Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így változik a kismama lába

Szerző: Dr. Schneider Júlia

2003. február 11. | Frissítve: 2019. január 4.

Forrás: Anyák Lapja

A láb csodálatos boltozatos szerkezet. Egyszerre látja el a teherhordó szerepet, viseli a test súlyát, biztosítja a rendkívül változatos mozgást. A terhesség hónapjai alatt fokozott terheléssel kell megküzdenie.

A láb betegségeinek kialakulása bizonyos életkorokhoz kötött, melynek ismerete lehetőséget ad a tudatos megelőzéshez. Gondoljunk csak a különböző sportágakra, ahol gondosan elemzik a sportoló mozgását, az elrugaszkodást, a talajfogást. A tökéletes kivitelezés a dobogó felső fokát jelentő másodpercek, centiméterek különbségében mérhető.
A megfelelő működéshez a lábat alkotó 26 csontnak, a csontokat összekötő szalagoknak, a különleges lefutású izmoknak a terhelésnek megfelelő harmonikus felépítésére és működésére van szükség. A hangsúly az egyensúlyon van. Ha a megterhelés meghaladja a szerkezet teherbírását, károsodások, elváltozások jönnek létre. Sok olyan életkor, élethelyzet van, amely önmagában is megterhelést, fokozott igénybevételt jelent.
Különösen veszélyeztetettek a lábbetegségek kialakulásának szempontjából a várandós kismamák, akiknél a megnövekedett testsúly, a megváltozott testsúlyeloszlás, a megváltozott hormonális viszonyok a láb szalagjainak nyúlásához, a csontos boltozat változásaihoz vezet(het)nek.

Boltozatok

Az egészséges emberi láb álláskor három ponton támaszkodik a talajra: az I. és V. lábközépcsont fejecsén és a sarokcsonton.
Ezen fő pontok között, az építészetben ismert szerkezethez hasonló, ívek-boltozatok feszülnek ki.
Kétirányú boltozat biztosítja a láb teherbíró képességét, a sarokcsontról a lábujjak irányába futó, úgynevezett hosszanti boltozat, és a rá merőleges irányú, úgynevezett harántboltozat. Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez. A boltozat nem merev, a csontok közti szalagok és ízületek a járáskor keletkező rázkódásokat tompítják és a járást simává teszik.

Negatív hatások

A megnövekedett súly önmagában is megterheli a láb szerkezetét, melyhez hozzájárulnak a hormonális változások és a megváltozott keringési viszonyok negatív hatásai.
Az anya szervezete a másállapot idején az utód kihordása, majd világra hozása és táplálása érdekében megváltozik. A hormonok arányának megváltozása először a megtermékenyített petesejt beágyazódását, a terhesség megmaradását, a magzat fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtését biztosítják. Ahogy közeledik a szülés ideje, az egyes hormonok szintje ismét változik, új arányok alakulnak ki, mely a szüléshez szükséges tágulékonyságot, kötőszövetek-szalagok fellazulását eredményezi.
A hormonok a szervezetben mindenhol kifejtik hatásukat. A láb csontjait összekötő szalagok is reagálnak a hormonális hatásra, így a megnövekedett testsúly, a lazább szalagok a láb boltozatának megsüllyedését okozzák/okozhatják. Ezért gyakori a másállapot alatt kialakuló lúdtalp vagy a harántboltozat süllyedése és következményei: a bütyök és a kalapácsujj.

Csoda?

A kismamák a másállapot csodájának velejárójaként élik meg a lábukkal kapcsolatos fájdalmakat, zsibbadásérzést, nehézláb-érzést, pedig a kialakult lábprobléma nem szűnik meg a szüléssel úgy, mint a korai terhességben jelentkező hányás, a gyakori vizelési inger, a terhességi magas vérnyomás vagy a terhességi cukorbetegség. Ha kialakul a lábboltozat süllyedése, azáltal a láb mérete is megváltozhat. Előfordul, hogy az első várandósság előtt összegyűjtött, gonddal vásárolt szép cipők a szülés után nem mennek többé a kismama lábára.
A lábproblémák kialakulása megelőzhető, csökkenthető megfelelő cipőviseléssel, odafigyeléssel. Egy emberöltővel ezelőtt a kismamákat az utcán már a cipőjükről meg lehetett ismerni, ugyanezt manapság már nem mondhatjuk el. Eltűnt a kismamacipő viselése, pedig hasznos volt.

Tilos a tűsarok!

Tűsarkú cipőt a kismamák ritkán hordanak, azonban gyakran megfigyelhető a teljesen lapos cipő viselése. Igaz, hogy a teljesen lapos cipőben a legnagyobb a sarokrész érintkezése a talajjal, látszólag ez a legbiztonságosabb, azonban az élettan meghazudtolja a látszólag kézenfekvő választást. A teljesen lapos sarkú cipő nem kedvez a lábboltozatnak, míg a 2-3 cm magas cipősarok segít a boltozatok megtartásában, a szalagok terhelésének csökkentésében.
A jó kialakítású cipő mintegy alátámasztja a lábat. Természetesen kerülni érdemes a szűk cipő vásárlását. A szűk cipő a gyakorta kialakuló lábvizesedés miatt előbb-utóbb úgyis lekerül a várandós lábról.

Papucs, cipő talpbetét

Ezt a téli időszakban a magasabb szárú cipők viselésével könnyebb megvalósítani. Nehezebb helyzetben azok a kismamák vannak, akiknek szülése a kánikulai időszak környékére esik. A nagy melegben sokszor látni kismamát papucsban, ami meglehetősen balesetveszélyes, és a lábnak is kedvezőtlen. A láb tehermentesítését, tökéletes alátámasztását szolgálják a talpbetétek. Vizsgálat alapján eldönthető, hogy kik azok, akiknek a talpbetét viselése feltétlenül ajánlott még akkor is, ha esetleg a jellegzetes helyen megjelenő fájdalmak, zsibbadások, lábikragörcsök nem hívják fel a figyelmet a láb elváltozásira.
A láb vizsgálata a talpi rész felől elég nehézkes. Ha felemeljük a lábat, nem látjuk megterhelés alatt a viszonyokat. A valós helyzet vizsgálható a vizes láb lenyomatával vagy gipszbe lépéssel. Modernebb vizsgálóeljárás a Pedikom videókamerás számítógépes vizsgálat, mely magyar szabadalom. Ebben az esetben a láb terhelését alulról vizsgálják. Az üveglapon álló lábról speciális fényviszonyok között videókamerával felvétel készül, melynek számítógépen való rögzítése (nyomástérkép) után a felvétel elemezhető, az elváltozások egyértelműen láthatóvá tehetők.

Terhesség: gyakori a lúdtalp megjelenése

Lábfájáshoz kapcsolódó cikkeink:
VIII. évf. / X.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések