Aki mellrákra hajlamos, ne halogassa a gyermekvállalást
Szakemberek szerint akár meddőségi problémákat is okozhat az a génmutáció, amelyet a mellrák kockázatának megnövekedésével hozható összefüggésbe.
h i r d e t é s
Aki mellrákra hajlamos, ne halogassa a gyermekvállalást
Éppen ezért a kutatást vezető dr. Kelly-Anne Phillips, a kelet-melbourne-i Peter MacCallum Rák Központ onkológusa azt tanácsolja, hogy a génmutációt hordozó nők ne halogassák túl sokáig a családalapítást, ne várjanak a 30-as éveik végéig, inkább vágjanak bele még a 20-as éveik végén, vagy a 30-as éveik elején.
A Human Reproduction című lapban közzétett kutatás során a szakemberek közel hétszáz 25-45 év közötti nő AMH-szintjét (Anti-Müllerián Hormon) mérték meg, akiknél korábban nem volt rákos megbetegedés. Az AMH-szint arról ad tájékoztatást, mennyi petesejt található valakinek a petefészkében. Az alanyok közül 172 hordozta a BRCA 1 génmutációt, 216 pedig nem, a BRCA 2 mutáció pedig 147 személynél volt kimutatható.
Akik hordozói bármelyik génmutációnak, három dologgal kell szembenézzenek: először is azzal, hogy náluk a mellrák kialakulásának esélye nagyon magas, de a petefészekrák kockázata is jelentősen megnő. Másodszor, hogy az ő biológiai órájuk gyorsabban ketyeg, harmadszor pedig, hogy 50 százalékos eséllyel ezt a hibás gént tovább fogják örökíteni a gyerekeikre.
Az érintettek számára lehetőség van lombikkezelésre, amely során az embriókat tesztelni tudják a BRCA 1 és 2 génmutációkra, és ezzel elő tudják segíteni, hogy a fogantatás minél sikeresebb legyen, a gén továbbörökítésének esélye pedig minimálisra csökkenjen.
Kapcsolódó cikkeink:Korszakalkotó felfedezés: új kezelés a mellrák ellen
Kis mell, nagy mell, nincs mell
Két genetikai vizsgálat, amit fontolóra vehetsz
Hány évesen vállaljunk gyermeket?
A Human Reproduction című lapban közzétett kutatás során a szakemberek közel hétszáz 25-45 év közötti nő AMH-szintjét (Anti-Müllerián Hormon) mérték meg, akiknél korábban nem volt rákos megbetegedés. Az AMH-szint arról ad tájékoztatást, mennyi petesejt található valakinek a petefészkében. Az alanyok közül 172 hordozta a BRCA 1 génmutációt, 216 pedig nem, a BRCA 2 mutáció pedig 147 személynél volt kimutatható.
Akik hordozói bármelyik génmutációnak, három dologgal kell szembenézzenek: először is azzal, hogy náluk a mellrák kialakulásának esélye nagyon magas, de a petefészekrák kockázata is jelentősen megnő. Másodszor, hogy az ő biológiai órájuk gyorsabban ketyeg, harmadszor pedig, hogy 50 százalékos eséllyel ezt a hibás gént tovább fogják örökíteni a gyerekeikre.
Az érintettek számára lehetőség van lombikkezelésre, amely során az embriókat tesztelni tudják a BRCA 1 és 2 génmutációkra, és ezzel elő tudják segíteni, hogy a fogantatás minél sikeresebb legyen, a gén továbbörökítésének esélye pedig minimálisra csökkenjen.
Kapcsolódó cikkeink:
Hozzászólások