Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Lombikprogram: külföldön könnyebben összejön a baba?

Szerző: Babaszoba.hu

2017. szeptember 16.

Forrás: HáziPatika.com

A tervezett 12 ezer támogatott kezelésből becslések szerint 5-6 ezer lesz sikeres. Lehetséges,hogy külföldön jobbak a mutatók és nagyobb arányban derül ki mi az oka a meddőségnek?

Lombikprogram: külföldön könnyebben összejön a baba?

Az elhíresült augusztus 20-ai, a győri megyés püspök lombikeljárásra vonatkozó elítélő nyilatkozata után Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője bejelentette, hogy a kormány kibővíti a lombikprogramot. Nem régiben egyenesen azt ígérték, hogy a duplájára emelik a támogatott lombikkezelések számát.
Az ígéretek szerint ha az első öt lombikeljárás valamelyike sikeres lesz, akkor a következő gyermeknél további négy alkalommal támogatják a beavatkozást, a gyógyszertámogatást pedig a jelenlegi 70 százalék helyett 90 százalékban támogatják. A beígért változások között szerepel az is, hogy az évi hatezer helyett 12 ezer lombikkezelést támogat majd az állam.
A Házipatika.com azt a kérdést boncolgatja, hogy a tervezett 12 ezer beültetésből miért csak 5-6 ezer lesz sikeres. Egy névtelenül nyilatkozó apa beszélt erről, aki feleségével hét évig várta, hogy gyerekük szülessen.
Már két évvel ezelőtt is ígéret volt arra, hogy az állam megduplázza a lombikkezelések számát. Vannak országok, ahol kevesebbet és vannak, ahol egyáltalán nem támogatják a lombikkezeléseket, de a Házipatika.com által megkérdezett apa szerint nem a lombikbeavatkozásokat kellene kifizetni, hanem azt, ha születik gyerek.
Arra utal ezzel a hét évig beavatkozásról beavatkozásra járó férfi, hogy jelenleg a rendszer abban érdekelt, hogy a meddőségi központok folyamatosan lombikeljárásokba vigyék bele a meddő párokat. "Nem akarok senkit meggyanúsítani, de ha egy párra öt OEP által fizetett lombikot nyomnak rá, és van ott két-három saját finanszírozású is, akkor nyolcszor annyit keresnek rajta, mintha elsőre megoldódott volna a probléma. És legalább ötvenszer annyit, mintha esetleg lombik nélkül estek volna teherbe egy rendes kivizsgálás után."
Ha ma Magyarországon egy párnak egy évi próbálkozás után sem lesz gyereke, akkor szakorvoshoz fordul, aki kivizsgálja őket. Ha kiderül valamilyen konkrét probléma, akkor az igyekeznek orvosolni, ha viszont minden lelet negatív, láthatólag nincs oka egyik félnél sem a meddőségnek, akkor elég gyorsan meddőségi centrumokba irányítják a párokat.
"A nőgyógyász ugyanis sokszor nem érzi magát felkenve arra, hogy megoldjon egy meddőségi esetet, helyette inkább tovább küldi a párost. Ezek a magánvállalkozások pedig nyilván abban érdekeltek, hogy elinduljon a meddőségi kezelés. Az embernek ez persze nem tűnik fel, mert azt hiszi, ez a normális, ez a protokoll, és ez az, aminek történnie kell."
És itt elérkezünk a következő problémához, amit nem csak a meddőségi problémákkal küzdő párok ismernek: az orvossal nem lehet érdemben beszélni, folyamatos a rohanás, a páciensnek áttekinthetetlen a folyamat. Sok orvos között valahogy elvész a probléma, ahogy az apuka fogalmazott: "Ha pedig valaki orvosról orvosra jár, egyetlen olyan szakember sem lesz, akiben összeáll a kép. Elképesztő dossziékkal, mappákkal mászkálnak az emberek, amelyek tele vannak mindenféle papíralapú lelettel, amit soha nem néznek végig. És ez valójában nem is várható el, hiszen nincs rá elég idő. Innentől kezdve pedig, amikor az orvos valamilyen tanácsot ad a betegének, nehéz megmondani, hogy milyen információk alapján tette."
"A magyar egészségügyben nem dokumentálják kellő gondossággal a műtéteket, nincsenek videofelvételek, nem tüntetik fel azt sem, hogy egy adott beavatkozást milyen feltételezésekkel, célokkal, és kimenettel végeztek el. Átláthatatlan az is, ha valaki belép az állami rendszerbe, majd kijön belőle. Utána elmegy magánrendelésre, de azért a háziorvosával még felírat valamit. Az egész egy nagy kuszaság, így pedig nincsenek valódi felelősök a hibák mögött."

És mi van máshol?

A pár hét eredménytelen beavatkozás, műtét, félregyógyszerezés, anyagi áldozat és sok évnyi próbálkozás után végül úgy döntött, hogy külföldön próbálkozik tovább. "Ráadásul 10 évvel korábbi protokollnak megfelelően kezeltek embriókat, amiket végül nem is tudtunk felhasználni. Ezután mentünk el Bécsbe és Valenciába, ahová elvittük az összes leletünket."
Külföldön egy teljesen más protokollal találkoztak: csodálkoztak a külföldi orvosok, hogy miért nem vizsgálták ki a párt rendesen. Az ő gyakorlatuk alapján ugyanis szinte egyáltalán nem vizsgálták ki a párt. A magyar pár azt tapasztalta, hogy a cél az, hogy a lehető legpontosabban kiderítsék mi az oka a meddőségnek, és azt célzottan kezelték. A kinti statisztikák alapján ez 10-ből 7-8 esetben ki is derül, így sokkal alacsonyabb az úgy nevezett nem megmagyarázható meddőség aránya külföldön, mint idehaza.
"Amikor valaki megkérdezi az orvosait, érdemes-e kimenni külföldre, akkor hárítanak. Itthon elképesztően nagyképűek a sztárorvosok és a professzorok, az esetek jelentős részében azonban nincs mögöttük szakmai teljesítmény. Borzasztó pénzeket lehet ezzel keresni, nagyon nagy urak mozognak ezekben a körökben, de elképesztően alacsony a szakmai színvonal. Hosszú ideig mérlegeltem több orvos beperlését, de aztán egyszer csak megszületett a kislányom, és akkor már semmi más nem érdekelt."
A párnak nyolc év itthoni sikertelen kezelés után, külföldön elsőre összejött a baba, amikor a feleség már negyven éves volt. Persze a külföldön próbálkozást nem mindenki teheti meg, hiszen kell hozzá nyelvtudás, és persze sok pénz.
"Nem tudom, más területeken milyen a magyar egészségügy, de ez a része elképesztően furcsa. Egy nagyon szűk, begyepesedett szakmának tűnik, ami egyrészt jó, mert valamilyen sikerességgel és rengeteg pénzért megoldja a nők meddőségi problémáit, de azoknál, akiknél nem sikerül, örökre katasztrófát okoz."

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék