Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ilyen az otthonszülés Skóciában

Szerző: Biczó Gabriella

2020. március 26.

Forrás: babaszoba.hu

Móni második gyermeke otthon született Skóciában. A skót rendszer anya-és bababarátabb, mint a hazai, sokkal több beleszólást és szabadságot ad a családoknak.

Ilyen az otthonszülés Skóciában (fotó: Getty Images)
A várandóságra és a szülésre többnyire természetes élettani folyamatként tekintenek, ahol nincs szükség folyamatos és szigorú ellenőrzésekre. De ott sincs kolbászból a kerítés.

Orvos helyett midwife

Az Egyesült Királyságban a brit állampolgárok mellett az Európai Gazdasági Térségből jövő munkaviszonyban állók, munkát keresők, vagy az ott élők, valamint az ő családtagjaik az állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) útján részesülhetnek ingyenes orvosi ellátásban. Ennek része az ingyenes terhesgondozás is.
"Skóciában a 8-10. hétig senki nem foglakozik egy várandóssal, a lehetséges vetélés miatt. Természetesen, ha valakinél probléma adódik, vagy többszöri vetélés van a kórtörténetében, akkor van arra lehetőség, hogy jobban odafigyeljenek. Normál esetben a 10.hét környékén találkozol a midwife-fal (bába), abban a körzetben, ahova tartozol. Ő végzi a terhesgondozást" - meséli Móni, aki 3 éve szült az otthonában, Skóciában. Ő is a 10. hétre kapott időpontot, amikor jelezte, hogy várandós. "Ezen a találkozón a kórelőzményt veszik fel és alapvizsgálatokat végeznek, úgy mint vérnyomásmérés, vizeletvizsgálat. Azt igyekeznek meghatározni, hogy milyen kockázati besorolású a várandósság."
Egy praxisban több bába is dolgozik, ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel mindig más bábával találkozik a várandós kismama. "Én nagyon szerencsés voltam, mert mindig ugyanahhoz a bábához kerültem, ez nekem sokat adott: személyességben, folytonosságban" - meséli Móni. Az egész várandósság alatt 8-12 alkalommal van találkozó a midwife-fal, hogy pontosan hányszor, az több tényezőn is múlik: korelőzményen, életkoron, a terhesség lefolyásán. Móninak, bár közel járt a negyvenedik életévéhez, nyolcszor kellett találkoznia a bábával. (Ez a gyakorlat már változóban van, mert ahogy Móni meséli, felismerték, hogy az ellátás sikerességét a folytonosság nagyban befolyásolja, így ma már többségében ugyanaz a bába viszi végig a terhesgondozást.)

Vizsgálatok

Az első találkozó alkalmával természetesen a szülés várható időpontját Skóciában is kiszámolják, pontosan úgy mint nálunk, az utolsó menstruáció első napjából. A 12. héten megismétlik ezt a számítást, de ekkor már ultrahang segítségével és ugyanekkor történik a nyaki redő vizsgálat is. A következő ultrahangos vizsgálatra a 20. hét környékén kerül sor. Mindkét ultrahangos vizsgálatot szonográfus végzi el, ehhez kórházba kell menni és mindkét vizsgálat opcionális, tehát az anya bármelyiket visszautasíthatja. Minden más esetben a terhesgondozást a midwife végzi. "Ha bármilyen probléma adódik, vagy a kockázati besorolás magas rizikójú, akkor kórházban, szülész-nőgyógyász veheti át a terhesség gondozását, de még ez sem kőbe vésett szabály."
Természetesen Skóciában is van ún. terhes kiskönyv, 3 éve még papíralapú volt, ma már digitális. Ide minden fontos lelet, vizsgálati eredmény, stb. bekerül, csakúgy, mint idehaza.
"A midwife minden találkozás alkalmával mért vérnyomást, volt vizeletvizsgálat, haskörtérfogat-mérés, dopplerrel szívhanghallgatás és 2 vagy 3 alkalommal vérvétel is történt. Hüvelyi vizsgálat egyetlenegy alkalommal sem volt. Az egész terhesgondozás opcionális, ha valaki úgy akarja, egyáltalán nem kell részt vennie benne."


Hol szülhetünk?

