Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Minden ötödik pár meddőséggel küzd

2018. március 10.

Forrás: Pr-ego Kommunikációs Ügynökség

Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti hölgyek aránya, pedig az életkornak döntő jelentősége van az asszisztált reprodukció során is.

Minden ötödik pár meddőséggel küzd
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőségi problémákkal, orvosi segítséggel azonban jó eredménnyel segíthető elő a terhesség. Hazánkban meddőségi beavatkozás segítségével évente 4000 gyermek jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5%-a. A legnagyobb ellenfelet, az időt, azonban nem lehet legyőzni, a gyermekre vágyó nőknek harmóniába kell hozni a biológiai kort és a társadalmi elvárásokat.
A párok mintegy 15-20 százaléka küzd meddőségi problémákkal Magyarországon, azaz minden ötödik pár szembesül azzal a ténnyel, hogy kitartó próbálkozásuk ellenére sem érkezik meg a gyermekáldás. Meddőségi szakorvosok becslése szerint ma 100 szülőképes korú párnál rendszeres nemi élet mellett 18-ban nem fogan gyermek. A szakemberek szerint a probléma akár 300 ezer párt is érinthet itthon, akik közül egyre többen keresik fel a Róbert Károly Magánkórház Meddőségi Centrumát is.
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év alatt rendszeres szexuális élet mellett sem következik be terhesség egy gyermekre vágyó párnál. A modern korig a meddőséget kizárólag női problémának tartották, ám az orvostudomány fejlődése lehetővé tette az okok alapos feltárását, így derült fény arra, hogy a gyermektelenség okait fele-fele arányban találjuk meg a nőknél, illetve a férfiaknál (40%-40%), míg az esetek fennmaradó 20%-ban a probléma a pár mindkét tagjához köthető.
"Amíg a férfiaknál a kevés, illetőleg a gyenge minőségű spermium okoz gondot, addig a nőknél gyakran a korai petefészek-kimerülés és a romló minőségű petesejtek - hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter, a Róbert Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, meddőségi specialista. - A nőknek már születéskor megvan az összes petesejtjük, ezt az állományt viszik magukkal egy egész életen át. Egy élet során mintegy 500 petesejt érik meg, a nőknek 500 ciklusuk van."
Fontos különbség azonban, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életükben, a petesejtek száma azonban az évekkel fokozatosan csökken. Egy nőnek 30 éves koráig tízből 7-8 egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három. 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy ép petesejtet.
Nem szigorúan vett orvosszakmai megközelítésben a terméketlenség okait két csoportra oszthatjuk: lehet szervi oka, de gyakoribb a "szerzett meddőség". Az elsődleges (primer) meddőség valamilyen szervi okot takar: férfiaknál ilyen lehet az ivarsejtek hiánya, rossz minősége, a herecsatorna-elzáródás, különféle genetikai, hormonális problémák. Nőknél többek között a petevezeték elzáródása, a peteérés, illetve a méhüreg rendellenessége, hormonális problémák merülhetnek fel.
A sikertelen teherbe esés leggyakoribb okai között említhetjük azt a helyzetet, amikor vannak ugyan ép férfi és női ivarsejtek, de nem tudnak találkozni az elzáródott petevezeték vagy herecsatorna miatt. Előfordulhat az is, hogy találkoznak ugyan, de az embrió nem tud megtapadni a méhüregben a méh valamilyen fejlődési rendellenessége miatt. Szerepet játszhat a hormonrendszer, a pajzsmirigyhormonok, illetve az immunrendszer működési zavara is.
"Az egy-egy szerv kóros működésére visszavezethető vagy veleszületett probléma előfordulása relatíve ritka - tette hozzá Dr. Skriba Eszter. - Jóval gyakoribb az úgynevezett "szerzett meddőség", amelyet nevezhetünk civilizációs ártalmaknak is. Idetartoznak a káros környezeti hatások, a környezetszennyezés, a helytelen étkezés és az ezek következtében kialakuló autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigy működését és a szénhidrátháztartást érintő zavarok. De tapasztalataink szerint a leggyakoribb okok, bizony, a modern civilizáció társadalmi következményeire vezethetők vissza."
Az egyre növekvő társadalmi elvárások, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, a karrierépítés érdekében hozott áldozatok miatt korunkban ellentmondásba került a biológiai kor és a társadalmi érettség: mire a párok, a nők rászánják magukat a gyermekvállalásra, megteremtik ennek egzisztenciális-érzelmi hátterét, sokszor már késő. A KSH adatai szerint ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket.
"Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelnem, akkor az az idő - hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter. Nőknél az életkor a legfontosabb, hiszen az életkorral nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petesejtek minősége leromlik, genetikailag gyakran már nem egészségesek. Ennek az az oka, hogy a petesejtekben található DNS az idő előrehaladtával tönkremegy, egyre több hiba marad az örökítőanyagban. 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni, és habár a korszerű meddőségi eljárások fantasztikus lehetőséget kínálnak a gyermektelen pároknak, ezek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Az időt sajnos mi sem tudjuk becsapni, ezért számolnunk kell vele: meg kell találni a középutat a biológiai lehetőségek és a társadalmi elvárások között."

