“A szülés-születés életünk egyik meghatározó eseménye, egyedi, megismételhetetlen élmény. Császármetszés esetén a nő a műtőasztalon válik anyává, és miközben életet ad gyermekének, a párból család lesz” – írja Facebook posztjában a Másállapotot a szülészetben mozgalom, idézve perinatális szaktanácsadó hallgatókat (Haászné Lóvász Nóra Nóri Lovász, Pleván Tímea Tímea Pleván, Sólyom Andrea, Szénási Rita, Szlávik-Keller Hajnalka).
- Kapcsolódó: A gyengéd császármetszés
Tavaly Magyarországon 100-ból minden 41. anya császármetszéssel szült. A császármetszések aránya évről-évre nő, a tendencia megállítása és megfordítása mellett azonban nagyon fontos lenne, hogy “a természetes szülés pozitív élettani hatásai közül minél több megvalósulhasson azoknál a baba-mama párosoknál is, akiknek a hasi szülés az útjuk. Erre nyújt megoldási lehetőséget a gyengéd császármetszés.” Ez egy létező műtéti eljárás itthon is, 2015 óta végzik egyre nagyobb számban. “Az eljárásnak a szakirodalomban számos elnevezése ismert: gyengéd, humánus, természetes, családközpontú, szelíd, anya-bababarát császármetszés.” Programozott császármetszés esetén is alkalmazható.
A poszt így foglalja össze a gyengéd császármetszés hozadékait:
– a folyamatos háborítatlan bőrkontaktus segíti az újszülöttek adaptációját, elősegíti továbbá a stresszhormonok szükségszerűen magas szintjének csökkenését (Gutmann, 2020)
– az újszülötteknél szignifikánsan alacsonyabb a fertőzések száma és kevesebb orvosi ellátásra van szükségük, mint a hagyományos császármetszéssel született babáknak (Posthuma, 2016)
– pozitívan hat a korai szoptatás sikerére, s ezáltal növeli a hosszantartó kizárólagos szoptatás esélyét, amely számos előnnyel jár a babák számára (Magee, 2014)
– az újszülöttek nyugodtabbak, kevesebbet sírnak, jobban alszanak (Smith, 2008)
– pozitív szülésélményt nyújt, s a nagyobb szülői elégedettség kihathat a későbbi gyermekvállalási kedvre is (Gottvall, Waldenstrom, 2002)
– elősegíti az anya és újszülöttje közötti kötődés kialakulását (Fülöp, 2017)
– a szülés, születés körülményei a szülővé váláson és a szülőhöz való ragaszkodáson keresztül hatnak hosszútávon a viselkedésre, a személyiségfejlődésre és a társadalomban való helytállásra is. (Csóka, 2008)
– az újszülött-anya szinkronicitás hosszútávon hatással lehet a gyermek stresszkezelésére, érzelmi szabályozására és mentális egészségére is. (Feldman, 2015)
– biztonságos, nem jár több szövődménnyel, mint a hagyományos császármetszés (Bodrogi, 2017)
– az anyáknak alacsonyabb a fájdalompercepciója a műtét és a regeneráció során, kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszerre van szükség (Posthuma, 2016)
– stabilabb anyai mutatók a műtét során, kevesebb vérveszteség (Campogna és de Boer, 2017)
– gyorsabb a műtét utáni regeneráció, kevesebb a kórházban töltött idő (Posthuma, 2016)
– nem jelent anyagilag jelentős extra terhet a kórházi költségvetésben (Bodrogi, 2017)
– a kórházi multidiszciplináris team tagjai jobban involválódnak érzelmileg, ők is részesei a születés csodájának (Campogna és de Boer, 2017)”
A Másállapotot a szülészetben megjegyzi, hogy dúlai beszámók szerint, már 2016-ban téma volt a gyengéd császár a perinatális konferenciákon, ehhez képest még ma sem általános az alkalmazása.
Forrás: Másállapotot a szülészetben
Kapcsolódó cikkek
