A név szerepe az, hogy viselőjét megkülönböztesse másoktól. Így volt ez már évszázadokkal ezelőtt is, ám míg a régmúltban akár lakóhelyváltáskor is új nevet kaphatott valaki, mára a névválasztás életre szóló döntés lett.
A magyar névadási szabályok kifejezetten szigorúnak számítanak. Nálunk nem lehet csak úgy kitalálni és felvenni egy nevet. Ha mégis különcködni akarunk, hosszadalmas procedúrának nézünk elébe. Vajon mi lehet ennek az oka? Dr. Raátz Judit főiskolai docens a magyar nyelv védelmével indokolja a szigort.
– Másutt valóban könnyebben lehet nevet adni; Svédországban vagy az Egyesült Államokban például bevett gyakorlat, hogy két név összevonásából alkotnak újat a szülők, de nyugodtan választhatnak bármilyen idegen nevet is csemetéjüknek. Nálunk erre nincs mód, viszont a legújabb, Ladó János-Bíró Ágnes-féle bővített Magyar utónévkönyv mintegy 2700 nevet tartalmaz. Ezek között igazán mindenki találhat hangzásban, jelentésben megfelelő nevet gyermekének – véli a nyelvész.
Először a nagyszülők szoktak a szívükhöz kapni, amikor a szülők bejelentik, hogy eddig soha nem hallott, nem ismert nevet választottak a jövendőbeli kis unokának. A védőnő és az óvó néni már higgadtabban fogadja a hírt. Jó néhány éve megszokhatták a különleges nevek divatját. Mintha a szülők egymásra licitálnának a Jonka, Hanusa, Mandula, Bodza, Hajna, Xiomára nevekkel.
Lánynevek tekintetében különösen nagy a változatosság, a fiúknál kevésbé. A környéken minden kisfiú Bálint lett, legalább ötöt ismerek már. Úgy tűnik, ha valaki igazán különleges és ritka nevet akar adni a gyerekének, nyugodtan választhatja a Máriát, Ilonát, Zsuzsannát, Józsefet vagy Istvánt – manapság egyre kevesebb újszülöttet neveznek el így.
– Nem csoda, hogy egyre több a különleges név, hiszen az egyéniségek korát éljük – magyarázza Nagy Brigitta pszichológus. – A különleges név választása kifejezi a vágyat, hogy hordozója is különleges, egyedi legyen. Nagyon régi a hit, hogy a név sorsmintát, védelmet és értékek örökítését is jelenti. Régen ezért kapták az újszülöttek a nagyszülők, szülők, bibliai alakok nevét. Ma pedig ezért olyan népszerűek a híres színészek, szappanoperasztárok és énekesek nevei.
Divattrendek
A korábban gyakran kérvényezett Dzsesszika, Bonita, Leonetta, Leila, Dominik, Kevin, Martin, Krisztofer, Alexander, André, Szebasztián nevek ma már magyar helyesírással anyakönyvezhetők.
A szakértők a Kimberly, Melody, Böbe, Csiri, Florida, Charlotte, Kethrin, Récsöl női neveket, valamint a Buddha, Zápor, Dodi, Bolygó, Zorg, Kisherceg, Szrecskó, Thami, Zoli, Gery, Deniel, Lauren, Romario férfineveket viszont nem javasolták anyakönyvezésre. A felújított régi magyar férfinevek közül egyre többször fordul elő a Bence, Zsolt, Levente, Csaba, Botond, Zsombor, Árpád, Bendegúz, Csongor, Csanád, Hunor, Koppány, Álmos, Kende, Vajk, Előd, Huba, Bátor. Érdekes, hogy lányok ritkábban kapnak régi szép nevet, bár újabban virágkorát éli az Enikő, Csenge, Kincső, Emőke, illetve a Hanga női név.
Németországban az anyakönyvvezetők döntik el, hogy a szülők által választott név bejegyezhető-e vagy sem. Döntésüket több névkönyv segíti, melyek közül a leggyakrabban a 66 000 nevet tartalmazó Keresztnevek nemzetközi kézikönyvét, az IHV-t (Internationales Handbuch der Vornamen) használják.
Amennyiben az anyakönyvvezető nem találja megfelelőnek a választott nevet, s elutasítja bejegyzését, a szülők rögtön bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért, ahol nyelvész és pszichológus szakértők bevonásával döntenek. Franciaországban az anyakönyvvezető azt tartja szem előtt, hogy a gyereknek olyan neve legyen, amely nem teszi őt nevetségessé.
Extra vagy extrém legyen?
Manapság két nagy névadási irányzat él egymás mellett. Az egyik az egészen különlegeset keresi – olyan név legyen, amely még soha senkinek nem jutott eszébe. Amelyről senkinek nem jut eszébe egy másik ember, nincs mögötte se jó, se rossz képzettársítás. A gyerek fogja majd megtölteni a nevet jelentéssel. Ez a törekvés néha igencsak szélsőséges ötleteket szül.
A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai órákon át tudnak mesélni a bolondos, ám elutasított nevekről. A férfiról, aki Kazettának akarta hívni gyerekét, mert a család vezetékneve Polimer volt. Vagy arról, aki a Talán nevet kérvényezte, és indokul világnézeti válságát hozta fel. De elutasították azt a családot is, amely Északnak akarta nevezni elsőszülöttjét, ugyanis négy gyereket terveztek, és milyen jól hangzik majd, ha reggelente felkiáltanak, hogy “Égtájak, asztalhoz!”
Ompoly és Dzsesszika
Az anyakönyvezési gyakorlat mellett a névadási szokások között is számos tovább élő hagyomány található. Sok családban az elsőszülött fiú máig az apja nevét kapja, kislányoknak viszont ritkábban adják anyjuk nevét, csakúgy, mint régen. A “tiszteleti névadás” hagyománya azonban alaposan átformálódott: míg elődeink egy-egy történelmi, irodalmi, bibliai hős, netán földbirtokos után nevezték el gyerekeiket, a mai példaképek inkább a szórakoztatóiparban születnek. Meg is szaporodtak az utóbbi évtizedben az idegen nevek az anyakönyvekben.
Raátz Judit szerint a sok külföldi név megjelenésének másik oka, hogy a szülők tudatosan igyekeznek olyan neveket választani gyerekeiknek, melyek Magyarországon kívül is jól csengenek. Ennek ellenére évtizedek óta szinte ugyanazok a legkedveltebb nevek, miközben jó néhány régi-új, különleges és idegen név is felkerült a hivatalos névlistákra.
A rendszerváltás környékén kezdtek megszaporodni a Nyelvtudományi Intézethez érkező kérvények. Az ?újítóknak” bizony nem volt könnyű dolguk. Ha már túlestek a család rosszalló megjegyzésein, át kellett verekedni magukat a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetén is. Aki azonban ismeri a régi (1971-es) Ladó-féle utónévkönyvet, az nem lepődik meg ezeken a nyelvújítási törekvéseken.
A számos, máig népszerű név mellett akad egy-két fura szócikk is a könyvben; Ompolynak például már akkoriban sem kereszteltek senkit, időszerű volt hát kibővíteni az elavult névanyagot. Amióta nem kell harcba szállni azért, hogy Kevinnek, Patriknak, Krisztofernek, Dzsennifernek vagy Dzsesszikának hívhassák a gyereket, valóban kevesebb dolguk van a nevekkel az akadémia nyelvészeinek.
– Ma leginkább az idegen nevek helyesírása adhat okot vitára – mondja Raátz Judit. Sokan szeretnék a külföldi neveket eredeti alakjukban anyakönyveztetni, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a szülőknek legalább egyike nemzetiséginek vallja magát, egyébként a kiválasztott nevet a magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni a hivatalos iratokba. A névkutató úgy véli, a megkötések nem titkolt célja, hogy némiképp gátat vessenek az idegen nevek túlburjánzásának.
Magyar vagy nemzetiségi?
Előfordul persze, hogy a szülőnek sikerül átverekednie magát a hivatal útvesztőin. Eddig a nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva a kiejtés szerinti írásmódtól eltérően is lehetett nevet anyakönyveztetni, illetve az extrém nevekről bárki állíthatta, hogy valójában nemzetiségi név.
Ám ez a kiskapu mostanában kicsit szűkebb lett – megjelent ugyanis a Nemzetiségek utónévkönyve, ezért már hiába állítja valaki, hogy a Fradika régi ruszin név, ha nincs benne ebben a névgyűjteményben, akkor a hivatal el fogja utasítani a kérését. Persze ez csak arra a tizenkét nemzetiségre érvényes, amely Magyarországon hivatalosan be van jegyezve. Mert ha az apuka (vagy az anyuka) afrikai, dél-amerikai, akkor már nehezebben ellenőrizhetők az ottani szokások.
De nem kell olyan messzire menni, hogy az ember törvényen kívülivé váljon. Egy ismerős finn-magyar vegyes páros kislánya a csodaszép, ám itthon eddig nem engedélyezett Pipacs nevet kapta. Itthon azt vallották, hogy ez ősi finn név, a kinti anyakönyvezésnél pedig azt, hogy ez régi magyar név.
Régi magyar nevek
Az ősmagyar nevek választói is a különlegeset keresik, de fontos szempont számukra a hagyományok ereje is. Valóban régi magyar név a Csenge, ám az utóbbi ötszáz évben egyetlen kislány sem kapta ezt a nevet, csak egy-két évtizede vált kedveltté. A szintén ősinek képzelt Kincső valójában Jókai Mór alkotása, a Villő pedig szláv eredetű, éppen úgy, mint a nagyon magyarnak gondolt László név. Ki gondolná, hogy Béla nevű királyaink elhunyta után több száz évre eltűnt ez a név, és csak akkor lett ismét divatos, amikor a XIX. században Széchenyi így nevezte el a fiát?
Névadási kérvények az Akadémiánál
– A Magyar Tudományos Akadémiához egy évben száz-százötven kérvény érkezik – állítja Raátz Judit nyelvész. – Az anyakönyvezésre javasolt nevek száma egyre nő. Az intézet igen engedékeny álláspontot képvisel. Néha még az is előfordul, hogy egy-egy márkanevet engedélyeznek keresztnévként. Így lett például a Lexus autómárkanévből egy kisfiú keresztneve.
Egyébként a magyar névadással kapcsolatos törvények a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Amikor Ladó János a hatvanas években elkezdte összegyűjteni a Magyarországon használatos keresztneveket, maga sem gondolta volna, hogy gyűjteménye afféle zsinórmértékké válik. Akkoriban az ország egész területéről küldték a tanárok, diákok a környezetükben használt neveket – de a közel háromezerből csak 1827 került be az első kiadásba.
A Jácint ebben még női névként szerepelt, ennek köszönhetően úszta meg híres színészünk, Juhász Jácint a katonaságot. Ugyanakkor a Bonaventúra név az -a végződés miatt lánynévként lett besorolva, nem törődve az igencsak férfias Szent Bonaventúra hagyományával. Az újabb és újabb kiadások során folyamatosan bővült a lista, ma már közel háromezer névből választhatnak az emberek.
A hivatal állítása szerint a gyereket védi azzal, ha nem engedi a bolondos, furcsa nevek használatát. De vajon valóban jogos, hogy korlátozzák felnőtt emberek döntési jogát? Amerikában bármit, de tényleg bármit választhatnak a szülők, mindenfajta korlátozás nélkül. Ezért ott akadnak olyan emberek, akiknek hosszú vers a nevük, de van, aki Központi Kórházellátó Raktár 13 névre hallgat, mert édesanyja ezt a feliratot látta meg először a szülés után, és úgy megtetszett neki, hogy ezt választotta. Szíve joga volt!
Vicces vagy komoly név
A keresztnevek választásában léteznek korlátok, de ízlésbeli ficamodás ellen semmilyen törvény nem képes megvédeni a gyereket. Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Karácsonyi Ajándék, Boros Tea, Vörös Hajnal, Cserép Virág, Plugor Magor, Erdei Pintyőke, Vad Farkas, Földi Eper, Végh Béla, Mikorka Kálmán – ma is létező, teljesen szabályos, szabadon választható névösszeállítások. Senki nem ajánlaná egyiket sem, megtiltani mégsem lehet a hasonló névadásokat. Csúfolódástól védő hivatal felállítására ugyanis nincs remény.
– Igen furcsa nevekkel is lehetnek boldogok az emberek – nyugtatja meg az aggódó szülőket Nagy Brigitta pszichológus. – A gyerekek általában nem érzik extrának sem a saját nevüket, sem az ismerőseikét. Számukra ez természetes, és megszokott, sőt felnőve inkább büszkék annak egyediségére. Ráadásul nem kell ahhoz különleges név, hogy viselője elégedetlen legyen vele. A saját név, az extrém esetektől eltekintve, inkább a családdal kapcsolatos gondokat jelzi.
Néhány szabály
Vannak szabályok, amelyeket jó betartani. Nem árt például, ha elképzeljük a gyereket ötvenévesen is, hogy vajon kimondhatja-e a nevét akkor is anélkül, hogy kinevetnék, vagy túl gyerekesnek tartanák. (Például a becézett formában anyakönyvezett, -ka képzőre végződő nevek). Nem hangzik jól, ha a vezetéknév utolsó betűjével kezdődik a keresztnév, mert nehéz kimondani (Kovács Csilla), ha ugyanazok a magánhangzók találhatók benne (Bödör Ödön), vagy éppen ugyanaz a két név (Gábor Gábor).
Régen, az egyelemű nevek korában még szoros kapcsolat volt a név és viselője között; a kereszténység felvételével, majd a kételemű nevek elterjedésével azonban ez a kapcsolat fokozatosan elhomályosult. A szülők választását manapság a jelentés befolyásolja legkevésbé – mondja Raátz Judit.
Az internetes csevegőfórumokat is böngésző kutató szerint egyértelmű, hogy leginkább a hangzás és a becézhetőség befolyásolja a döntést. További szempont, hogy a családban, sőt lehetőleg az ismeretségi körben se viselje senki az adott nevet. A naptár ugyanakkor mindig is hatással volt a névválasztásra, de a névadó szent helyett a leendő szülők ma jobbára arra figyelnek, hogy a névnap lehetőleg ne essen egybe a születésnappal vagy a karácsonnyal.
Hogyan kérvényezzünk?
Az illetékes anyakönyvvezető feladata, hogy írásban kérje a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét. De ha Ön már a szülés előtt szeretné elindítani a névengedélyezetési eljárást, akkor levélben vagy e-mailben korábban is megkeresheti a hivatalt. A levelekre általában két-három héten belül válaszolnak. Érdemes leírni, hogy a választott nevet hol találták a szülők, hol látták már leírva, hogyan kell kiejteni, mi a jelentése, mi a névadás különleges indoka.
Cím: Nyelvtudományi Intézet, Közönségszolgálat, 1068 Budapest, Benczúr u. 33. vagy [email protected]
A tizenkét magyarországi kisebbséghez tartozóknak az illetékes kisebbségi önkormányzathoz kell fordulniuk szakvéleményért, mert náluk megtalálható a kisebbségi önkormányzatok által elfogadott, saját nyelvüknek és kultúrájuknak megfelelő utónevek jegyzéke, a 2005-ben kiadott Nemzetiségi és etnikai kisebbségek utónévkönyve.
Nevek “slágerlistája”
Lánynevek toplistája 2014-ben
1. Hanna (1856 kislány kapta ezt a nevet)
2. Anna (1241)
3. Jázmin (1115)
4. Lili (864)
5. Zsófia (776)
6. Emma (761)
7. Luca (738)
8. Boglárka (733)
9. Zoé (731)
10. Nóra (717)
11. Csenge (603)
12. Dorina (600)
13. Dóra (596)
14. Viktória (591)
15. Fanni (568)
16. Lilla (561)
17. Réka (558)
18. Laura (547)
19. Léna (537)
20. Eszter (465)
21. Petra
22. Gréta
23. Noémi
24. Vivien
25. Izabella
26. Sára
27. Zselyke
28. Flóra
29. Dorka
30. Bianka
31. Liliána
32. Maja
33. Adél
34. Rebeka
35. Mira
36. Regina
37. Lara
38. Amira
39. Amira
40. Panna
41. Natasa
42. Kamilla
43. Alexandra
44. Janka
45. Emília
46. Blanka
47. Lilien
48. Natália
49. Mirella
50. Kinga
51. Liza
Fiúnevek toplistája 2014-ben
1. Bence (1551 kisfiú kapta ezt a nevet)
2. Máté (1359)
3. Levente (1241)
4. Ádám (1177)
5. Dávid (1134)
6. Dániel (998)
7. Marcell (977)
8. Balázs (969)
9. Milán (924)
10. Dominik (917)
11. Áron (915)
12. Zalán (848)
13. Noel (843)
14. Kristóf (839)
15. Péter (834)
16. Botond (778)
17. Gergő (754)
18. Tamás (753)
19. László (716)
20. Bálint (695)
21. Zsombor
22. Olivér
23. Zoltán
24. Márk
25. Ákos
26. Attila
27. Krisztián
28. András
29. Gábor
30. Benedek
31. Patrik
32. Barnabás
33. István
34. Márton
35. Benett
36. Martin
37. Zsolt
38. János
39. Nimród
40. Alex
41. Kevin
42. Roland
43. Csaba
44. Zétény
45. József
46. Sándor
47. Richárd
48. Hunor
49. Ábel
50. Szabolcs
Top 25 női nevek 2005-ben
1. Anna,
2. Viktória,
3. Réka,
4. Vivien,
5. Zsófia,
6. Petra,
7. Dorina,
8. Fanni,
9. Boglárka,
10. Eszter,
11. Lili,
12. Laura,
13. Dóra,
14. Alexandra,
15. Noémi,
16. Nóra,
17. Virág,
18. Luca,
19. Evelin,
20. Jázmin,
21. Csenge,
22. Nikolett,
23. Bianka,
24. Barbara,
25. Lilla
Top 25 férfinevek 2005-ben
1. Bence,
2. Máté,
3. Balázs,
4. Dávid,
5. Dániel,
6. Levente,
7. Tamás,
8. Ádám,
9. Péter,
10. Gergő,
11. Bálint,
12. Márk,
13. Zoltán,
14. Dominik,
15. László,
16. Gábor,
17. Attila,
18. Kristóf,
19. Patrik,
20. Martin,
21. István,
22. Krisztián,
23. András,
24. Milán,
25. Zsolt
Top 10 női nevek 1967-ben
1. Éva,
2. Mária,
3. Ildikó,
4. Katalin,
5. Erika,
6. Erzsébet,
7. Zsuzsanna,
8. Andrea,
9. Judit,
10. Ágnes
Top 10 férfinevek 1967-ben
1. László,
2. Zoltán,
3. István,
4. József,
5. János,
6. Attila,
7. Sándor,
8. Tibor,
9. Ferenc,
10. Zsolt
A leggyakrabban választott nevek toplistája a XX. század végén
1983-87 között
fiúk lányok
Gábor Katalin
Tamás Anita
Péter Andrea
Zoltán Tímea
László Zsuzsanna
István Éva
Attila Ágnes
Zsolt Krisztina
János Judit
József Mónika
1996
fiúk lányok
Dávid Alexandra
Dániel Vivien
Tamás Viktória
Bence Dóra
Péter Nikolett
Ádám Fanni
Márk Eszter
László Barbara
Zoltán Anna
Krisztián Klaudia
1998
fiúk lányok
Dávid Alexandra
Bence Vivien
Dániel Fanni
Tamás Viktória
Márk Dóra
Ádám Nikolett
Péter Petra
Máté Réka
László Eszter
Balázs Anna
2000-ben:
fiúk lányok
Dániel Viktória
Dávid Vivien
Bence Anna
Máté Alexandra
Tamás Fanni
Péter Dóra
Balázs Réka
Ádám Petra
Márk Eszter
László Nikolett
Zoltán Laura
Patrik Boglárka
Gergő Zsófia
Gábor Krisztina
Krisztián Klaudia
Segíthet a választásban
– Hallgassuk meg az ismerősök, családtagok ötleteit, olvasgassuk az utónévkönyvet, de elsősorban megérzéseinkre hallgassunk!
