Elmentem a bankba gyermekünk köldökzsinórvéréért
A módszer, az eddig megszerzett gyakorlat mit sem ér, ha a transzplantációhoz nem áll rendelkezésére megfelelő őssejt. A szövetbank megszületésének gondolatához egy kislány leukémiája és szülei tenni akarása vezettek.
h i r d e t é s
Vérbank nyomán sejtbank

Gond szülte gondoskodás
A csontvelő-transzplantációk elterjedésével egyre többször okozott gondot a megfelelő donor hiánya, hiszen hozzávetőlegesen csak minden harmadik beteget lehetett megmenteni családjából származó őssejtekkel. A transzplantációt végző orvosokat foglalkoztatta ugyan egy olyan donorbank gondolata, ahol az önkéntes csontvelődonorok HLA-tipizálásának eredményeit tárolják, a végső lökést egy leukémiás kislány, a Colorado állambeli Laura Graves esete adta meg, akinek 1979-ben kezdtek donort keresni. Miután a családban nem akadt megfelelő számára, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai a vérlemezke-donorok adatait kezdték el átkutatni, s pont a labor egyik dolgozója bizonyult megfelelőnek. Így történhetett, hogy ő volt az első beteg, aki nem rokontól kapta a csontvelőt. A kislány szervezete befogadta az idegen szövetet, és 3 hónap elteltével gyógyultan távozott a kórházból. Két év múlva a betegség kiújult, s ekkor a kislány családja, s főként édesapja, Robert Graves újult erővel fogott a donorkeresésbe. Bár a Laura nem sokkal azután meghalt, szülei nem lankadtak, s erőfeszítéseik nyomán 1986-ban megalakult az első nemzeti csontvelődonor-regiszter, az NMDP (National Bone Marrow Donor Registry). Segítségével 1987 decemberében találtak először alkalmas donorra.Világháló donorbankokból
Nem sokkal ezután, 1988-ban az Európai Vér- és Csontvelőtranszplantációs Társaság (EBMT) kezdeményezésére megalakult a Nemzetközi Csontvelődonor-regiszter (Bone Marrow Donors Worldwide), ami akárcsak a véradásnál, önkéntes alapon jelentkezett őssejtdonorok adatait gyűjti össze. Ehhez csatlakozott később a köldökzsinórvér-egységek gyűjtése és nyilvántartása. A hálózathoz 2006 áprilisában már 43 ország 58 őssejtdonor-regisztere és 21 ország 38 köldökzsinórvér-bankja csatlakozott. A csontvelődonorok és köldökzsinórvér-egységek száma összesen 10 millió fölött van. Az összes szervadás több mint 35 százaléka zajlik a nemzetközi regiszter segítségével, ami jól mutatja fontosságát.A nemzetközi regiszternek hazánk is tagja, egyelőre még csak csontvelői őssejt-donorokkal. A Magyar Csontvelődonor Regiszter 1991-ben alakult, és 1992 óta teljes jogú tagja a nemzetközi hálózatnak. Nálunk a csontvelő-átültetések túlnyomó többségét külföldi, pontosabban német donorok jóvoltából tudják elvégezni.
A bankok működése
A csontvelői őssejteket adó donorok rendszerint a véradók közül kerülnek ki. A vérből szeparált fehérvérsejtek vizsgálatával meghatározható, hogy milyen HLA-típusba tartoznak a szöveteik, majd ezeket az adatokat nyilvántartásba veszik. Amikor valakinek szüksége volna őssejtre, akkor a szakemberek a teljes hálózat valamennyi adata, valamennyi donora között keresgélhetnek. A számítástechnikának köszönhetően nem tart sokáig megtalálni a megfelelő donort, akit behívnak, és csak ekkor veszik le tőle a szükséges szövetet. A tényleges transzplantáció előtt még egy biztonsági keresztpróbát is végeznek a befogadó szervezetből származó sejtekkel, hiszen a leggondosabb kiválasztás sem garantálja, hogy a recipiens szervezet valóban jól reagál az idegen szövetre.A köldökzsinórvér-bankok létrejöttének célja is az őssejt-donáció, itt azonban nem csak az adatokat tárolják, hanem az egyszeri és megismételhetetlen levételt, majd a szükséges vizsgálatokat követően az értékes őssejteket is, ezért a bank és regiszter létrehozása sokkal költségesebb.
Mióta létezik köldökzsinórvér-bank?

Az önkéntes őssejt-adomány tárolására és nem rokonok közti felhasználásra alapított első bank New Yorkban létesült 1992-ben Dr. Pablo Rubenstein irányításával. Köldökzsinórvér-bankok egész sorát hozták létre ezután Európában és az Egyesült Államokban, hogy a rokon és az idegen donorokból gyűjtött köldökzsinórvérrel folyamatosan hozzáférhető őssejt-készletet biztosítsanak. Ma már több mint hetvenezer egységet tárolnak a korábban szülési hulladéknak tekintett köldökzsinórvérből, és a köldökzsinórvér-bankokból nyert sejtekkel több mint kétezer sikeres transzplantációt hajtottak végre.
Megalakult a köldökzsinórvér-bankok nemzetközi együttműködését biztosító szervezet, a Netcord, amely részletes előírásokat dolgozott ki a feldolgozás minőségének biztosítására és a nemzetközi cserék gyors lebonyolítására.
A nemzetközi hálózathoz csatlakozott valamennyi önkéntes őssejt-bankban csak teljesen biztonságos, szöveti típusra megvizsgált vérkészítményeket tárolnak.
A New York-i bank után sorra nyíltak a nemzeti köldökzsinórvér-állományt tároló bankok, ma ezeket az EUROCORD nevű szervezet irányítja.
Hozzászólások