Skócia azon városában, ahol Móni él, két választási lehetőség volt három éve: kórházi szülés és otthonszülés közül lehetett választani. Azok, akiknek magas kockázatú a terhességük kórházban szülhetnek, sokkal nagyobb ellenőrzés, szorosabb kontroll mellett. Az alacsony kockázatú várandósok azonban választhatnak a kórházon belüli és az otthonszülés között. A kórházon belül szülés számukra azt jelenti, hogy bábákkal szülhetnek egy bábák által vezetett osztályon, a kórház épületén belül, de jellegében születésházhoz hasonlatos helyen.
"Két "valódi" születésház volt tőlem kb. 30 mérföldnyire, tehát elég messze. Ott, ahol én lakom, három éve nem volt lehetőség születésházban szülni (ma már van és nagyon népszerű). Számomra a születésház lett volna az igazi, mert nem tudtam elképzelni érzelmileg, hogy milyen lehet a saját otthonomban szülni, ha valami nem úgy alakul, akkor utána ugyanott kell élnem. Úgy gondoltam, hogy fizikailag el kell távolodnom az otthonomtól, egy olyan környezetbe, ami a leginkább hasonlatos hozzá. Kórházban a beavatkozások miatt soha nem gondolkoztam. "


Terminustúllépés: nem szeretik

Móni ismertetése alapján Skóciában nem szeretik a terminustúllépést. "Ha egy héttel a kiírt terminust meghaladja a terhesség, akkor még abban az esetben is, ha alacsony rizikójú várandósság van, a szülés beindítása van terítéken. Érdekesség, hogy a szülésem előtt pár hónappal változtatták meg a terminus túllépés határát 2 hétről 1 hétre. Hogy miért, arra senki nem tudott nekem semmilyen magyarázatot adni, miközben például Németországban ez laza 2 hét."
A szülés beindításának módja első lépésként méhszájtágítást jelent, manuálisan. Ha ez sem hoz eredményt, akkor következik a ballonos tágítás vagy a prosztaglandin hormonnal való méhszáj érlelés, utóbbinál már kórházba kell menni. Itt akár már az oxitocinos indítás is lehet a következő lépés. Mindez persze azt is jelenti, hogy ez a kórház szülészeti osztályán történik, nem bábával.
"Sajnos jellemző a megfélemlítés, a komplikációkkal ijesztgetés, a részinformációk közlése. Nagyon észnél kell lenni. Én felkészült voltam, részben azért, mert ez a második várandósságom volt, részben azért, mert érdekel a szülés-születés téma. Tudtam, hogy mit szeretnék és alá is tudtam támasztani napra kész, tényeken alapuló kutatási eredményekkel. Elmondtam, hogy az első gyermekem is később jött, mint a kiírt dátum, valószínű, hogy így lesz a második gyermekemnél is. De harci üzemmódba kellett kapcsolnom." Móni azt is elmondta, hogy ha valaki nem ennyire felkészült vagy ez az első várandóssága, kevésbé jólinformált, akkor bizony könnyen kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.
"A 30-35. hét körül kezdtünk el a bábámmal arról beszélgetni, hogy milyen szülést tervezek és helyileg hol szeretném. Nagyon pontosan el tudtam mondani, hogy mit hogy szeretnék. Nem csupán az otthonszülésre vonatkozóan, hanem olyan esetekre is felkészültem, ha például vajúdás közben kell kórházba menni, vagy ha császármetszésre kerülne sor. Kijött hozzám a bába és mindent alaposan átbeszéltünk. Szerencsére nagyon támogató volt, például egyáltalán nem akartam hüvelyi vizsgálatot a vajúdás, szülés alatt, de ezt ő is így gondolta. Ez nem evidens, vannak bábák, akik ragaszkodnak hozzá. Persze akkor még nem tudhattam, hogy ki lesz ott a szülésemnél, erre majd később kitérek."
Az otthonszülés feltételei egyébként könnyen teljesíthetők: meleg víz, elegendő hely, pár extra törülköző, a kanapé vízhatlanságának biztosítása. "A bába több mindent is megrendelt a kórházból, olyan gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, gázt, amelyekre esetleg szükség lehet. Ezeket nekem szállították ki pár héttel a terminus előtt. Ezek teljesen ingyenes dolgok." Móni medencében szeretett volna szülni, ezt sem magának kellett beszereznie, hanem a praxishoz tartozó medence állt rendelkezésre, igaz, éppen egy anyukánál volt, de a szülésre felszabadult.
Az otthonszülésnél két midwife-nak is jelen kell lennie. "A 38-41. hét között lehet otthon szülni és miután akkoriban bábahiány volt, figyelmeztettek, hogy nem biztos, hogy két bába ki tud jönni hozzám, így nem tudták garantálni, az otthonszülést" - folytatja Móni. "Ugyanakkor, ha a szülés már előrehaladott, akkor kötelesek kijönni - én erre a kiskapura játszottam, mert semmiképpen nem akartam kórházban szülni."

Láthatatlan támogatás

Móni, ahogy a rendszerben mindenki, kapott egy készenléti telefonszámot, ezt kell hívni, ha beindul a szülés. "Ez azt jelenti, hogy nem tudod előre, hogy ki fog kijönni. Nekem ez annyira nem tetszett. Aggasztott, hogy lehetséges, hogy egy vadidegen bába lesz jelen, akivel nem működik a kémia. De nem tudtam befolyásolni ezt a tényezőt." Amikor Móni már egy héttel túllépte a terminust, akkor szólt a midwife, hogy be kell utalnia a kórházba konzultációra. "Ez a 40+6. héten volt, de eltökélt voltam, nem akartam belemenni a szülésindításba. Szerencsém volt ismét, mert olyan orvoshoz kerültem, akik megértő volt és támogatott és konstatálta, hogy felkészült és tudatos vagyok. Egyedül az alkalmi ctg-s ellenőrzésbe mentem csak bele."
Közben úgy alakult, hogy az a midwife, aki végig kísérte a várandóságot elmondta Móninak, hogy mikor lesz ügyeletben. "14-én lett újra ügyeletes a bábám. Felírtam a dátumot és mondtam, hogy jó, akkor aznap fogok szülni. És így is történt."
Ennek a cikknek nem témája szülés-születéstörténet, ezért csak annyit mesélt el nekünk Móni, hogy nagyon szép szülése volt, minden pontosan úgy alakult, ahogy szerette volna. Egy egész napos nem túl intenzív vajúdás után, annak legvégén érkezett meg a midwife, pont az, aki végig kísérte Móni várandósságát.
"Amikor megérkezett jóformán láthatatlan volt. Nem akart megvizsgálni, azt mondta, hogy a hangokból pontosan tudja, hogy hol tartok. Amikor a magzatvíz elfolyt, mekóniumos volt, a bába azt mondta, hogy ebben a stádiumban már nem tudunk kórházba menni, de úgy gondolja, hogy nincs ok az aggodalomra. A viselkedése végig azt sugallta, hogy minden rendben van, nyugodt, higgadt volt, professzionális. A kitolásnál volt egy pillanat, amikor mondtam, hogy nem bírom tovább. Csak megsimogatta az arcomat. Olyan jó volt, hogy egy nő van velem. Tökéletes volt ez a láthatatlan támogatás."
A másik midwife csak Móni kisfiának a megszületése után. A születés után papíroztak, leeresztették a medencét, összepakoltak, természetesen ellátták az újszülött körüli szokásos teendőket. A következő 24 órában is kijöttek megnézni, hogy minden rendben van-e, majd 10 napig, naponta jött valaki, aki ellenőrizte Móni vérnyomását, a méhösszehúzódás állapotát, lázat mért, figyelte a mentális állapotát. A kisbaba állapotát is figyelemmel kísérték, pl. a súlyvesztés mértékét. A tizedik nap után a védőnő látogatja a családot. A hathetes kontrollra pedig a háziorvoshoz kell menni.
Összességben elmondható, hogy Skóciában többnyire természetes folyamatként tekintenek a várandósságra, szülésre, de "még mindig vannak olyan gyakorlatok, amelyeket nehéz lenne tudományosan alátámasztani, régi elavult gyakorlatok inkább. Nagyon sokat számított, hogy felkészült voltam, és az, hogy a bábám maximálisan támogatott. Így egy személyes kapocs lett közöttünk, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy olyan bensőséges, intim, kiszolgáltatott helyzetben, amilyen a vajúdás, a nő képessé váljon arra, amit ősidők óta a legtermészetesebb módon, a testében bízva tesz: szüljön."

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák