A terhesség önmagában is kockázati tényező a H1N1-nél

2009 áprilisától augusztusig végzett felmérést a Kaliforniai Népegészségügyi Hivatal az új influenzával fertőzöttek körében, és az orvosok által leadott jelentések alapján 1088 beteg adatait vizsgálták meg. A New England Journal of Medicine-ben megjelent hosszú tanulmányból számos olyan tényezőre derült fény, amit érdemes megfontolnia minden fogamzóképes nőnek.
A szakemberek legfontosabb megállapítása az volt ugyanis, hogy azoknak a nőknek, akik várandósak, vagy nem több mint két hete szültek, azonnali antivirális kezelést kell kapniuk, ha felmerült, vagy igazolódott a fertőzés gyanúja. Az adatok magukért beszélnek, az orvosok továbbra is kiállnak az oltás fontossága mellett. Lássuk a részleteket!

A betegek 10 százaléka terhes nő volt

Meglepő, hogy a H1N1-járvány első időszakában a kórházba került, vagy a fertőzés következtében elhunyt amerikai betegek 10 százaléka terhes nő volt. Ebben az időszakban 94 terhes, 8 éppen szült és 137 nem terhes nő adatait jelentették be, azaz összesen 239 nő kórtörténetét vették alapul. A kórházba került terhes nők nagy része (95 százalékuk) a második vagy harmadik trimeszterben volt.

A terhesség is kockázati tényező
A kutatás során azt is igyekeztek kideríteni, milyen egyéb rizikófaktorok álltak fenn az állapotos betegeknél, ami miatt veszélyeztetettebbek lehettek az átlagnál. Egy újabb meglepő adat szerint míg a nem terhes betegek 60 százalékánál találtak egyéb kockázati tényezőt, addig a várandós nők mindössze 34 százalékánál jegyeztek le más rizikófaktorokat is. Ezek közül egyébként a leggyakoribb az asztma volt.
Azoknál az állapotos nőknél, akik a vírusfertőzés után elhunytak, 8 haláleset közül 6 nő esetében a pajzsmirigy-alulműködés és a cukorbetegség is közrejátszhatott, illetve egy beteg kórelőzményében a Hodkin-limfóma is szerepelt.

A lélegeztető gép sem mindig segít

Azokat a legsúlyosabb H1N1-betegeket, akik tüdőproblémával is küzdöttek, a kórházakban lélegeztető gépre is kötötték, de az adatok és más felmérések azt mutatják, hogy bizonyos esetekben ez az eljárás kárt is tehet a tüdőben. A lélegeztető gép hosszú ideig tartó használata - bár komoly esély az életben maradásra és gyógyulásra - kimeríti a tüdőt. A gépi lélegeztetés és a közvetlenül a tüdőbe jutó esetleges kórokozók miatt felléphetnek egyéb fertőzések is, melyek rontják a gyógyulás esélyét, esetleg halálhoz vezetnek.

Az intubálás (melynek során egy eszközzel átjárhatóvá teszik a légutat) szintén következményekkel jár: az eszközzel felsérthetik a garatot, a gégét, a nyelőcsövet vagy a légcsövet, sérülhetnek az erek, reagálhat rendellenesen a szív is. Az extubálás (amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt) következménye hetekig tartó köhögés lehet.

A New England Journal of Medicine-beli tanulmányban a vizsgált betegek közül összesen 22 terhes/korai gyerekágyas nőt kellett intenzív ellátásban részesíteni, és 72 százalékukat kellett lélegeztető gépre kötni, közülük kettőt a kórházba kerülés után egy órával, és további kettőt egy napon belül. A gépre kötött betegek fele elhunyt.

A korai gyerekágyi időszak is kockázatos

Az Egyesült Államokban a szülés utáni, korai gyermekágyi halálok kétharmada közvetlenül szülészeti tényezőkkel hozható összefüggésbe, eddig szezonális influenza miatti halálozás csak elenyésző számban következett be. Ennek ellenére fontos megállapítás, hogy a H1N1 influenzára vonatkozó halálozási arányok a várandósok között (a vizsgált négy hónapos periódusban Kaliforniában 4,3 százalék) azt vetítik előre, hogy ez a pandémia észrevehetően megemelheti az anyasági halálozások számát, esetünkben az Egyesült Államokban, illetve a fejlett nyugati országokban is.

A szerzők arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a terhes és közvetlenül szülés után álló nőket mindenképpen tájékoztatni kell a H1N1 elleni influenzaoltás fontosságáról, sőt, az eredmények azt is bizonyítják, hogy a védőoltás az újszülöttet is védi még hat hónapig.
A szakértők úgy vélik, a járvány alatt nem csak a terhes nők veszélyeztetettek, hanem az esetek tanúsága szerint a szülést követő két hét is kiemelten rizikós időszak a gyerekágyas kismamákra nézve.