Terhesség

A bezártság hatása a várandós nőkre

A fizikai aktivitás csökkenése gyakorolta a legnagyobb hatást a kismamák életmódjában egy nem régiben publikált tanulmány szerint, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatása volt a karanténnak a spanyol kismamákra.
2020. Szeptember 14.
A bezártság hatása a várandós nőkre (fotó: Getty Images)

A spanyol Cardenal Herrera University of Valencia és az olasz University of Catania kutatói azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány következtében történt karantén milyen hatással volt azokra a spanyol nőkre, akik éppen ebben az időszakban – május 15-30 között – voltak várandósok. A vizsgálatban összesen 90 nő vett részt.

A kutatók szerint a fizikai aktvitás csökkenése, a mobilitás hiánya és az üléssel töltött órák növekedése gyakorolta a legnagyobb hatást a kismamák életmódjában. A kutatók az eredményeket az International Journal of Environmental Research and Public Health tudományos folyóiratban tettek közzé.

A kutatás szerint a spanyol kismamák fizikai aktivitása 30 százalékkal csökkent,  a sétára, gyaloglásra fordított idő pedig 60 százalékkal. A kismamák ennek okaként a helyhiányt, a terhesség okozta fáradtságot jelölték meg, illetve azt, hogy a nem a testmozgás volt elsődleges szempont az életmódjukban a bezártság alatt.

Gemma Biviá professzor, a kutatócsoport tagja kiemelte: “a fizikai inaktivitás és a testmozgás hiánya mindenkinek káros, különösen a terhes nőknél, akiknek az javasolt, hogy hetente legalább 150 perc közepes testmozgást végezzenek.”

A vizsgálatban részt vevő kismamák a járvány előtt hetente 94 percet mozogtak átlagosan, míg a járvány alatt 68 percre csökkent. Mindkét érték alatta maradt az ajánlott mennyiségben.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a kismamák többsége a gyaloglást választotta a testmozgás elsődleges formájának, de a járvány okozta bezártság ezt nagymértékben akadályozta. Míg a járvány előtt átlagosan 98 percet sétáltak hetente, addig a járvány alatt ez heti 38 percre csökkent, köszönhetően annak, hogy Spanyolországban korlátozták a szabadban végzett fizikai tevékenységeket.

A korlátozások, a szorongás és a fertőzéstől való félelem negatív hatással volt a terhes nők életminőségére – emelte ki Biviá professzor.

A kutatásban részt vevő nők 52,2 százalékának abba kellett hagynia a szülésfelkészítőkön való részvételt, és csupán 24,4 százalékuk folytathatta a szülésfelkészítőt online formában.

A testmozgás mellett az életminőséget befolyásoló másik tényezőt az étkezési szokásokat is vizsgálták. Ebben nem volt változás: alig változtak a kismamák étkezi szokásai, a bezártság alatt is ugyanazt az étrendet tudták folytatni, mint azt megelőzően.

A mediterrán étrend, amely a terhes nők körében a leginkább javasolt, az ebben a vizsgálatban részt vett kismamák harmadára volt jellemző.

Gemma Biviá professzor elmondta, hogy a bezártság okozta stresszt és szorongást növelheti a túlzott cukros ételek fogyasztása is, ami megemeli a szervezet szerotonin szintjét, emellett túlsúlyhoz, terhességi cukorbetegséghez vezethet, növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A kapott eredmények tükrében a tanulmány készítői az online elérhető eszközök növelését javasolják, amelyek kifejezetten elősegíthetik az egészséges életmód, a testmozgás fontosságának támogatását, illetve a szülésfelkészítők online elérést. Korábbi tanulmányok már megmutatták, hogy az online eszközök hatékonyak tudnak lenni az egészséges életmódra történő szokásokra vonatkozóan például az elhízott gyermekek körében.

(via)