– Jobb, ha senkivel sem bocsátkozunk vitába a névadásról, ez valójában csak a leendő szülőkre tartozik.
– Feltétlenül vegyük figyelembe, hogyan hangzik az utónév a vezetéknév mellett: rövid vezetéknévhez hosszabb keresztnév illik. Nem hangzik jól, ha a vezetéknév és a keresztnév is azonos magánhangzókat tartalmaz. Nehéz kiejteni a nevet, ha mássalhangzó-torlódás van benne (Szabits Cecília). Ha a vezetéknév magánhangzóra végződik, jobb, ha a keresztnév mássalhangzóval kezdődik.
– Gondoljuk végig, mit is jelent számunkra a választott név, mit sugall, milyen kép kapcsolódik hozzá, milyen képzettársításokat ébreszt a hangzása, dallama.
Névböngésző ajánló
http://magic.ymmf.hu/lib/nevek
Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv, Vince Kiadó, 2002, 1895 Ft
Dávid Emese, Kisebbségek utónévkönyve, Aranyhal Kiadó, 2005, 8990 Ft
Fodor Mária-Kálmán Béla: A nevek világa
Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Hogy hívnak?
Névadási szertartások
Az újszülött elnevezésére, egyben befogadására koronként és területeként eltérő rítusok keretében került sor. Az egyház által babonának tartott ?pogány” szertartásokat Európában a kereszténység elterjedésével a keresztelés váltotta fel. A szocializmus idején Magyarországon háttérbe szorult a vallás, ezért kevesebb gyereket keresztelt meg pap. Azonban tovább élt az igény az újszülött családtag vagy a néhány éves kisgyerek ünnepélyes névadójára.
Ezt a célt hosszú ideig a tanácsi anyakönyvvezetők által levezényelt névadók szolgálták. Ez a szertartás a rendszerváltás óta kiment a divatból, pedig az önkormányzatoknál ma is van lehetőség gyermekköszöntőre – az eseményt kísérő műsorról rendezvényszervező cégek gondoskodnak. Mára ismét inkább a keresztelő mellett döntenek a szülők.
Sokan vallásos meggyőződésből, mások a nagyszülők unszolásának engedve kereszteltetik meg gyermeküket. Az egyházak szívesen fogadnak minden jövendő hívőt, de míg a katolikusok szigorúbb feltételeket szabnak, a protestáns egyházak némiképp engedékenyebbek.
A katolikus hitvallás szerint a keresztség és a házasság egy-egy szentség, vagyis Istennel való találkozási pont a hívek életében, ezért fontos, hogy a keresztelőt kérő szülők lehetőleg egyházi házasságban éljenek, mert ez is bizonyítja, hogy komolyan veszik a hitet – avat be a sokak által indokolatlannak tartott szigor hátterébe Vigyázó Miklós esperes. Tapasztalatai szerint ma mégis több azoknak a száma, akik csak ígérik, hogy megtartják a keresztelőn tett fogadalmat. Az evangélikusok és a reformátusok bárkit szívesen megkeresztelnek, de megkérdezik, miért szeretné a szülő a keresztelőt.
A keresztelés ugyanis nem csak abból áll, hogy vízzel öntik le a gyereket. Olyan vallási szertartás, amely azt jelképezi, hogy a gyermek az egyház tagjává lett. Nagyobb gyerekeket, felnőtteket mise vagy istentisztelet keretében, kisbabákat ezek után vagy külön időpontban keresztelnek meg, reformátusoknál az istentisztelet elején kerül sor a szertartásra. Nem árt tudni, hogy a keresztség katolikus és protestáns felfogás szerint egy, azaz mindegy, milyen templomban kereszteltek meg valakit.
A keresztelőhöz keresztszülőket is szokás választani. A koma személye manapság inkább a családi szokásoktól függ, van, ahol családtagot, máshol barátot kérnek fel, gyakran nem is házaspárt. Szerencsés, ha a kapcsolat nem csupán jelképes, nemcsak a megajándékozásra szorítkozik, hanem valóban bensőséges viszony alakul ki a keresztszülők és a gyerek között.
Mit ajándékozzunk keresztelőre?
