Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Vörös zászlók a gyerek fejlődésében

Szerző: Greff András

2019. május 2.

Forrás: babaszoba.hu

A gyerekek első három életévében észlelhetünk olyan jeleket, amelyek szakorvosi ellenőrzést tesznek szükségessé, mert egy-egy késésnek, zavarnak igen sokféle oka lehet.

Vörös zászlók alatt azokat a viselkedés- vagy fejlődésbeli jeleket értjük, amelyek észlelése esetén (különösen, ha egyszerre többet is látunk) mihamarább érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a csecsemőt. Az esetlegesen jelentkező problémák öt nagyobb területet érinthetnek: a hallást, illetve beszédet, a látást, a mozgást, a társas és érzelmi képességeket, illetve a gondolkodást (kognitív képességeket).
Vörös zászlók a gyerek fejlődésében
Megeshet, hogy egyszerre több területen is érzékelhetőek problémák, illetve ritkán és erősen meghatározott esetekben az is, hogy az összesben - ennek komolyabb és általában már a születéskor ismert oka van. Ilyenek lehetnek a genetikai rendellenességek (például a Down-szindróma), a magzati alkohol szindróma, az öröklődő genetikai rendellenességek (például a fragilis X-szindróma, amely összefüggésben állhat az autizmussal), illetve a súlyosabb, krónikus egészségügyi problémák, köztük azok, amik a koraszülöttséghez kapcsolódnak.
Ha viszont csak egyet-egyet észlelünk az alábbiak közül, akkor ne gondoljunk automatikusan komolyabb rendellenességre: a gyerekek egyfelől más és más tempóban fejlődnek, így lehet, hogy csak enyhébb késésről van szó az adott fejlődési területen, másrészt pedig még ha ténylegesen húzódik is valamilyen kóros állapot bizonyos jelenségek mögött, korai fejlesztéssel számos ilyen zavar kezelhető.
A gyerekek első három életévében az alábbiak jelezhetnek potenciális problémákat:

3 hónapos korig:

Hallás, beszéd
  • Ha a csecsemő nem reagál a hangosabb zajokra
Látás
  • Ha még három hónapos korban sem követi szemeivel a mozgó tárgyakat
  • Ha nehézkes számára egyik vagy mindkét szem mozgatása valamely irányban
  • Ha nemcsak alkalmilag, hanem hosszabb időre is összeakadnak a szemei
Mozgás
  • Ha még három hónaposan sem ragad meg tárgyakat
  • Ha három hónaposan nem tudja megtartani a fejét
  • Ha három-négy hónaposan nem nyúl a játékok után
Társas és érzelmi képességek
  • Ha két hónaposan nem mosolyog a hangunkat hallva
  • Ha három hónapos korára nem mosolyog rá más emberekre

4 és 7 hónapos kor között:

Hallás, beszéd
  • Ha a csecsemő négy hónaposan nem fordul fejjel a hangok felé
  • Ha nem reagál egyéb módon sem a hangokra maga körül
Látás
  • Ha nem követi a tárgyakat mindkét szemével
  • Ha folyamatosan könnyezik a szeme, érzékeny a fényre
  • Ha egyik vagy mindkét szeme folyamatosan elvándorol valamilyen irányban
Mozgás
  • Ha nagyon merevnek tűnik, túl feszesek az izmai
  • Vagy épp ellenkezőleg: ha túlságosan ernyedt, akár egy rongybaba
  • Ha hátrahajlik a feje, amikor ülőpozícióba kerül
  • Ha négy hónaposan nem emel tárgyakat a szájához
  • Ha négy hónapos koráig sem tolja lefelé a lábait, ha lábfejét szilárd felületre helyezzük
  • Ha nem fordul hasról hátra hat hónaposan
Társas és érzelmi képességek
  • Ha láthatólag nem szeret emberek közt lenni
  • Ha idegenkedik az öleléstől
  • Ha nem mutat ragaszkodást a gondozója felé
  • Ha nem nevet vagy ad ki ahhoz hasonló hangokat öt hónaposan

8 és 12 hónapos kor között:

Hallás, beszéd
  • Ha a csecsemő nem gagyog nyolc hónapos korra
  • Ha nem mond ki egyszerű szavakat, vagy nem próbálkozik szótagismétléssel, szókezdeményekkel
Mozgás
  • Ha nem mászik
  • Ha több mint egy hónap után is húzza valamelyik oldalát mászás közben
  • Ha nem ül stabilan tíz hónapos korra
Társas és érzelmi képességek
  • Ha nem tanul el tőlünk gesztusokat, amilyen a fej rázása vagy az integetés, és nem kommunikál hangokkal vagy egyéb módon
  • Ha nem kelti fel az érdeklődését a kukucskálás, a kézzel elrejtett arc nyolc hónapos korra
  • Ha nem mutat rá képekre, tárgyakra
Kognitív képességek
  • Ha nem keresi az elrejtett tárgyakat

