Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ezt kell tudnod a méhlepényről

Szerző: Kaló Ágnes

2017. március 13. | Frissítve: 2019. március 8.

Forrás: babaszoba.hu

A méhlepény csodálatos módon köti össze a babát és az anyát. Mi a feladata, hogyan működik, mikor alakul ki? Összeszedtük, mit kell tudnod erről a rövid életű szervről.

Ezt kell tudnod a méhlepényről

Mire való a méhlepény?

A placenta, vagyis a méhlepény legfontosabb feladata, hogy tápanyagokkal és oxigénnel lássa el a méhben fejlődő babát. Ezen kívül számos hormont (hCG, ösztrogén, progeszteron, HPL) termel, amelyek segítenek fenntartani a várandósságot, felkészíteni a méhet a szülésre, a melleket pedig a szoptatásra.

A méhlepény rövid élete a kialakulástól a szülésig

A méhlepény a megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezd kialakulni, és nagyjából a terhesség 14-16. hetére éri el végleges formáját. A magzatburokból és a méh nyálkahártyájából jön létre. Kis vérereken, pontosabban az ezeket rejtő bolyhokon keresztül köti össze az anya és a baba vérellátását. Az anyától tápanyagokat és oxigént szállít a baba vérébe, a babától pedig salakanyagot az anya keringésébe. A magzat a köldökzsinórral kapcsolódik a placentához.
A méhlepény a tápanyagok mellett ellenanyagokat is juttat az anya véréből a magzatéba, így a pici már a méhben védettséget szerezhet néhány betegség ellen. Azonban nemcsak az antitestek, de a vírusok is átjuthatnak a placentán, és károsíthatják a magzatot.
A baba világra jövetele után körülbelül 30 perccel a méhlepény is megszületik. A kifejlett placenta korong alakú, átmérője 15-25 cm, vastagsága 2,5-3 cm, tömege 500-600 gramm. A szülészorvos ellenőrzi, hogy a méhlepény nem töredezett-e, és szükség szerint eltávolítja a méhből a bennmaradt lepényszöveteket a fertőzések elkerülése érdekében.
Érdekesség, hogy az egypetéjű ikreknél sokszor csak egy placenta alakul ki, amelyhez a babák külön köldökzsinórral kapcsolódnak. A többpetéjű ikrek saját méhlepénnyel rendelkeznek, bár ha egymáshoz nagyon közel ágyazódnak be, a placenták összeolvadhatnak.

A méhlepény beágyazódása: tapadási hely és rendellenességek

A méhlepénnyel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol tapad meg a méhben: megtelepedhet a méh hátsó falán, a gerincoszlop felől; az elülső falán, a hasfal felől; vagy a tetején, az úgynevezett fundusban. A baba fejlődése szempontjából mindegy, hogy a placenta hol helyezkedik el. Ha az elülső falon tapad, akkor egy esetleges császármetszéskor az orvosnak figyelnie kell arra, nehogy belevágjon a méhlepénybe; a terhesség során és hüvelyi szüléskor azonban semmilyen problémát nem okoz.
Gond akkor van, ha a placenta a méh alsó részén, a méhszájnál tapad meg: ezt hívjuk elől- vagy mélyen fekvő méhlepénynek (placenta praevia). A terhesség elején ez még nem feltétlenül jelez bajt: a méh növekedésével a méhlepény is feljebb vándorolhat, így valószínűleg nincs ok az aggodalomra, bár az orvos a biztonság kedvéért pihenésre inthet. Ha azonban még a szülés előtti hetekben is nagyon közel fekszik a placenta a méhszájhoz, netán részben vagy egészen fedi azt, akkor vigyázni kell: mivel ez az állapot erős vérzést okozhat, kórházi megfigyelésre lehet szükség, és az utóbbi esetekben a baba csak császármetszéssel jöhet világra. A placenta praevia ezerből öt kismamát érint.
A méhlepény beágyazódásának egy másik rendellenessége a placenta accreta, amikor a lepény bolyhai túl mélyen hatolnak be a méh kötőszövetébe, akár a méh izomzatába is eljutnak (placenta increta), extrém esetben a méh falán is áttörnek (placenta percreta). Ilyen esetben szüléskor a méhlepény nem, vagy csak nehezen tud távozni, ez pedig súlyos vérzést okozhat, és az anya életének védelmében szükség lehet a méh eltávolítására. Ezerből két kismamánál okoz gondot a placenta accreta.
A várandósságok körülbelül 1%-ában fordul elő, hogy a méhlepény idő előtt részben vagy egészen leválik, amit vérzés és fájdalom kísérhet. Ebben az esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség, mert az anya és a baba élete is veszélybe kerülhet!

A méhlepény érése

A placenta rövid életű szerv, ezért gyorsan öregszik, meszesedik. Az ultrahangvizsgálatokon a lepényen látható fehér foltokból következtetnek arra, hogy 0., 1., 2. vagy 3. fokban érett-e a méhlepény. Amíg a placenta rendesen ellátja a babát, a kicsi fejlődése normális, addig nem kell aggódni a meszesedés miatt a terhesség vége felé, 3. fokban érett méhlepény esetén sem. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a placenta annyira elmeszesedjen, hogy az orvos a pici védelmében a terhesség idő előtti befejezését lássa indokoltnak.
Kapcsolódó cikkeink méhlepény témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések