Az AFP-vizsgálat már csak a kismamák ijesztgetésére alkalmas

Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyásza elmondta: Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott terhességi szűrővizsgálatot, az AFP-vizsgálatot negyven évvel ezelőtt vezették be, ám ez az eljárás ma már teljesen elavultnak számít. Ma már sok országban nem is végeztetnek ilyen szűrővizsgálatot, mert annyira megbízhatatlan, hogy feleslegessé vált. Kijelenthetjük, az AFP-vizsgálat teljesen alkalmatlan a Down-szindróma szűrésére, a gyakran hibás eredmények sok kismamát megijesztenek.

Dr. Csermely Gyula hozzátette: Minden kockázatelemzés azon múlik, hogy a betegek és egészségesek bizonyos jellemzőinek normális eloszlási görbéje eltér egymástól. De az AFP-szűrés esetében az egészséges és a Down-kórral sújtott magzatok AFP-szintjének normális eloszlási görbéje nem tér el szignifikánsan egymástól. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat találati aránya alacsony, és sok tévesen kóros lelet keletkezik. Sajnos a normálistól eltérő AFP-eredmény miatt még mindig sok esetben magzatvíz-mintavételre küldik a kismamát a diagnózis pontosítása érdekében, amely ugyan pontos képet ad, de 1 százalékos gyakorisággal vetéléshez vezet. A teljes procedúra hetekbe telik, komoly lelki terhet jelent a terhes kismamának. A Down-kór mellett a nyitott gerinc és a nyitott hasfal kiderítésére is csak korlátozottan alkalmas az AFP, mert közvetetten jelzi ezeket a rendellenességeket, míg az ultrahangon közvetlenül is lehet látni az esetleges eltéréseket, sőt egyes eseteket (fedett nyitott gerinc) az AFP egyáltalán nem képes jelezni, még közvetve sem.

Dr. Csermely Gyula így folytatta: Ma már kitűnő alternatívája létezik az AFP-szűrésnek, mégpedig az úgynevezett első trimeszteri kiterjesztett szűrés, melynek során egy vérvétel és egy hasi ultrahang alapján végzik a kockázatelemzést. Ezt csak jól felszerelt szűrőközpontokban, FMF-akkreditációval rendelkező orvosok végezhetik. A vizsgálat találati aránya 90-95 százalék feletti, miközben 2-5 százalék a tévesen kórósnak diagnosztizált esetek száma. Az AFP-vizsgálatot a 16. hét körül végzik, a kiterjesztett szűrést pedig lényegesen korábban, a terhesség 11. és 13. hete között. A vizsgálat során a nyaki redő,az orrcsont, a magzati arcszög, a vénás vezetékek, illetve a szívbillentyűn mért áramlások eredményeit mérjük, mindezt kiegészítik az anyai vér biokémiai vizsgálatával. A nyaki redő, a béta-hCG és a PAPP-A mérése során a normális eloszlási görbe jelentősen eltér az egészséges és a beteg populációban.