Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Hasznos vagy felesleges?Beavatkozások vajúdás és szülés alatt

Szerző: W. Ungváry Renáta

2011. július 26. | Frissítve: 2016. október 3.

Forrás: Kismama magazin

A kisbaba előbb-utóbb magától is megszületik, beavatkozások nélkül. Az elmúlt évtizedek során a szülőszobában mégis megszokottá váltak bizonyos eljárások. Vajon a tudomány is igazolta hasznosságukat?

Szülés: mi az igazi segítség?


Beöntés

Mivel indokolják az alkalmazását?
A végbélben levő széklet a kitolási szakaszban magától távozhat, s fertőzést okozhat a születő magzatnál. A meleg vizes beöntés közvetlenül a méhszáj szomszédságába kerül, ezért lazítja, s ezáltal rövidíti a szülést.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
A legtöbb kórházban minden kismama kap beöntést, egyes helyeken azonban csak akkor, ha kifejezetten kéri, mert tart a széklet ürülésétől, s így "tisztábbnak" érzi magát. Beöntést javasolhat a szülésznő vagy az orvos akkor is, ha a vizsgálat során a végbelet teltnek érzi, illetve ha megindítják a szülést.
Mit mond róla ma a tudomány?
A minden kismamánál rutinszerűen alkalmazott beöntés hatékonyságát, hasznosságát, s így szükségességét nem igazolták a vizsgálatok. A közeledő vajúdás, szülés egyik gyakori jele lehet a hasmenés, így a legtöbb kismama végbele magától is kitisztul a szülés idejére. Ha ennek ellenére távozik kitoláskor egy kevés széklet, ez nem veszélyezteti a babát, könnyen és gyorsan letörölhető.

Borotválás

Mivel indokolják az alkalmazását?
A szőrszálakon kórokozók tapadhatnak meg, s ezzel veszélyeztetik a gátmetszés, illetve a császármetszés sterilitását. A szőrszálak az orvos munkáját is akadályozzák, hiszen kevésbé jól látja azt a területet, ahol a beavatkozást végzi.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
Császármetszésnél leborotválják a szeméremszőrzet felső részét vagy egészét, várható gátmetszésnél csak a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti területet. Egyre több kórházban tekintenek el attól, hogy minden kismamánál sort kerítsenek rá, miközben mind több kismama eleve borotváltan érkezik a szülőszobába, mert most divat a saját ízlés szerinti fazonra igazított szőrzet.
Mit mond róla ma a tudomány?
A borotválás olyan parányi sérüléseket idéz elő a bőrfelületen, amelyek valóban elfertőződhetnek. Mivel csupán a szülő nők egy részénél van szükség császármetszésre vagy gátmetszésre, nem szükséges mindegyiküknél leborotválni a szőrzetet.

Burokrepesztés

Mivel indokolják az alkalmazását?
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szülés felgyorsul, ha bő kétujjnyi (4-5 centis) méhszájtágulatnál burokrepesztést végeznek. Ezután ugyanis gyakoribbá és hosszabbá válnak a méhösszehúzódások, rövidül a méhszáj teljes kitágulásához szükséges idő. Látszik, milyen színű a magzatvíz.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
A legtöbb kórházban rutinszerűen burokrepesztést végeznek, ha a 4-5 centis méhszájtágulat eléréséig nem reped meg magától a burok. Nem példátlan az sem, hogy szülésindítási módszerként alkalmazzák olyankor, amikor még nincsenek rendszeres fájások, de megkezdődött a méhszáj tágulása.
Mit mond róla ma a tudomány?
Élettaninak mondott, vagyis normális szülés esetén nincs szükség hasonló beavatkozásra. A burokrepesztéssel ugyanis visszafordíthatatlanul elkezdődik a szülés folyamat. Fokozódik a fertőzésveszély, vagyis a babának meghatározott időn belül meg kell születnie. Ha túlságosan korán került sor erre a beavatkozásra, például a rendszeres fájástevékenység megindulása előtt, a szülés elhúzódását okozhatja, s emiatt növeli a császármetszés (vagy más szülésbefejező műtét, például vákuum vagy fogó valószínűségét.

Oxitocin-infúzió

Mivel indokolják az alkalmazását?
A vajúdó, szülő nő szervezete termel oxitocint, ez a hormon felelős a méhösszehúzódásokért. Ha az orvos nem ítéli elég erősnek vagy rendszeresnek a méh fájástevékenységét, mesterséges oxitocin adagolásával segíthet rá. Így megakadályozható, hogy a szülés túlságosan hosszú ideig elhúzódjon.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
Noha használatát komoly feltételekhez köti a szülészek szakmai protokollja, a szülő nők többsége kap.
Mit mond róla ma a tudomány?
Helyes alkalmazásának alapvető feltétele a türelmes várakozás a szülés megindulására. Az indokolatlanul korán végzett burokrepesztés maga után vonja az oxitocinos fájáserősítés szükségességét is. A szülészorvosnak el kell tudnia dönteni, megindult szülésről vagy csupán egy ideig rendszeressé és erőssé váló, majd lanyhuló és abbamaradó jóslófájásokról van-e szó. A helytelenül alkalmazott oxitocin-infúzió hatására túlságos erőssé válhatnak a méhösszehúzódások, és ezek nem csupán az anyát, hanem a magzatot is megviselik. Ha rosszul adagolva, indokolatlanul vagy nem elég szoros ellenőrzés mellett adják, számos súlyos szövődményt okozhat.

Folyamatos CTG-vizsgálat

Mivel indokolták a bevezetését?
A méh fájástevékenységének és a magzat szívműködésének együttes megfigyelésére szolgál a CTG. Nemcsak a szívverés szaporasága érdekes, hanem a felnőttek EKG-jához hasonlóan a görbe lefutása is. A vajúdás alatt különböző okokból akadozhat a magzat oxigénellátása, és ezt a szívműködése jelezheti. Például ha a lassuló szívműködés a fájások szüneteiben sem rendeződik, időben beavatkozhat az orvos.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
Meglehetősen változatos. A szülőszobába kerülés után végzett húsz-harminc perces "felvételi" CTG után általában óránként következik újabb CTG-vizsgálat, és ennél is sűrűbben szívhanghallgatás. Ha a magzatvíz mekóniumos, vagy a CTG eredménye eltér a normálistól, folyamatosan a kismama hasán marad a vizsgálófej. Egyes kórházakban minden szülő nőnél folyamatosan végzik a CTG-vizsgálatot egészen a baba megszületéséig.
Mit mond róla ma a tudomány?
Annak hatékonyságát, hogy minden szülő nőnél folyamatos CTG-vizsgálatot végezzenek, nem erősítették meg az összehasonlító felmérések. Az ellenben kiderült, hogy a CTG-görbe helyes értékelése nem éppen egyszerű feladat, hiszen sok tényező befolyásolhatja az alakulását, nem csupán a magzat aktuális állapota. A görbe helytelen értelmezése miatt a folyamatosan, minden szülő nőnél végzett CTG jelentősen növelte a császármetszések és a szülésbefejező műtétek arányát, ezek indokoltságát azonban a magzat állapota többnyire nem támasztotta alá.
Háton fekvés a kitolási szakban
Mivel indokolják az alkalmazását?
Az orvos vagy a szülésznő könnyebben, megfelelő magasságban fér hozzá a szülő nőhöz. Egyszerűbben lebonyolítható a hüvelyi vizsgálat és a magzat CTG-vizsgálata. A gátvédelem a segítő személyzet számára kényelmesebben kivitelezhető.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
A szülések többsége háton fekve zajlik le. Sok helyütt lábtartóba teszik és rögzítik a kismama lábát. Magától igen ritkán választja ezt a szülési testhelyzetet a kismama, inkább csak akkor, ha nagyon elfáradt.
Mit mond róla ma a tudomány?
A hanyatt fekvés sem az anya, sem a magzat számára nem előnyös, mert ebben a helyzetben a legrosszabb a lepényi keringés, ennél az oldalt fekvő testhelyzet is jobb. A függőleges testhelyzet bizonyított előnyei is említést érdemelnek: jobb a méhlepény keringése és a magzat oxigénellátása, rövidül a kitolási szak, tágabbá válnak a szülőutak, a nehézségi erő segít a magzat lejjebb jutásában, és az anya is jobban érzi, mit kell tennie.
Gátmetszés
Mivel indokolták a bevezetését?
Elvégzése csökkenti a magzat fejére nehezedő nyomást a tolófájások idején. Meggyorsítja a kitolást, megelőzi a repedést, amely szabálytalan sebszéleket eredményez, és nehezebben gyógyul, mint az egyenes vonalú metszés.
Mi a jelenlegi gyakorlat?
Magyarországon a legtöbb először szülő nőnél végeznek gátmetszést, másodszor szülőknél is meglehetősen gyakran, harmadik, negyedik babánál már ritkán, illetve akkor, ha az orvos vagy a szülésznő úgy ítéli meg, hogy nagy a repedés veszélye. Egyes szülészeteken törekednek a gátmetszések arányának csökkentésére. A legtöbb orvos álláspontja az, hogy a kitolás során, a szülőszobában dől el, szükség van-e gátmetszésre.
Mit mond róla ma a tudomány?
A gátmetszés rutinszerű, kellő ok nélküli alkalmazása a bizonyítottan hatástalan, illetve ártalmas eljárások közé tartozik. Ügyes bába segítségével a gátrepedés az esetek többségében kisebb, inkább felszíni sérülés, szemben a gátmetszéssel, amely izomszövet átvágásával jár. Az orvos és a szülésznő feladata, hogy megítélje, mi az előnyösebb az anyának. A gátmetszés vonala a kitolás során továbbrepedhet, illetve későbbi szülésnél ez a hegszövet lesz a gát sérülékeny pontja.
Szaktanácsadó: Dr. Boros Judit szülész-nőgyógyász

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések