Az óriásbaba-mítosz: mi az igazság?

Vajon mennyi alapja van annak a közismert feltevésnek, hogy a terhesvitaminok szedése összefüggésbe hozható az átlagosnál nagyobb születési súllyal? A kutatási eredmények egyértelmű választ adnak a kérdésre.

Minden várandósnak van néhány olyan kollégája, családtagja, ismerőse vagy ismeretlene (várótermi félig-meddig sorstárs "jóakaró"), aki a terhesség valamelyik pontján - főleg a 2-3. trimeszterben, amikor már "látványosabb? az állapota - kétségbeesve kezdi győzködni arról, hogy Isten mentsen a terhesvitaminoktól, azoktól csak hízik a gyerek és így születnek a négy, sőt, az ötkilós babák. Szerencsére mindez városi legenda csupán, amit a tudomány és a szülészeti valóság megcáfol.

Magyarországi kutatások: a "vitaminos" baba is normál méretű

A téma olyannyira nem újkeletű, hogy dr. Czeizel Endre és munkatársai már 1984-től kezdve klinikai vizsgálatokat folytattak terhesvitaminokkal. Többek között arról is gyűjtöttek adatokat, hogy kiderüljön, a folsavat és vasat is tartalmazó multivitaminokat (köztük az Elevit termékcsalád akkoriban forgalmazott, vény nélkül kapható gyógyszerét) szedő nők és a csupán nyomelemeket (réz, mangán, cink) C-vitaminnal kombinálva szedő anyák gyermekeinek a születési súlya különbözik-e egymástól. Czeizel doktor és csapata közel 5000 terhesség adatait elemezve1 arra jutott, hogy sem az anyák terhességi súlygyarapodása, sem - és ez a jelen kérdés fő tanulsága - a babák születési súlya nem különbözött lényegesen a két csoportban.
A "vitaminos" baba is normál méretű
Nem annyira régen, 2010-ben, szintén Czeizel Endre és munkatársai publikáltak egy elemzést, amely az 1980 és 1996 között először szült nők köréből vett még nagyobb elemszámú minta2 alapján készült. A 14 ezer főtől származó adatokat statisztikailag elemezve megerősítették a korábbi eredményeket: a multivitamin-készítményt szedők babáinak átlagos születési súlya mindössze 74 grammal (egy nagyobb alma felének súlyával) volt több, mint azoké a babáké, akiknek édesanyja semmilyen kiegészítő mikrotápanyag-pótlást nem folytatott. Ráadásul korántsem beszélhetünk óriásbabákról, hiszen az átlagos születési súly 3341 gramm volt ebben a csoportban.
"Természetesen a várandósság során szedett multivitaminok, magzatvédő vitaminkomplexek nem okozzák a babák súlyának növekedését" - osztja meg szülészeti tapasztalatait dr. Nagy Károly szülész-nőgyógyász, a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház főorvosa. Hozzáteszi, hogy "a kismama étvágya valamelyest megnőhet ugyan a terhesvitamin-komplexektől, de ez kontrollálható. A nagy babák nem ettől, hanem genetikai, azaz öröklött tényezők miatt születnek."

Az anyai táplálkozás valamint a vércukorszint szerepe

A közelmúltban a terhesség alatti tápanyagbevitel hatásainak vizsgálatát kiterjesztették a csecsemőkori súlygyarapodásra is. Az USA-ban végzett, "The Healthy Start Study" című vizsgálatban 2009 és 2014 között 626 baba-mama párt követtek a fogantatás időszakától az újszülött 5 hónapos koráig. A vizsgálati adatokból rendkívül komplexen felépített modell arra az eredményre vezetett, hogy nincs összefüggés az anya multivitamin-fogyasztása és a baba születési súlya, valamint testzsírszázaléka között3.
Ugyanebben a vizsgálatban egy másik elemzésből az is kiderült, hogy azoknak az újszülötteknek magasabb a testzsírszázaléka, akiknek anyja kevésbé egészségesen táplálkozott a terhesség alatt (pl. kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát evett)4. További elemzéseik5 szerint a baba születéskori súlya inkább az anya éhgyomri vércukorszintjével és hemoglobin A1c szintjével (ez a vércukorszintre visszamenőleg utaló laborérték) áll összefüggésben: a terhesség második felében mért magasabb anyai vércukorszintekhez valamivel magasabb születési súlyok társultak.

A folsav elvitathatatlan fontossága

A terhességi multivitaminok jelentős mennyiségű folsavat tartalmaznak, amire a teherbeesést megelőzően is, illetve a terhesség első 8 hetében kiemelten nagy szüksége van a kismamának: így tudja ugyanis magát és a magzatot elegendő folsavval ellátni ebben a kritikus időszakban. Ez ugyanis az a néhány hét, amikor kifejlődik és be is záródik(!) a baba idegcsöve - abból alakul ki később az agy és a gerincvelő.
A már említett, 1984-ben végzett nagyszabású Czeizel-féle vizsgálat igazolta, hogy a terhességet megelőző egy hónapban, valamint a várandósság első harmadában szedett napi 400 mikrogramm folsav az idegcső-záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát 92%-kal csökkenti. Ezeknek a rendellenességnek a legenyhébb formája a nyitott gerinc, a súlyosabbak sajnos élettel összeegyeztethetetlenek.
A ma kapható, folsavat is tartalmazó magzatvédő, vagy köznapi nevükön terhesvitaminok olyan étrend-kiegészítők, amiknek összeállításakor figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat. Mint az eddig olvasottakból kiderül: óriásokat nem növesztenek, ellenben időben elkezdve és az első trimeszter végéig szedve javítják az kismama folsav-ellátottságát, ami hozzájárul a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának csökkentéséhez a magzatnál. A folsav emellett például hozzájárul a vérképzéshez - vagyis közvetve a baba megfelelő vérellátásához - és a sejtosztódáshoz, azaz hogy a magzat szervei ki tudjanak alakulni. 
A terhesvitaminok többi összetevőjének kedvező élettani hatásait is hosszan sorolhatnánk - akit részletesebben érdekel, utánanézhet itt. Levonhatjuk tehát a következtetést: az előírt mennyiségben szedve a terhesség egyetlen szakaszában sem okoznak hátrányt a terhesvitaminok, ugyanakkor - a táplálkozást kiegészítve - számos módon járulhatnak hozzá a baba és a mama jóllétéhez.
1Czeizel AE, Dudás I, Métneki J.: Pregnancy outcomes in a randomised controlled trial of periconceptional multivitamin supplementation. Final report. Arch Gynecol Obstet. 1994;255(3):131-9
2Czeizel AE és mtsai: Possible association of folic acid supplementation during pregnancy with reduction of preterm birth: a population-based study European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology 148 (2010) 135-140
3Sauder KA és mtsai: Exploring the association between maternal prenatal multivitamin use and early infant growth: The Healthy Start Study Pediatr Obes. 2016 October ; 11(5): 434-441
4Shapiro ALB és mtsai: Maternal diet quality in pregnancy and neonatal adiposity: The Healthy Start Study Int J Obes (Lond). 2016 July ; 40(7): 1056-1062
5Crume TL és mtsai: Maternal Fuels and Metabolic Measures During Pregnancy and Neonatal Body Composition: The Healthy Start Study J Clin Endocrinol Metab 2015; 100: 1672-1680
Elevit