Kisgyerek

A mesélés fontosságáról

Ma már számos tanulmány igazolja, hogy a mesélésnek meghatározó szerepe van a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésében. De milyen pluszt tud adni a gyermekünknek a mesék fantáziavilága, és miért fontos rászánnunk a napunkból 20-30 percet a közös mesélésre?
2014. Szeptember 30.

Munkából rohansz a gyerekért az oviba, valami közös program, aztán irány haza, vacsorakészítés, fürdetés és egy hullafáradt jóéjtpuszi… Ja, a mese kimaradt! De már nincs erőd mesélni, inkább bekapcsolod a tévében az esti mesét, vagy berakod a gyerkőc kedvenc DVD-jét. Pedig ha a közös képernyőnézés helyett inkább a gyerekszoba meghitt félhomályában duruzsolnál neki saját magad egy mesét, sokkal többet tennél a lurkódért, mint ahogy korábban gondoltad volna.

Személyiségkibontakoztató

A mesélés sok szempontból hasznos dolog. Egyfelől jó alkalom arra, hogy tartalmas és nyugodt időt tölts gyermekeddel, hiszen az örömteli közös élmény alapja, hogy senki sem siet, és harmonikus meghitt hangulatban zajlik a mesélés. Másfelől a mese megtanítja a gyereket odafigyelni a történetre. Akaratlanul is követnie kell a mesefolyamot, és ez a mechanizmus hatással lesz a későbbi szövegértésére és a szókincsére is. A gazdag szókincs segíti majd a személyisége kibontakoztatásában. Minél jobban ki tudja magát fejezni a gyerek, annál könnyebben alakítja ki saját énjét. Ha sokat olvasol a gyermekednek, azzal játékosan tudod bővíteni a szókincsét. A választékosság, a melléknevek használata, a gyermek elméjét csiszolja, a beszédképességét gazdagítja, amelynek segítségével nemcsak a külvilágot, hanem saját belső világát is leírhatja.

Fantázianövelő

Az élőszavas mesélés egyik előnye, hogy a gyereknek lehetősége van feldolgozni a hallottakat, rákérdezni a mesében történtekre. A mesét hallgatva saját fantáziájára van bízva, hogyan képzeli el a történetet. Belső képeket alkot, és ezzel fejleszti a kreativitását. Ez azért fontos, mert ettől a gondolkodása rugalmasabb lesz, és képes lesz gyorsabban megoldani problémás helyzeteket. A mesét hallgató gyermek képzelete fantasztikus módon dolgozik: képeket alkot, értelmez, továbbszövi a szálakat, nem úgy viszont a rajzfilm-, tévénézés közben, amikor a gyerek folyamatosan, és gyorsan kapja az új meg új képeket, ingereket, anélkül hogy megtörténjen élményeinek a belső feldolgozása. Ez a gyerekek többségénél nyugtalanságot, agresszivitást vált ki.

A mesét hallgató gyermek a fantáziáját használja, belső képeket alkot (Fotó: Europress)

Iskola-előkészítő

A legjobb, ha fejből mesélsz a gyermekednek, mert így tudsz figyelni a reakcióira. Látod, ha nagyon tetszik neki valamelyik rész, esetleg megijed, vagy nem ért valamit. Engedd szabadjára a fantáziádat, minél képszerűbben írsz le egy jelenetet, annál jobb! Próbálj meg minél több érzékszervre hatni, melléknevekkel hangokat, ízeket, illatokat is előhívni. A mese története alapulhat a gyermek egy napján, egy közös nyaraláson, vagy a barátokon. Persze, ha fáradt vagy, és azt érzed, hogy üres a fejed, az sem gond, ha előveszel egy mesekönyvet, és abból olvasol. Nagy valószínűséggel azok a gyerekek, akik rendszeresen hallgatnak mesét kisgyermekként, és lehetőségük van megismerkedni a könyvekkel, könnyebben tanulnak majd meg olvasni iskolás korukban. És ne feledd Albert Einstein is azt mondta: “Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik meséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több mesét.”