Klasszikus, jelképes ajándékok
– Kislányok gyakran kapnak arany ékszert, de fiúknak is szokás névvel vésett medált, karláncot adni. Ritkábban, de előfordul, hogy monogrammal vésett evőeszközt ajándékoznak, vagy a keresztszülő takarékbetétkönyvet nyit az újszülöttnek.
Ötletes, örök életű ajándékok
– A keresztszülők minden évben félretesznek néhány, a gyerek szülinapján megjelenő napilapot, hetilapot. Milyen érdekes, pótolhatatlan gyűjtemény lesz belőle húsz év múlva!
– A kis keresztgyerek minden évben kap egy olyan könyvet, ami majd leendő könyvtárát gazdagíthatja.
– A keresztszülők minden évben gondoskodnak egy-két emlékezetes, különleges programról (kirándulás, közös utazás, nyaralás). Az ehhez kapcsolódó fényképeket, rajzokat, térképeket külön albumban gyűjtik, hogy majd ezt is keresztgyermeküknek ajándékozhassák.
Praktikus ajándékok
– A legáltalánosabb, hogy ruhát, játékot adnak a keresztszülők. Az egyik internetes csevegőfórum tanulsága szerint a mai kismamák talán ezeknek a hasznos tárgyaknak örülnek a legjobban.
Kisdobosok avatták
Dani fiam, a kor divatjához illően, a munkaadóm által szervezett ünnepségen kapta a nevét. Az 1982-es esztendő első felének termése, és a boldog rokonság egyszerre ünnepelte a jeles napot. A VII. kerület kisdobosai kék nyakkendővel, tiszteletbeli kisdobossá avatták a csöppségeket.
Hajnal Éva
Világjáró neveket kaptak
Dávid, Olivér és Gréta Nadin, három testvér, akiknek szüleik úgy választottak nevet, hogy az külföldön is használható legyen. Dávid születésekor Béla, az édesapa Németországban dolgozott, neki sok gondja volt saját nevével; a Bélát a németek sem kiejteni, sem leírni nem tudták helyesen. Többek között ez a tapasztalat is hozzájárult, hogy a gyerekek “nemzetközi” neveket kapjanak.
Dávid és Olivér itthon sem különleges nevek, a Gréta és a Nadin inkább. A Nadint főleg az apa szerette volna, de nagy volt a családi ellenállás, így jött szóba a Gréta név, ami viszont a mamának tetszett jobban. A kislányt végül Gréta Nadinként anyakönyvezték, és kissé szokatlan módon, egyelőre mindkét keresztnév használatban van.
Berci, a biztos befutó
Nem volt kérdés, ha fiúnk születik, Bertalan lesz. Ez a név apa választása volt, még mielőtt egyáltalán szóba került volna, hogy gyerekünk lesz, így csak a vezetéknévhez jól passzoló lány nevet kellett találnunk. A naptárt és a névkönyvet lapozgatva a Zsófi és az Eszter maradtak versenyben. Végül vajúdáskor a férjem rám testálta a döntést, abban a pillanatban biztos voltam benne, hogy Esztert kell mondanom.
A Berci névre csak második alkalommal került sor, akkoriban lány név párja a Tamara volt. Harmadszorra kissé nehezebben döntöttünk. Mivel biztos befutónk ekkor nem volt, a névválasztás gyakorlatilag kilenc hónapig tartott, csak lassan szűkült a kör, és végül a nagyok szavazataival az András név győzött, lány névként már “hagyományosan” a Zsófi és Tamara jöttek szóba. Fiaink, bár eredetileg ezt nem terveztük, a nagyapák után, amolyan tiszteleti, második nevet is kaptak. Így Berci egyben Miklós is, míg András Tamásként is anyakönyvezve van.
Kettős név:
Aki eddig kettős vezetéknévvel szerette volna anyakönyveztetni gyermekét, annak hosszú procedúrán kellett átesnie: születéskor a gyereket az apa nevére jegyezték be, és csak ezután lehetett kérvényezni a névváltoztatást. Ezt a hónapokig elhúzódó, több ezer forintba kerülő eljárást, a kettős név használatát lehetővé tevő, 2004. januárjától hatályba lépő új anyakönyvi törvény megszüntette.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