A férfiak spermaszáma az elmúlt 40 évben a felére csökkent

A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták, és a számos civilizációs és környezeti hatás miatt a helyzet évről évre romlik. Egy összefoglaló elemzés a férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányok százait elemezve arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a vizsgált négy évtizedes időszak (1973-2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban. A vizsgált időszakban évente átlagosan 1,4%-kal csökkent a milliliterenkénti, 1,6%-kal a spermamintánkénti spermiumszám.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy ez a trend a jövőben megfordulna, főleg hogy még az okokat is csak találgatjuk. Minden bizonnyal szerepet játszik benne a kevés mozgás, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a dohányzás, a környezetszennyező anyagok, kemikáliák és az ülőmunkák elterjedése is.
"20 évvel ezelőtt még csak a hímivarsejtek számát, mennyiségét, morfológiáját, életképességét tudtuk rutinszerűen vizsgálni - mondta el Varga Erika, a Róbert Károly Magánkórház vezető biológusa. - Ma már azonban a technikai eszközök fejlesztésének köszönhetően a tartalmát is, így ki tudjuk válogatni a legjobbakat, a DNS-állomány épségének ismeretében tudjuk valószínűsíteni a gyermekvállalás esélyét."

Van segítség

A szakmai tapasztalatok szerint egy párnak általában 12 hónap sikertelen próbálkozás után érdemes orvosi segítséget kérnie a teherbe eséshez. Miután egy pár tagjainál elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, a meddőségi szakember az elváltozás, illetve a felmerülő probléma jellege alapján választ asszisztált reprodukciós technikát (ART): az inszeminációt vagy a lombikprogramot.
Az inszemináció során a petesejt megtermékenyítése a méhen belül zajlik: a férfi tisztított, koncentrált hímivarsejtjeit az időzített tüszőrepedés időpontjában katéter segítségével a méhszájon át a nő méhébe fecskendezik. Ezt a mesterséges megtermékenyítési eljárást az egyszerűbb esetekben alkalmazzák, amikor van átjárható petevezeték és megfelelő számú spermium is. A szakmai tapasztalatok szerint az eljárás sikerességi rátája 15-20%, amely kedvezőbb a spontán együttlétek teherbeesési arányánál (10-15%).
A másik, az összetettebb eljárás az in vitro fertilizáció (IVF), azaz a lombikban, laborkörülmények közötti megtermékenyítés. Ismertebb nevén ez a lombikbébi-eljárás, amikor a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül, "lombikban?, Petri-csészében történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló zigótát a 2-5. napon beültetik a méhüregbe.
A lombikprogram sikeressége is az életkortól függ: 30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés még az esetek felében sikeres, átlagosan 2-3 lombikkezelés szükséges a várt eredmény eléréséhez. 40 évesen már csak az esetek negyedében, utána pedig a sikerességi arány meredeken zuhanni kezd. 45 év felett a lombikprogram már nem is javasolt, hiszen később szövődményei lehetnek: trombózis vagy akár emlődaganat is kialakulhat.
"A sikertelen teherbe esés miatt hozzánk forduló hölgyek fele már 40 év felett van - jellemezte a helyzetet a meddőségi specialista. - Egy évtizeddel ezelőtt még csak 15%-uk volt ebben a korban. Pedig érdemes lenne tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából biológiai szempontból nőknél 22-26 év között van az ideális kor. Ezt az időkaput tolja egyre messzebb a társadalmilag meghatározott optimális kor, és ez is közrejátszik abban, hogy a meddő párok 25%-a minden segítség ellenére gyermektelen marad."
A legfrissebb, 2014-es hazai statisztikák szerint az elmúlt években átlagosan 20%-kal nőtt az IVF-beavatkozások száma évente. A 43 éves kor feletti sikeres beavatkozások aránya 3% körül alakul.
A gyermekre vágyó nők egyre magasabb átlagéletkora az oka annak is, hogy 2013-ban az európai országok között Magyarországon és Görögországban végezték a legtöbb lombikprogramot a 40 évesnél idősebb páciensek között. Ezzel együtt is hazánkban még mindig nagyon kevés IVF-beavatkozást végeznek a lakosságszám arányához viszonyítva; Moldovával együtt sereghajtók vagyunk.

48 millió meddő pár világszerte

A meddőség nem csupán hazánkban okoz problémát: az elmúlt évtizedekben világszerte népbetegséggé vált. Az Egyesült Államokban a szülőképes korú, 15-44 év közötti nők 12%-ának okoz problémát a teherbe esés. Nehéz felbecsülni, hány ember küzd a problémával, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2010-ben világszerte legalább 48 millió párt érintett az infertilitás. 20 évvel korábban ez a szám 42 millió volt. Ráadásul a probléma többek között a közép-kelet-európai régiót sújtja a leginkább.
Világszerte a párkapcsolatban élő nők több mint 10%-ának 5 év alatt sem sikerült teherbe esnie, ám ha csupán 2 év próbálkozási idő után vizsgáljuk a kérdést, akkor már a nők 25%-a érintett. Komoly és gyakran alábecsült kiterjedésű problémával állunk szemben a WHO szerint, amely az elmúlt 20 évben csak súlyosbodott.
Mindennek hazánkban demográfiai szempontból is jelentősége van, hiszen az élve születések száma évi 90 ezer körül alakult az elmúlt évtizedben, ami kevés a természetes fogyás megállításához. 2017-ben 91.600 gyermek jött a világra, miközben 131.700 ember halt meg. A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás 18%-kal nőtt. A különféle meddőségi beavatkozások (lombik, inszemináció, gyógyszeres kezelés) segítségével évente 4000 gyermek születik hazánkban, ami a teljes szülésszám 4-5%-a.
A közelmúltban 10. születésnapját ünneplő Róbert Kórház Meddőségi Centrumának sikerességi mutatói, köszönhetően a modern technológiának és a szakmai háttérnek, elérik a világ vezető meddőségi intézeteinek eredményességi mutatóit. A hozzájuk fordulókat egyéni, személyre szabott terv mentén kezelik, a legkorszerűbb vizsgálatokkal igyekeznek feltárni a meddőség okát.
Az embriók tenyésztése folyamatosan kontrollált inkubátorokban történik, a beágyazódásukat elősegítő asszisztált hatching eljárást a legmodernebb adaptív lézeres eljárással végzik a Meddőségi Centrum szakemberei. A két éve teljeskörűen felújított endoszkópos műtőben a meddőséget okozó esetleges rendellenességeket is hatékonyan lehet orvosolni.
A tavaly 50 ezer pácienst ellátó magánkórház nőgyógyászati-szülészeti központja a teljes ellátási spektrumot lefedi: a meddőségi kezelések mellett a szülészeten és a terhesgondozáson át a kisebb-nagyobb műtétekig. Az intézményben - ahol a technikai-szakorvosi felkészültség mellett a családcentrikus mentalitás is komoly vonzerőt jelent - az elmúlt évtizedben 3200 lombikprogramban nyújtottak segítséget és közel 6000 baba jött világra.
Kapcsolódó cikkeink meddőség témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék