Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Hogyan válik egy férfi apává?

Szerző: Babaszoba.hu

2022. január 24.

Forrás: babaszoba.hu

Mindenki számára jelentős fejlődési kihívás szülővé válni, nőnek és férfinak egyaránt. A szülőséggel és a kora gyermekkori apa-baba kötődéssel kapcsolatos kutatások korlátozottabbak az apák esetében.

Hogyan válik egy férfi apává? (fotó: Getty Images)
Lagarto és Duaso, az Infant Mental Health Journa c. folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzői kiemelik, hogy jobban kéne vizsgálni és megérteni az apaságot, az apává válást. A kora csecsemőkori kötődéssel kapcsolatos kutatások többsége az anya és a gyermek közötti kapcsolatra összpontosít. Kevesebb hangsúlyt fektetnek az apa-gyermek kötődésre, noha pontosan tudjuk, hogy az apa szerepe is ugyanolyan fontos a gyermek fejlődése szempontjából.

Az apák fontossága

Több kutatás is megállapította, hogy az az apák, akik részt vettek a szülésben, erősebb kötődést tudtak kialakítani az újszülöttel. Az anya szempontjai sem elhanyagolhatók: a társ részvétele és támogatása enyhíti a vajúdás és a szülés nehézségeit. Sőt, hosszabb távon is hatással van az apás szülés az anya lelki egészségére és a szoptatásra is. Az apák aktív részvétele a saját önértékelésüknek is jót tesz.
A kutatások azt is alátámasztják, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Azok az apák, akik nem vesznek részt a baba körüli teendőkbe, kevésbé kötődnek, párkapcsolatukban is problémák jelentkeznek.

A várandós apák megkérdezése

A várandósság az apák és az anyák számára is kihívást jelentő időszak, amely destabilizálja a status quót, új életmódot, új identitást jelent. Lagarto és Duaso mélyreható, kvalitatív, kis számú vizsgálatot végzett olyan 29-40 év közötti férfiakkal, akik első gyermeküket várták és párjuk a harmadik trimeszterben volt.
A vizsgálatban interjúkat készítettek és olyan kérdésekre keresték a választ, mint pl."Hogyan látja a terhességben betöltött szerepét?", "Mit gondol, mit fog érezni, amikor először látja a babát?", "Hogyan készült fel arra, hogy gyermeke lesz?" és "Szokott-e gondolni a babára?".
A válaszokból kiderült, hogy az apák 70 százaléka számolt be olyan konkrét pillanatról, amikor leendő apaságuk valósága hirtelen tört rájuk. Néhányuknak ez az első magzati vizsgálatsorán történt. Mások számára akkor történt, amikor kiválasztották a baba nevét; megint mások számára pedig a partnerük testében bekövetkező változások látványa vagy az, hogy érezték a baba mozgását. Ettől függetlenül a baba gondolata egyre kevésbé volt absztrakt, mígnem elérkezett az a fordulópont, amikor "valósággá" vált, ami egyre erősebb kötődést váltott ki a születendő gyermek iránt, és legyőzte a tagadás vagy a hitetlenség érzését. Két olyan apa, aki nem számolt be kiváltó pillanatról, magasabb szintű szorongásról és depresszióról számolt be.

A felelősség tudatosításával kapcsolatban az apák arról számoltak be, hogy amint realitássá vált, hogy gyermekük lesz, a személyes felelősségvállalás fokozott érzése jelent meg. Fokozott felelősséget éreztek, és az érzéseik keveredtek, a leendő baba, az anya, a család és számos más, az apa és a partner szerepével kapcsolatban. Például nagyobb szerepet gondoltak vállalni a szülés körül, az otthon kialakításában ("fészekrakó magatartás") és a pénzügyek biztosításában. Az izgalom és a szorongás közepette az apák arról számoltak be, hogy a családjukban és a szűkebb, tágabb környezetükben is támogatást kerestek.

Maga a szülés pillanata különösen fontos volt a megkérdezett apák számára. Fontosabb, mint az első személyes találkozás. A férfiak látszólag egy szempillantás alatt válnak apává, amikor a baba világra jön. Az anyák lélekben és testben is egészen másképp élik meg az anyává válást.
Az apaságról elmélkedve a résztvevők elgondolkodtak azon, hogy mit jelent apának lenni, hogyan lehet jó apának lenni, milyen volt velük a saját apjuk, és többek között azon, hogy mi vált be náluk, és mit szeretnének esetleg másképp csinálni. A résztvevők arról számoltak be, hogy elgondolkodtak azon, hogy a munka és a generációs különbségek hogyan befolyásolhatják a gyereknevelést, a férfiasságról és az apaságról alkotott változó elképzeléseket, vagy éppen arról, hogy milyen hatása van a különféle kulturális behatásoknak a gyerekekre. Általánosságban elmondható, hogy egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a gyermekük jövőjéről gondolkodjanak.
A különböző érzelmi állapotokkal kapcsolatban a többség belső zűrzavarról számolt be: az izgalmat és a boldog várakozást, a szorongás és néha a bűntudat árnyékolta be attól függően, hogy mennyire érezték biztonságban magukat, mennyire érezték felkészültnek magukat a szülői létre és az előttük álló változásokra.
Azt, hogy a várandós apák hogyan kötődtek a babához több minden is befolyásolta. Az érzelmileg távolságtartó apák arról számoltak be, hogy haboztak a túlzott kötődéstől, különösen akkor, ha a terhesség alatt egészségügyi problémák merültek fel, vagy ha a korábbi terhességek során nehézségek merültek fel, beleértve a veszteségeket is. A távolságtartó apák olyan érzésekről számoltak be, mint a bűntudat, amiért nem követték a társadalmi normákat, hogy jobban elköteleződjenek, és nyomást éreztek. Összességében az érzelmi konfliktusok ellenére az apák elégedettségről és növekvő kötődésről számoltak be.
A férfiak számos átmenetet élnek meg az apává válás folyamatában, csakúgy, mint a nők.
Különösen fontos az apa-gyermek kötődést erősítő vagy akadályozó tényezők azonosítása. A mentális egészséggel kapcsolatos kihívások, mint a túlzott szorongás, a depresszió (beleértve a szülés utáni depressziót is) és a múltbeli trauma hatása alááshatja a kötődést a babával és érzelmi távolságtartást, az elkerülő megküzdést és a visszahúzódást okozhat. A távolságtartás szintén zavarja a szülők kapcsolatát, különösen a gyermek születését követő kritikus időszakban, amikor az adaptív, összekapcsolt családi rendszer kialakítása olyan fontos.
Annak megismerése, hogy mit tapasztalnak a férfiak a harmadik trimeszterben, amikor az apaság valósága egyre kézzelfoghatóbbá válik, egyaránt hasznos a leendő apák és partnereik számára, az egészségügy számára, hogy jobban támogathassák az egész családot és, hogy társadalmilag végre megértsük az apaság és az apa-gyerek kötődés fontosságát.
(Cikk forrása: psychologytoday.com)

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések