Teherbeesés

6 meglepő termékenységi mítosz

A termékenység kérdéskörét illetően a mai napig találkozhatunk számos mítosszal, közöttük egészen extrémekkel is. Az alábbi hatot egész biztosan érdemes elfelejtenünk egyszer és mindenkorra!
2019. November 18.
6 meglepő termékenységi mítosz (Fotó: iStock)

A holdfázisok hatással vannak a menstruációs ciklusra

Igencsak gyakori vélekedés, hogy a különböző hodfázisok hatással vannak a menstruációra. Ennek a mítosznak az elterjedése érthető, ha belegondolunk abba, hogy a 29,5 napos holdciklus nagyon közel áll az átlagosan 28 napos menstruációs ciklushoz. A témában végzett kutatások azonban nem találtak összefüggést a kettő között, és igazából azt is nehéz lenne elképzelni, hogy a hold-menstruáció kapcsolatnak biológiailag bármilyen köze lehetne a szaporodáshoz.

A reproduktív hormonoknak egyensúlyban kell lenniük

Ez a mítosz számos szükségtelen hormonszint vizsgálatot is eredményez. Érdemes figyelembe venni, hogy a reproduktív korú nők esetében az FSH, az LH, az ösztrogén és a progeszteron szintje nem csak napról napra, de akár óráról órára is változhat. Hormontesztet akkor érdemes csináltatni, ha egy nőnek olyan jellegű tünetei vannak, mint a rendszertelen ciklus, a meddőség, stb. Azonban ilyenkor az egyes hormonok szintjét a tünetek tükrében vizsgálja az orvos ahelyett, hogy valamiféle mitikus egyensúlyt keresne.

Növeli a terhesség esélyét a szex utáni fekvés

A szülész-nőgyógyászoknál a mai napig gyakori kérdés, hogy milyen sokáig kell lapos pozícióban feküdni szex után ahhoz, hogy teherbe eshessen a nő. Ennek az alapját a tévképzet okozza, hogy a gravitáció miatt nem jutnak el a spermiumok a petesejtig, azonban ennek semmiféle valóságalapja nincs. Nem létezik olyan tanulmány sem, amely összefüggést mutatna az aktus utáni fekvés és a teherbeesések magasabb aránya között. Egy felmérésben például azt vizsgálták, hogy azoknál a nőknél, akik szeretkezés után még 15 percig fekvő helyzetben maradtak, és azoknál, akik azonnal felkeltek az ágyból, volt-e számottevő különbség a teherbeesések arányában, de arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem befolyásoló tényező.

A menopauza nem természetes dolog

Az a régi mítosz, miszerint a menopauza nem természetes dolog, mert a történelem során évszázadokon keresztül nem volt olyan magas a várható élettartam, hogy a nők megérték volna a változókort, szintén téves, hiszen még a 17. században is akár 60 éves korukig is élhettek a nők. A férfiak várható élettartama is a nőkéhez közelített a korábbi évszázadokban is, de az ő reprodukciós funkcióinak életkorhoz köthető csökkenését soha nem volt szükséges megmagyarázni.

A női orgazmus hatással van a teherbeesésre

A kutatások nagy része azt mondja, hogy nincs hatással a fogantatásra, hogy a nőnek volt-e orgazmusa az aktus során. Ahhoz, hogy befolyásolja a spermiumok mozgását, a női orgazmusnak egy időben kellene lennie a férfi orgazmussal, vagy közvetlenül előtte kellene megtörténnie, ami azonban az esetek kisebb részében van így – a felmérések szerint a nők inkább a férfiak előtt szokták tapasztalni, vagy utána, de előfordul, hogy nincs is orgazmusuk.

A férfiak életük végéig termékenyek

Általánosan elterjedt mítosz, hogy a férfiak még a 80-as éveikben is képesek teherbe ejteni a reprodukciós korban lévő nőt ##8211## még annak ellenére is, hogy találhatunk olyan példákat, hogy 70-80 éves férfiaknak született gyermeke, általánosságban a férfiaknál is csökken a termékenység az évek előrehaladtával. A nőknél a visszaesés a 30-as éveikben kezdődik, míg a férfiaknál az erekció diszfunkciója az életkorral arányosan növekszik, de a spermiumok minősége is folyamatosan romlik. Az 51 éven felüli férfiaknál jelentősen csökken a fogamzóképesség, hasonlóan a női menopauzához.

(VIA)

Kapcsolódó írásaink: