Az őssejtek típusai, képességeik
Az utóbbi évtizedben egyre többet hallhatunk az őssejtekről. Világszerte egészséges és beteg emberek milliói kísérik figyelemmel az őssejt-kutatás eredményeit és várják, hogy a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében új alternatívák nyíljanak.
h i r d e t é s
Mik azok az őssejtek?

Az őssejtek önmegújító képességének eredménye két differenciálatlan - azaz nem elkötelezett - őssejt, amelyek közül az egyik egy meghatározott fejlődési irányba alakul tovább.
Az őssejtkutatás hozzájárulhat olyan alapvető folyamatok mélyebb megértéséhez, mint például a sejtosztódás és differenciálódás, azaz: mitől lesz két pontosan ugyanolyan genetikai anyaggal bíró sejt közül az egyikből például epét termelő májsejt, míg a másikból ingerületvezetésre alkalmas idegsejt.
Totipotens őssejtnek tekintik a megtermékenyített petesejtet, mivel ebből alakul ki a szervezet összes, különböző funkciójú sejtje, az ivarsejtek és a méhlepény is. Azt is mondhatjuk, ezekből még bármi lehet, a sejtek teljes palettáját képezhetik.
Pluripotens őssejtekből bármilyen típusú sejt képes kifejlődni, kivéve, a magzatburkot és a méhlepényt. Ilyen őssejtek találhatók a még fejlődő embrióban.
Multipotensnek azokat az őssejteket nevezik, amelyekből bármely sejttípus képes kifejlődni, kivéve a hímivarsejt és a petesejt. Ilyenek a kifejlett szervezet szöveti és vérképző őssejtjei is.
Az őssejtkutatás hozzájárulhat olyan alapvető folyamatok mélyebb megértéséhez, mint például a sejtosztódás és differenciálódás, azaz: mitől lesz két pontosan ugyanolyan genetikai anyaggal bíró sejt közül az egyikből például epét termelő májsejt, míg a másikból ingerületvezetésre alkalmas idegsejt.

Az őssejtek típusai, képességeik
Milyen őssejttípusok léteznek?
Az őssejteknek három típusát különböztetjük meg: totipotens, multipotens és pluripotens sejteket.Nagy számban tartalmaz őssejteket a köldökzsinórvér. Ezek felnőtt típusú, úgynevezett hemopoetikus őssejtek. A köldökzsinórvér őssejtjei is képesek az osztódásra és a specializálódásra, azaz arra, hogy pl. a csontvelőt, a vért és az immunrendszert alkotó fő sejtekké alakuljanak. A köldökzsinórvér az őssejtek természetes, vitán felül álló forrása, mely számos előnnyel jár a többi forráshoz képest.
Felnőtt korban az őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. A felnőtt szervezetben a szöveti őssejtek biztosítják az élet során a folyamatosan használódó szöveteink állandó újraképződését. A szöveti őssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek lehetnek különböző, a szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Ez az a tulajdonságuk, amiért oly becsesek a tudomány és a gyógyászat számára.
A felnőtt szervezetben nagyon kevés szöveti őssejt van. Legnagyobb mennyiségben a csontvelőben találhatók. Az ideg- és izomszövetben még megbecsülni sem tudják az idegi és izom-őssejtek előfordulásának arányát, részben, mert olyan kevés van belőlük, részben, mert nagyon jól rejtőzködnek. Felszíni markereik alapján is csak a vérképző őssejteket tudják hellyel-közzel azonosítani, és viszonylag eredményesen izolálni.
Felnőtt korban az őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. A felnőtt szervezetben a szöveti őssejtek biztosítják az élet során a folyamatosan használódó szöveteink állandó újraképződését. A szöveti őssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek lehetnek különböző, a szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Ez az a tulajdonságuk, amiért oly becsesek a tudomány és a gyógyászat számára.
A felnőtt szervezetben nagyon kevés szöveti őssejt van. Legnagyobb mennyiségben a csontvelőben találhatók. Az ideg- és izomszövetben még megbecsülni sem tudják az idegi és izom-őssejtek előfordulásának arányát, részben, mert olyan kevés van belőlük, részben, mert nagyon jól rejtőzködnek. Felszíni markereik alapján is csak a vérképző őssejteket tudják hellyel-közzel azonosítani, és viszonylag eredményesen izolálni.
Amit egy szöveti őssejtnek tudnia kell!
Egy-egy szöveti őssejtnek nagyon sokféle döntést kell hoznia a szervezetben. Az első és legfontosabb, hogy életben maradjon-e, azaz szükség van-e rá, vagy elpusztuljon? Ha életben marad, milyen életutat válasszon? Osztódás vagy differenciálódás, helyben maradás vagy elvándorlás? Mi legyen az osztódás során keletkező leánysejtek sorsa? Továbblépjenek-e a fejlődésben (differenciálódás), vagy őrizzék meg "saját mindenre képes esélyüket" (önfenntartás)? A döntéseket az őssejtek hozzák, de mindenképpen meg kell felelniük az adott szövet és az egész szervezet igényeinek.Transzdifferenciálódás - Lehet egy izomsejtből bélsejt?
Az embrionális fejlődés során három sejtréteg alakul ki: a külső ektoderma sejtjei később a bőrt és az idegrendszert hozzák létre; a középső sejtrétegből (mezoderma) képződik a csontrendszer, az izmok és a vérképző rendszer; a belső (endoderma) sejtréteg pedig a gasztrointesztinális rendszert és a tüdőt alakítja ki.A három dermális rétegben lévő őssejtek "multipotensek", ami azt jelenti, hogy az adott dermális határokon belül képesek bármilyen sejtté alakulni. Eddig azonban úgy hittük, hogy ezek a sejtek a "dermális" határokat sosem léphetik át: egy izomsejtből soha nem lehet már bélsejt és fordítva. Az új bizonyítékok szerint a felnőtt szöveti őssejtek képesek teljesen új irányba differenciálódni, és áttörni a dermális gátat.
A jelenséget transzdifferenciálódásnak nevezték el, ami azt jelenti, hogy például egy ektodermális szöveti őssejt környezeti hatásra képes olyan szöveti sejtté differenciálódni, amely a fejlődés során nem ektodermából, hanem mesodermából vagy endodermából származott.
Ezek a felfedezések megint csak új távlatokat adhatnak a gyógyászati felhasználásnak.
Kapcsolódó cikkeink:
Hozzászólások