12 és 24 hónapos kor között:

Hallás, beszéd
  • Ha nem tud kimondani legalább öt-tíz szót vagy szókezdeményt, hangutánzó szavakat tizennyolc hónapos korra
  • Ha nem használ kétszavas mondatokat kétéves korra
Mozgás
  • Ha nem tud járni kapaszkodás nélkül tizennyolc hónaposan
  • Ha lábujjhegyen jár több hónappal azután is, hogy járni kezdett
  • Ha nem tud guruló játékot tolni kétéves korra
Kognitív képességek
  • Ha tizenöt hónapos korban sem érti a lakás alaptárgyainak funkcióját (ilyen a fogkefe, a telefon, az evőeszközök)
  • Ha nem utánoz cselekvéseket vagy szavakat kétéves korra
  • Ha nem követi az egyszerű utasításokat kétéves korra

A 2. és 3. életév között:

Hallás, beszéd
  • Ha állandóan fokozott nyálfolyást és/vagy nehezen érthető beszédet észlelünk
  • Ha nem képes a gyerek rövid mondatokkal kommunikálni (fiúknál 2,5 év után)
Mozgás
  • Ha gyakran elesik és/vagy nehezére esik a lépcsőhasználat
  • Ha nem tud legalább háromnál több tárgyból tornyot építeni
  • Ha nehezen bánik az apróbb tárgyakkal
Társas és érzelmi képességek
  • Ha nem érdekli a szerepjáték
  • Ha nem érdeklik más gyerekek
  • Ha komoly problémát okoz számára, ha el kell válnia elsődleges gondozójától
Kognitív képességek
  • Ha nem érti az egyszerű utasításokat
Ahogy maguk a gyerekek és a különböző területeket érintő problémák is sokfélék lehetnek, úgy igaz ez a mögöttük húzódó okokra is - ahogy az is megeshet, hogy nem találnak a szakemberek konkrét, megfogható okot, amely kiváltotta a zavart. Ezzel együtt mindegyik terület zavarai mögött húzódnak gyakoribbnak mondható okok.
A nyelvi (ebbe mindenféle kifejezést, így a nonverbális jeleket is beleértjük), illetve a beszédfejlődésben (amely a szavak, mondatok formálását jelenti) igen gyakoriak a késések. Ennek leggyakoribb okai: ha egyszerre több nyelvet is beszélnek a gyerekek környezetében; ha elhanyagolták vagy bántalmazták őket; vagy ha halláskárosodás történt - amire nemcsak a fület ért trauma, hanem komolyabb középfülgyulladás esetén is gondolni lehet. Állhat mögötte mindezeken túl tanulási nehézség, a beszédképzésben használatos izmok zavarai (diszartria), illetve autizmus spektrum zavar (amely a társas és a kognitív képességeken túl a beszédet is érinteni szokta).
Ami a látást illeti, tartsuk észben, hogy hat hónapos korig az újszülöttek látása a nagyon közelre nézésen túl még homályos. Utána azonban gyorsan élesedni kezd, illetve beindul a kettős szemes látás koordinálása is. A gyerekeknél a rövid- és a távollátás is gyakori jelenség, ezeken túl pedig előfordulhat tompalátás az egyik szemben (amely kifelé is fordulhat), kancsalság, és az úgynevezett ROP, a retinopátia koraszülötteket érintő formája, ami az ideghártya károsodását jelöli.
A mozgásnál, motoros képességeknél zavarokat okozhat a koraszülöttség, továbbá az ataxia (az izommozgások koordinációjának zavara), az agyi bénulás (amelyet a születés körüli agysérülés okoz), valamilyen kognitív késés, a miopátia (izomgyengeséggel járó betegség), illetve a látászavarok.
Ha a gyereknek valamilyen állandó problémája adódik a más gyerekekkel és felnőttekkel való együttműködésben, vagyis zavarok mutatkoznak a társas és érzelmi képességeiben, akkor ez legtöbbször már iskola előtt megmutatkozik. Oka lehet ennek az elhanyagoltság a szülők vagy az intézmények részéről, a kötődési problémák (a szülői gondoskodás hiányosságai miatt), a kognitív késés, és persze az autizmus spektrum zavar, hiszen ez könnyen eredményez kommunikációs zavarokat és repetitív viselkedésbeli mintákat.
Végül a kognitív fejlődési zavarok mögött állhatnak genetikai rendellenességek, a születés előtt vagy már a születéskor jelentkező komolyabb egészségügyi problémák, érintkezés káros anyagokkal/méreganyagokkal (például ólommérgezés), autizmus spektrum zavar, elhanyagoltság, illetve annak ténye, ha valaki nagyon korán elszakad az édesanyjától, majd intézménybe kerül és/vagy elhanyagolják.
A cikket Somoskői Nóra védőnő lektorálta.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék