Terhesség

Fájjon vagy ne fájjon?

Sokáig azt hitték, hogy a szülést kísérő fájdalom feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kisbaba tökéletes körülmények között jöjjön a világra.
2004. Július 13.

Ez a vélekedés abból a megfigyelésből származott, hogy a különböző, nem megfelelően alkalmazott fájdalomcsillapítási eljárások sokszor a szülés elhúzódásához vagy éppen a leállásához vezettek.

Helyi szinten

Dr. Krasznai Péter, a Péterfy Sándor utcai Kórház szülő-nőbeteg osztályának vezető főorvosa szerint az érzéstelenítés tudományának fejlődésével, a szülészeti ismeretek gyarapodásával párhuzamosan lassan rájöttek arra, hogy a fájdalomcsillapítási eljárások – amennyiben szakember végzi azokat – nemhogy megzavarnák a szülés menetét, hanem éppen az anya jó fizikai és lelki állapotának megőrzésével gyakran meggyorsítják a folyamatot.

A hüvely és a gát érzékeny területek, s ezek helyi érzéstelenítése a fájdalmak egy részét, különösen a szülés kitolási szakaszában, megszünteti. Talán ez a leggyakrabban alkalmazott módszer, pedig nem is nevezhető valódi szülési fájdalomcsillapításnak.

Többféle módszer

Ahhoz, hogy a méhösszehúzódásokat kísérő fájdalmakat megszüntessék vagy csökkentsék, azoknak az idegeknek a működését kell átmenetileg megállítani, amelyek a fájdalomingert közvetítik.

– Ezt úgy érjük el, hogy érzéstelenítő oldatot fecskendezünk a méhnyak köré. Innen felfelé haladva a következő lehetőség, hogy a fájdalomingert a gerincvelő szintjén blokkoljuk. A fájdalom útját tovább járva, a következő átkapcsolódás az agykéreg alatti részben elhelyezkedő, úgynevezett közti magvakban történik. Itt hatnak az erős fájdalomcsillapítók. Végül jön a fájdalom tulajdonképpeni megélésének a helye, az agy legfelsőbb vékony rétege, azaz az agykéreg, ahol a fájdalom sokféle módszerrel befolyásolható.

Választás

Mivel a különböző fájdalomcsillapítási módszerek különböző helyeken hatnak, a főorvos szerint az egyik alkalmazása nem zárja ki a másikat.

– Általános szabály, hogy az egyszerűbb, s általában kevésbé hatásos eljárással kezdjük, majd szükség szerint térünk át a bonyolultabb, de hatásosabb módszerre. Azaz a módszerek nem versenytársai, sokkal inkább kiegészítői egymásnak. Teljes értékű szülési fájdalomcsillapításról csak azokban az intézetekben lehet beszélni, ahol a ma ismert a technikák mindegyike, vagy legalábbis nagy része rendelkezésre áll, és a szülő nő a szülést vezető orvossal megbeszélve választhat ezek közül.

Gyógyszeres eljárások

Ezeknek a módszereknek az a lényege, hogy a szervezetbe juttatott gyógyszer blokkolja a fájdalmat.

Nitrogénoxidul-oxigén analgézia: A fájdalomcsillapítás erős, de az érzéstelenítés mégsem teljes. A legrégebbi módszer, amelynek során a kéjgáznak is nevezett szert a szülő nő egy maszkon keresztül belélegzi.

Görcsoldók: Ezek a szerek a méhszáj ellenállását csökkentve, a simaizmok ellazításával csökkentik a fájdalmat. Kis adagokban alkalmazva sem az anyát, sem a magzatot nem károsítják. Azokban az intézményekben, ahol az epidurális érzéstelenítés rendelkezésre áll, ritkán alkalmazzák.

Kábító fájdalomcsillapítók: Tablettában vagy injekcióban juttatják a szervezetbe. Alkalmazásukkal jó hatás érhető el, de olyan mellékjelenségekkel is számolni kell, amelyek főleg az újszülött szempontjából előnytelenek. A lepényen áthaladva ugyanis gyorsan eljutnak a magzathoz, s ott másképpen hatnak, mint az anya szervezetében, főként a légzőközpont működését zavarhatják meg. Az utóbbi években azonban már van megfelelő ellenszer, amely ezt a zavaró hatást megszünteti.

Epidurális analgézia (EDA): A szülési fájdalomcsillapítás közel 100 éve ismert, és az utóbbi évtizedekben rendkívül népszerű formája az EDA. Széles körű elterjedését annak köszönheti, hogy szinte maradéktalanul kielégíti mindazokat az igényeket, amelyek a szülési fájdalomcsillapítási módszerrel szemben felmerülnek.

A gerincvelőből kilépő, és a szülési fájdalom közvetítésében szerepet játszó idegek közelébe, az úgynevezett epidurális térbe fecskendezett érzéstelenítő oldat átmenetileg megszünteti az ingerületvezetést. Ez a különleges tér teszi lehetővé, hogy a fájdalomingerek útját azelőtt megszakítsák, mielőtt azok a gerincvelőbe lépnének.

Az érzéstelenítő oldat hatása időben korlátozott, ezért a szülés során többször meg lehet és meg kell ismételni. A szülő nők többsége már hallott erről a fájdalomcsillapítási módszerről, de gyakran rémisztő történetekkel tarkítva, ezért sokan ódzkodnak az alkalmazásától. Elsősorban különböző bénulásoktól szoktak félni, illetve attól, hogy a szülés az érzéstelenítés hatására leáll. Ezek a félelmek természetesen alaptalanok, hangsúlyozza Krasznai Péter doktor, hiszen naprakész statisztikák készültek arról, milyen szövődményekre lehet számítani.

Ezek azt bizonyítják, hogy az epidurális érzéstelenítés során a szövődmények nem hogy gyakrabban, de éppen hogy ritkábban fordulnak elő. Amennyiben az orvos megfelelően felkészült, tökéletesen ismeri és alkalmazza a technikát, nem fordulhat elő komplikáció.

Háborítatlan szülés

A szülési fájdalomcsillapítás széleskörű elterjedésével párhuzamosan jelentkezett egy másik igény is a szülő nők részéről: a háborítatlan, vagyis a természetes szülés biztosítása.

– Sokan úgy vélik, hogy a két dolog egymással nem egyeztethető össze – mondja dr. Krasznai Péter. – Pedig ez nem így van. Ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fájdalom nem nélkülözhetetlen része a szülésnek. A szakszerűen végzett fájdalomcsillapítás nem zavarja meg, hanem pozitív irányban befolyásolja a szülés menetét. Csak egyetlen példát említek: régebben az epidurális érzéstelenítés ágyhoz kötötte a szülő nőt, ma már az úgynevezett sétáló epidurál lehetővé teszi, hogy a vajúdó nő olyan szabadon mozogjon, mintha nem kapott volna érzéstelenítést.

A természetes szülés iránti igény érthető, és minden józanul gondolkodó szülészorvos részéről maximálisan támogatott törekvés.

– Vissza kell utasítani azonban mindazokat a nézeteket, amelyek a háborítatlan szülés fogalma mögé rejtőzve semmibe veszik azokat a vívmányokat, amelyek ma a korszerű szülésnél rendelkezésre állnak. Jómagam támogatom az úgynevezett szülőházak létrehozását, ahol családias környezetben szülhetnek a nők, de fontosnak tartom, hogy ezek mindenképpen kórházak közelében épüljenek, hogy bármilyen komplikáció esetén azonnal megérkezhessen a segítség.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Szülési fájdalomcsillapítás
  • Muszáj tűrni a szülési fájdalmat?
  • Horrorsztorik helyett hormonsztorik
  • Fájdalom nélkül
  • Hogyan lehet felkészülni a szülési fájdalomra?
  • VII.évf./2.sz.

    Forrás: Baba Magazin