Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Kívülről idill, belülről tűzfészek

Szerző: Pusztai Éva

2007. március 20. | Frissítve: 2016. január 5.

Forrás: HáziPatika.com

Az első gyermek megszületése sok házasságban kisebb krízist idéz elő, olyan válságot, amelyre általában senki nem számít, és így tanácstalan az elhárítás módszereit illetően.

Kívülről idill, belülről tűzfészek

A pszichológusok azt tanácsolják: még az első baba megérkezése előtt gyűjtsenek a leendő szülők hiteles információkat arról, milyen élet is vár rájuk, ha már hárman lesznek. Fontos, hogy minél reálisabban, vagyis a konfliktusokat sem takargatva készüljenek az új életformára, amelyben számolni kell a tartós kialvatlansággal, a szexuális élet átmeneti zavaraival, és esetleg a gyermek iránt feltámadó féltékenységgel is.

A fiatal anyák a szülés után gyakran egészen más világot találnak maguk körül, mint amire emancipált fiatalként készültek. Az otthon látott munkamegosztásról többnyire nem volt túl jó a véleményük és meggyőződéssel állították, ők bizony nem fogják egyedül viselni a háztartás és a gyermeknevelés összes terhét. A baba megérkezése után gyakori, hogy a házaspár mindkét tagja elégedetlen, sőt csalódottságot érez, amelyről azonban úgy érzik nem illik beszélni. Szinte tipikus, hogy észrevétlenül belecsúsznak azokba a hagyományos szerepekbe, amelyeket korábban elutasítottak, és azt hitték, ezeknek nyoma sincs bennük.
A felszínen többnyire a munkamegosztással van a baj: a férj pénzt keres, a feleség gondoskodik a gyerekről és a háztartásról. Este mindkettőjüknek szüksége lenne a kikapcsolódásra, de hogyan? A férjnek hiányzik az a figyelem, gyengédség, ami korábban természetesen "kijárt neki", most azonban osztoznia kell a babával. A feleség a szülés utáni testi-hormonális-pszichés átállás nehézségeivel küzd, gyakran kialvatlan vagy egyszerűen kimerült. A szülés utáni időszakban a szexualitás sok házaspárnál háttérbe szorul, és ez gyakran az indokoltnál sokkal tovább tart.

Ördögi kör alakulhat ki: a feleség úgy érzi, a férje már nem szereti őt, a férj pedig kimondottan féltékeny a kettőjük közé "furakodott" gyerekre. Ennek a helyzetnek a megelőzésére a szülés után minél hamarabb lehetőséget kell teremteni arra, hogy legalább egy-két órára, esténként kettesben lehessenek, kimenőt kapjanak az ifjú szülők. A nagyszülők, barátok, rokonok fontos küldetést teljesítenek, ha jó előre felajánlják segítségüket az ilyen alkalmakra. Az ifjú anyák ugyanis hajlamosak arra, hogy ha néhány hónapig éjjel-nappal kisbabájuk mellett vannak, később úgy érezzék tényleg nem hagyhatják el egy percre sem, mert akkor valami szörnyűség történik.
Gyakran halljuk, hogy egy párból a gyerek születésével új minőség, család lesz, de erről a folyamatról csak keveset tudunk. A leendő szülők hónapokon át járják a boltokat, amíg kiválasztják a megfelelő bababútort, etetőszéket, pólyát és elkötelezik magukat egy meghatározott pelenkamárka mellett. Ennél sokkal kevésbé felkészültek gyereknevelésből, a családi élet tudományából vagy inkább művészetéből...

Két önálló keresettel rendelkező fiatal felnőtt együttélése ugyanis egészen másról szól, mint az ifjú szülőpáré, egy gondozásra szoruló kisgyerekkel. A pszichológusok szerint legalább a következő konfliktusforrásokat ajánlatos még a gyerek megérkezése előtt megbeszélni: milyen nevelési ideáljaink vannak, miként reagálunk majd, amikor a gyerek ellenáll nekünk? És mindjárt az első kérdés: éjszakánként ha a kicsi felsír, mindketten, a szülők felváltva, esetleg mindig csak az anyuka lesz "szolgálatban"?
Persze akármilyen okos válaszokat találnak a szülők ezekre a kérdésekre, az élet biztos hoz meglepetéseket. A háromtagúra gyarapodott család problémáiról azért kell még a baba megérkezése előtt beszélni, hogy a leendő szülők megismerjék a másik fél gyereknevelési örökségét.

Ebben az életszakaszban ugyanis igen nagy erővel törnek fel belőlünk azok a családi minták, amelyeket otthon gyerekként észrevétlenül megtanultunk. Ezért tanácsos még a baba megérkezése előtt alaposan "kibeszélni" a saját gyermekkorunkat, megosztani partnerünkkel pozitív és negatív tapasztalatainkat, de ha netán elmaradt volna, az első hetekben sem késő még. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy milyen kérdésekben tér el egymástól a felfogásunk. Ajánlatos azt is megbeszélni miként kezeljük majd ezeket a véleményeltéréseket, amikor a gyermek megszületését követően máris élesben mennek a dolgok.

Kapcsolódó cikkeink:
  • Ilyet nem illik érezni, erről nem lehet beszélni
  • Leszünk mi még kettesben?
  • A babázás erősíti az apai érzést
  • Mit tanultam a gyerekeimtől?

  • Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések