Fertőzések a terhesség alatt
Szerző:
Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász, G1 Intézet
2011. július 30. | Frissítve: 2018. március 1.
Forrás:
Kismama magazin
Betegségekkel évmilliók óta kell együtt élnünk, ám nem mindegy, mikor vészeljük át némelyiket. A terhesség idején például az ártalmatlannak tűnő fertőzések is komoly gondot okozhatnak.
Szervezetünk a támadások többségét remekül el tudja hárítani, több-kevesebb idő elteltével ismét egészségesek vagyunk, sőt, sokszor védettséget is szerzünk az átvészelt betegséggel szemben. Régóta tudjuk, hogy a babavárás idején és a születés körüli időszakban a szokásosnál nagyobb veszélyt jelentenek ezek a fertőzések, és ilyenkor a gyógyszerezés is komoly megfontolást igényel, nehogy több kárt okozzon, mint hasznot. Az utóbbi években sokat javított a helyzeten a modern, már ismerten mellékhatásmentes gyógyszerek alkalmazása. Az is kiderült ugyanakkor, hogy egyes kórokozók anélkül károsíthatják a magzatot, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának.
Pontosan az ilyen, akár észrevétlenül átvészelt betegségek, illetve az ellenük szóló védettség kimutatására alkalmas a betűszóval (a Toxoplasma, Others (B19-es parvovírus, vérbaj), Rubeola, Cytomegalovirus és Herpes simplex fertőzések kezdőbetűiből, ejtsd: torcs) jelölt vizsgálatcsoport.
Ezek a
terhességben leggyakrabban előforduló, az embrió károsodásához, esetleg vetéléshez vezető anyai fertőzések. A TORCH nem tartozik a terhesgondozás kötelező vizsgálatai közé, kivéve a vérbaj szűrését, melyen minden kismama átesik az első vérvételkor. Gondolni azonban érdemes rá, ha úgy tűnik, valamelyik fertőzést elkapta a kismama. Ebben az esetben a 20. hétig érdemes sort keríteni rá.

A terhesség idején az ártalmatlannak tűnő fertőzések is komoly gondot okozhatnak.
A lelet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a szervezetben a fertőzéskor immunválasz alakul ki, mely a fertőzés elleni védelem része. Ennek az immunválasznak a jellegéből következtethetünk a fertőzés idejére és az esetleges védelem fennállására. A fertőzéssel való találkozáskor ellenanyagok - immunglobulinok (Ig) termelődnek a vérben, először az IgM, majd ezt követően az IgG. A fertőzés kialakulásától számított két hónapon belül mindkét ellenanyag egyre nagyobb mennyiségben mutatható ki a vérből. Hat-kilenc hónap elteltével az IgM-nek már nincs nyoma, míg az IgG évekkel a fertőzést követően is kimutatható.
Amíg az IgG megtalálható a vérben, újabb fertőzés nem következik be, tehát a leleten szereplő pozitív IgG a védettség jele, nem kell tőle megijedni! Ha mindkét típus negatív lenne, és esély van még a fertőződésre, akkor a terhesség során később is meg lehet ismételni az adott vizsgálatot. Lássuk most részletesen, milyen betegségekről van szó!
A toxoplazma (Toxoplasma gondii) olyan élősködő, mely főleg a macska ürülékén keresztül kerül kapcsolatba az emberrel.
Így kerülhetjük el a fertőződést:
- A kismama ne egyen nyers húst.
- Kerülje a nyers húst tartalmazó felvágottakat, például szalámit, kolbászt.
- Ha nyers hússal dolgozik, ne érintse meg száját, szemét.
- Fontos az alapos kézmosás, ha előzőleg nyers hússal vagy zöldséggel dolgozott.
- Evés előtt alaposan meg kell mosni a gyümölcsöket és zöldségeket.
- Kertészkedés közben viseljen kesztyűt.
- Kerüljön mindent, ami macskaürülékkel szennyeződhetett. A macskaalmot lehetőleg ne ő cserélje, amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez. A macska váladékával sem szabad érintkezni, tehát ne hagyja, hogy az állat nyaldossa.
Ha megfogadja ezeket a tanácsokat, nem kell megválnia a cicától.
Érdekes módon sokkal többen estek át toxoplazmafertőzésen, mint gondolnák, hiszen
a fertőzés legtöbbször tünetmentes. A friss fertőzés a terhesség első 12 hetében igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, legtöbbször vetélés következik be, vagy ha nem, szükség lehet terhesség-megszakításra. Későbbi fertőzés esetén nem egyértelmű a magzati károsodás mértéke, sokszor csak kisebb elváltozások észlelhetők, például a szokásosnál jóval több
magzatvíz. Szükség esetén speciális diagnosztikai eljárás során tisztázzák, fertőződött-e a magzat. Ha nem, akkor megelőző kezelést kaphat, ha igen, akkor az anyának az egész terhesség alatt antibiotikumot kell szednie.
Az erythema infectiosum ("ötödik betegség" vagy más néven lepkeszárny betegség) nagyon gyakori gyermekkori fertőzés, melynek vírusa elsősorban cseppfertőzéssel terjed. Télen és tavasszal a leggyakoribb, és azokat a kismamákat veszélyezteti elsősorban, akik gyerekek között dolgoznak. A fertőzött anyák harmada adja át a vírusokat a magzatnak is.
A vetélés esélye a 20. hét előtt húsz százalék, ezután már csak egy százalék a magzat elhalásának esélye. A fertőzések nagy része tünetmentesen zajlik le, de jellemzője lehet a tűzvörös, "pofonvágott" arc száj körüli sápadtsággal, majd a végtagokon és a törzsön megjelenő csipkeszerű, kiütéses foltozottság, valamint rossz közérzet, fejfájás, viszketés alacsony lázzal. Tekintve, hogy oltás és gyógyszer nincs ellene, legfontosabb a megelőzés: járványos időben a babát váró gyermekgondozóknak, pedagógusoknak célszerű távol maradniuk munkahelyüktől.
A rózsahimlő vagy rubeóla gyermek- és felnőttkorban veszélytelen betegség, terheseknél azonban súlyosan károsíthatja az embriót, a magzatot. Mivel tizenöt éve minden gyereket oltanak ellene (MMR oltás 15 hónaposan és 11 évesen), így óvodás és iskolás közösségekben ritkán fordul elő. Ha mégis bekövetkezik a fertőzés az első nyolc hétben, nagy valószínűséggel maradandó fejlődési rendellenesség alakul ki az embrióban. A 12-16. hét közötti fertőződés esetén csekély a magzat károsodásának valószínűsége, később pedig elhanyagolható.
A rózsahimlő rózsaszín vagy vörös foltok és kiütések formájában jelentkezik, melyek először az arcon jelennek meg, majd a törzsre-karra is kiterjednek, és átlagosan három napig tartanak. Gyakran kíséri láz, ízületi fájdalom, valamint fül mögötti és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat. A beteg a kiütések megjelenése előtt már egy-két nappal fertőzőképes!
Ezért a kívánt terhesség bekövetkezte előtt célszerű vizsgálatot végezni, és ha a vizsgálat eredménye negatív, oltani lehet a terhesség vállalására készülő nőt. Ha valaki nem kapott oltást (például mert még nem volt kötelező), akkor érdemes a védettségét ellenőrizni és megelőzésként oltani. Utána 8-12 hétig ajánlatos a teherbe eséssel várni.
Bőrrel és nyálkahártyával érintkezve, valamint cseppfertőzés útján terjed. HSV-1-es (inkább ajakherpesz) és HSV-2-es (inkább nemi úton fertőző) típusát különböztetjük meg, de mindkettő kialakíthat fertőzést a szájon és a nemi szerveken is. Fájdalmas, viszkető, majd kifekélyesedő kelések jellemzik.
Herpeszvírus-fertőzések csak ritkán felelősek a magzat komolyabb betegségéért. Koraterhességi HSV-fertőzés során azonban magasabb vetélési arányt figyeltek meg. A vírus születés közben fertőzheti meg a magzatot. Régebben, ha az anyának nemi herpesze volt, császármetszést javasoltak. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy egészséges nők hüvelyváladéka is tartalmazza a herpes simplex vírust.
A magzat fertőződése ennek ellenére csak ritkán következik be, ezért a császármetszés szükségessége is kétségessé vált. Ugyanakkor a vírus okozta szeméremtest- és hüvelygyulladás esetén ma is inkább császármetszést végeznek. Ha az
újszülöttön fertőzés jelei mutatkoznak, a vírusellenes kezelés az esetek jelentős részében sikeres.
Ez a vírus okoz leggyakrabban magzati fertőzést. A fertőződés létrejöhet nemi úton, méhen belül, születéskor és az első életnapokban, majd a későbbiekben bármikor (elsősorban a nemi szerveken vagy egyéb nyálkahártyákon keresztül). Gyakran tünetmentes, vagy csak enyhe láz, fáradékonyság, végtagfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat kíséri.
Magyarországon a nők nyolcvan százaléka már átesett a fertőzésen. Azoknál, akik nem, az esetek 2-4 százalékában lehet magzati fertőzésre számítani. Hazánkban száz újszülöttre jut egy CMV-fertőzés. Ennek tünetei változatosak, súlyossága a fertőződés időpontjától függ, de az egész terhesség folyamán veszélyes. Az anyai fertőzés legtöbbször tünetmentes, legfeljebb egyes ultrahang-vizsgálati eredmények (agyi meszesedés, hasűri szabad folyadék) utalhatnak rá.
Hatásos gyógymódja nincs, oltás nem létezik ellene. Igazolt CMV-fertőzés esetén a 20. hétig kérheti a pár a terhesség megszakítását.
Kapcsolódó cikkeink fertőzés terhesség alatt témában:
Hozzászólások