Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Kijöttek a legfrissebb adatok a szülésekről

Szerző: Babaszoba.hu

2022. június 13.

Forrás: babaszoba.hu

A Kohorsz'18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2018-ban indított kutatása, amely magzati kortól legkevesebb 3 éves korig kíséri nyomon a közelmúltban Magyarországon született gyermekek fejlődését és családjaik életét.

Kijöttek a legfrissebb adatok a szülésekről (fotó: Getty Images)
A kutatás az alábbi kérdésekre kereste a választ:
Mennyi volt a szülések átlagköltsége?
A szülések hány százaléka volt császármetszés?
Mennyire volt gyakori az apás szülés?
A féléves csecsemők hány százalékát szoptatják?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a "Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról" kötetből, amely letölthető ezen a linken.

A kutatáshoz összesen 8287 anya csatlakozott. A minta reprezentatív, vagyis összességében meglehetősen pontosan képezi le a 2018-ban Magyarországon szülő nők és gyermekeik alapvető adatait. A hamarosan megjelenő kutatási jelentés a második, a gyermekek hat hónapos korában zajlott adatfelvételi hullám eredményeit ismerteti - írják a Kohorsz '18 Facebook posztjában.
A kutatási jelentés a gyermekek 6 hónapos korában zajlott kérdezési hullám eredményeit összegzi. A válaszadók ugyanazok az anyák voltak, akiket várandósságuk 7. hónapjában már egyszer felkerestek a kutatók, így - ahogy fogalmaznak - a jelentés lehetőséget nyújt arra is, hogy megvizsgálják, hogyan alakultak az anyák bizonyos elképzelései (pl.: szülés, gyermekgondozás) illetve életkörülményei (párkapcsolati helyzet, élettel való elégedettség, aggodalmak) a szülés utáni 6. hónapban.
A kutatási eredményekből kiderült, hogy
  • a szülések 97,6 százaléka állami kórházban zajlott
  • a szülések 1,8 százaléka történt magánkórházban
  • 0,4 százalék szült otthon
  • 0,1 százalék pedig mentőautóban vagy autóban
Magánkórházban nagyobb valószínűséggel szültek azok az anyák, akik 35 évesnél idősebbek voltak, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek, házastársukkal éltek, budapestiek és háztartásuk szubjektív anyagi helyzete a két legmagasabb kategóriába esett.
Szignifikánsan magasabb arányban szültek otthon azok, akik felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek, volt már legalább három gyermekük és 1000-2000 fős településeken éltek.
A megkérdezett anyák 56,7 százalékánál volt bent szüléskor a gyermek apja. Az anyák fele említette azt is, hogy a választott szülészorvosa szintén jelen volt (50,5 százalék). Ennél alacsonyabb arányban, de még mindig viszonylag sokaknál ügyeletes szülésznő (40,7 százalék), vagy ügyeletes orvos (36,8 százalék), vagy választott szülésznő (23,7 százalék) is felügyelte a szülést. Más családtag vagy barát az esetek 10,6 százalékában, egyéb személyek pedig a nők 1,7 százalékánál kísérték a szülést.
A kutatásból az is kiderült, hogy minél kedvezőbb a várandós társadalmi háttere (minél iskolázottabb, minél jobb anyagi körülmények között él), annál nagyobb valószínűséggel volt bent az apa a szülésnél. Szintén gyakoribb az apa jelenléte a szülésnél alacsonyabb gyermekszám esetén, házasságba élőknél, és a nagyobb lélekszámú településeken élők körében. Természetesen, akkor is nagyobb eséllyel lehet így, ha a válaszadó hüvelyi szüléssel szült, szemben a tervezett és nem tervezett császármetszéssel. Gyakoribb még az apai jelenlét a magánkórházakban, vagy a választott orvos által levezetett szüléseknél.
A szülésekkel kapcsolatban kiderült, hogy
  • az anyák 42,9 százaléka császármetszéssel szült
  • átlagosan 108 ezer forintba került a családoknak a szülés.
A császármetszések magas aránya (a WHO 10-15 százalékot javasol) mellett az is jól látszik az adatokból, hogy az anyai életkor döntően befolyásolja a császármetszések arányát: a 35 éves és annál idősebb korban szülő nők fele, a 40 évesnél idősebbek 54,7 százaléka, a 25 év alattiaknak viszont csak kevesebb mint harmada szült császármetszéssel.
A császármetszés okaként az anyák legnagyobb arányban (32,4 százalék) a baba méretét és elhelyezkedését nevezték meg. A korábbi császármetszés szintén a leggyakoribb indokok közé tartozott, az összes jelenleg császármetszéssel szülőnő több mint negyede (27,2 százalék) választotta ezt a megjelölt lehetséges okok közül. Az anya (19 százalék) vagy a magzat (13,9 százalék) egészségi problémája jelentett még indokot a császármetszésre, ugyanakkor kényelmi szempontok az anyák bevallása szerint csak minimális esetben álltak a császármetszés mögött.
A nem császármetszéssel, hanem hüvelyi úton szülő nők valamivel kevesebb mint harmada (29,5 százalék) választhatta szabadon a vajúdási és a kitolási testhelyzetet, mintegy negyedük (24,5 százalék) csak a vajúdási testhelyzetet, kétötödük (39,4 százalék) pedig egyáltalán nem választhatott.
A szabad testhelyzetválasztás leginkább az idősebb, magasabb iskolai végzettségű, házas, jobb anyagi helyzetű anyákra volt jellemző. A fővárosi lakóhely ebből a szem-pontból kiemelkedő jelentőségű: a hüvelyi szüléssel szült nők között a budapesti anyák 45,9 százaléka választhatta szabadon a testhelyzetét a szülés során, míg a leg-kisebb településen élőknek alig több mint ötöde (22,4 százalék). A 20 év alatti anyák, a legfeljebb alapfokú végzettségűek, illetve a kis településeken lakók között volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik sem a vajúdás, sem a kitolás során nem választhattak, hanem alkalmazkodniuk kellett az egészségügyi személyzet utasításaihoz.
A szülés során alkalmazott beavatkozások közül az összes kismama kétötödét érintette az oxitocin beadása (41,3 százalék), valamint a burokrepesztés (39,3 százalék), de az epidurális érzéstelenítést a szülő nők harmadánál, a gátmetszést pedig több mint negyedénél alkalmazták.
A szülés az anyák kétharmada szerint pozitív élmény volt, minden tizedik szülő nő számára azonban rossz élményt jelentett a szülés.
A csecsemők átlagos súlya 3270 gramm, hosszuk 51,5 cm. Átlagosan 38,8 hétre születtek meg, 7,6 százalékuk volt koraszülött.
A féléves babákról megtudtuk, hogy
  • 44,7 százalékuk soha nem alussza át az éjszakát,
  • 54 százalékukat azonnal felveszik, ha sír
  • 63 százalékuk használ cumit
  • 26,9 százalékuk a szüleivel egy ágyban alszik minden éjszaka, 56,6 százalékuk soha nem alszik egy ágyban a szüleivel
  • 53,9 százalékukat félévesen még szoptatják
Az adatok szerint ma Magyarországon a féléves babák 13 százaléka él egy háztartásban legalább egy nagyszülővel. A féléves kisgyermekek 50,9 százaléknak mind a négy nagyszülője él, és döntő többségük 95,6 százalékuk, legalább havonta találkozik valamelyikkel, 41,4 százalékuk pedig naponta.
Az anyák lelki, mentális állapotáról is kérdeztek a kutatók. Kiderült, hogy 9,6 százaléka az anyáknak szorong, 5 százalékuk állandóan aggódik.
A leggyakoribb nehézségek a szoptatással kapcsolatban merülnek fel: összességében az anyák több mint harmadára, 35 százalékára volt jellemző. Nagyjából minden huszadik anyának van vizelettartási, gátsebbel, illetve a császármetszés hegével kapcsolatos problémája.
A kutatás vizsgálta azt is, hogyan oszlik meg a párkapcsolaton belül a gyermek születésével a háztartási teendők aránya. A gyermekszámmal párhuzamosan az anyák háztartási munkaterhei növekednek. A magasabb végzettségű, jobb anyagi helyzetű, fővárosi nők kevesebb háztartási feladatot vállalnak egyedül. A gyermek gondozását, ellátását nagyrészt az anyák végzik, de a féléves gyermek fürdetése a családok 11,5 százalékában az apák feladata.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések