gyerekének.
2019. Február 06.
Lassan népbetegségnek számít a koraszülés

Magyarországon 8,5-9 százalék között mozog a koraszülöttek aránya, ezzel sereghajtók vagyunk Európában – mondta a hvg.hu-nak Szabó Miklós neonatológus, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense, a Magyar Perinatológiai Társaság elnöke. Hasonló a koraszülöttek aránya Németországban és Ausztriában is, míg az Egyesült Államokban rosszabb, az ázsiai országokban pedig van ahol a 15 százalékot is eléri. Sok szakértő szerint már szinte népbetegség a koraszülés.

Miközben még mindig a csecsemőhalandóság legfőbb oka a koraszülés, addig az is elmondható, hogy csak az utóbbi hat év alatt 30 százalékkal javult a korababák túlélési mutatója. Minél korábban születik meg egy baba, annál nagyobb a maradandó károsodás rizikója és annál nagyobb a halálozás kockázata is. Míg 30 éve az 1500 grammosnál nagyobb babákra mondták az orvosok, hogy jó esélyük van a túlélésre, addig ma már az 1000 gramm fölöttieknél mondják ezt, sőt, a 750-1000 grammos korababák esetében is van esély arra, hogy egészséges felnőtté váljanak.

Ki számít koraszülöttnek?

A koraszülöttséget továbbra is osztályozzák a szerint, hogy mikor született meg a baba:

  • extrém koraszülött: aki a 28. hét előtt születik. Ezen belül a 22-25. héten születetteket a szürke zóna kifejezéssel illetik, mert az ő életben tartásuk kétséges.
  • koraszülött: 28-32. héten születettek
  • késői koraszülöttek: 33-36. héten született babák – a halálozási esély itt már alacsony, de számos betegség még fennáll és a hosszú távú betegség kockázata is magasabb, mint az időre született babák esetében.

Tovább kéne tartania a terhességnek?

Jelenleg a 37. hetet tartják az érettség határának, de vannak olyan tudományos eredmények, amelyek arra utalnak, hogy ezt ki kellene tolni. Egy friss skót kutatás szerint még a 39. héten születettek között is többen vannak iskolás korukban a sajátos nevelési igényűek között, mint a később, a 40-41. héten születettek között. Szabó docens szerint ebből az következik, hogy az optimális terhességi idő a 40-41. hét lenne.

A leggyakoribb koraszülött problémák

A leggyakrabban légzési és keringési problémákkal kell megküzdenie a koraszülött intenzív ellátásnak. A korababáknak sok esetben még nincs elég erejük lélegezni, mert nincs elegendő mennyiségű a surfactant, azaz a tüdő léghólyagocskáinak felszínét beborító létfontosságú anyaguk. Ez az anyag létfontosságú ahhoz, hogy kilégzéskor nyitva maradjanak a léghólyagocskák. Fenyegető koraszülés esetén ezért gyógyszeresen serkentik ennek az anyagnak a termelődését. Ugyanakkor a kezelés ellenére is a koraszülött babák többségét lélegeztetni kell és be kell nekik adni a surfactantot. Ha ez megtörténik, akkor 48-72 óra múlva a szervezet beindítja a léghólyagocskákat borító anyag termelését.

Életet ment az anyatej, a korai anyatejes táplálás: egy friss WHO-jelentés alapján Magyarország a második helyen áll Európában e tekintetben. Ha egy kis súlyú koraszülött babát életének első pillanatától kezdve az édesanyja tejével tudnak táplálni, jóval kisebb lesz a fertőzések és a betegségek kockázata.

Akiket pedig kenguruznak (bőr-bőr kontaktus a szülővel), kedvezően befolyásolják az idegrendszer fejlődését, kevésbé lesznek később hiperaktívak és impulzívak, mint azok, akik kizárólag inkubátorban voltak életük első heteiben.

Mi az oka a koraszülésnek?

Nincs egyetlen ok, amire visszavezethető lenne. Összefüggést mutat a koraszülés és a szülő egészségtelen életvitele. dohányzás, alkoholfogyasztás, helytelen anyai táplálkozás. De más okai is lehetnek, például a méh fejlődési rendellenessége vagy a terhességi toxémia.

Veszélyeztetettnek számítanak azok, akinek már volt koraszülése és az ikreket váró kismamák is.

A tanácsadás és korai felismerés mellett a leglényegesebb az anya-orvos-ápolók között folyamatos együttműködés. Különösen érzékeny, empatikus és támogató hozzáállás kell, és annak tudatosítása, hogy az anya tulajdonképpen gyógyszere a saját gyermekének – magyarázta a hvg.hu-nak a neonatológus.

Jelenleg húsz, koraszülött-ellátást nyújtó neonatális intenzív centrum működik Magyarországon. Szabó docens szerint az ellátást sikeresebben meg lehetne szervezni, ha kevesebb ilyen centrum lenne az országban, és az újszülöttek egészségével kapcsolatos adatgyűjtések integráltan és hatékonyabban folynának. De a elsődleges lenne, hogy az újszülöttek ellátásában főszerepet játszó szakápoló nővérek hiányát pótolják és anyagi, szakmai megbecsülését biztosítsák.

Kapcsolódó cikkeink koraszülés témában:

Forrás: HVG.hu