Tépd ki azonnal a kullancsot!

Ezekben a hónapokban a legaktívabbak a kullancsok. Magyarországon két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrás után néhány órával juttatja fertőzött nyálát az emberbe. A legfontosabb tehát az, hogy hazaérve mindenképpen tartsunk kullancsvizitet!

Mekkora veszélyt jelent?

Az emberre a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás és a Lyme-kór jelent veszélyt, nem maga a kullancscsípés. Lássuk, milyen gyakoriak ezek a fertőzések! 2011-ben 43 kullancsenkefalitiszként diagnosztizált megbetegedést jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak. Ez a 2009-ben (70) és a 2010-ben (50) regisztrált esetszámhoz viszonyítva is csökkenést jelent. 2011-ben 1681 Lyme-kóros esetről szereztünk tudomást, ami szintén kevesebb a megelőző két évben regisztráltnál (2009: 1738 eset, 2010: 2355 eset).

Hol les a kullancs az áldozatára?

A kullancsok, amelyek közül hazánkban mintegy kéttucat faj honos, általában a levelek, fűszálak végén kapaszkodnak meg, itt lesik az alkalmas pillanatot arra, hogy az arra járók tollazatára, bundájára, ruházatára felkapaszkodjanak. Rendszerint hajnalban és napnyugta után, a talajtól jellemzően 50-80 centiméteres magasságban várnak "áldozatukra". A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is.

Az ÁNTSZ egyik korábbi sajtótájékoztatóján dr. Lakos András infektológus szakorvostól, a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetőjétől hallhattuk a legfontosabb gyakorlati tippeket.

A kullancs eltávolítása

Ehhez a művelethez hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. A műanyagból készült "kullancskanállal" az eltávolítás csak kivételesen ritkán sikerült a pácienseimnek - állította dr. Lakos András. - Fontos, hogy a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg, és a testét ne nyomjuk össze.

A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, amely öklendezésre készteti a kullancsot, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például szemöldökcsipesszel próbálkozni. Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítőszer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?

Biztosan hallottál már arról a lehetőségről, hogy a bőrből kiszedett kullancsot beküldheted vizsgálatra, hogy kiderüljön, van-e értelme további lépéseket tenni egy esetleges fertőzés megelőzésére. Dr. Lakos András azonban nem ajánlja! A vizsgálatnak szerinte nincs értelme, mert:

1. A kullancsok nagy része (akár 50 százaléka, de egyes vizsgálatokban 100 százaléka is) fertőzött lehet Lyme-baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.

2. Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme-folt, tehát a kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.

3. Ha a kullancsban Lyme-baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2 százalék a veszélye annak, hogy megfertőzi az embert, megtapad a szervezetben, és betegséget okoz.

4. A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikumkezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist - 98 százalékos valószínűséggel feleslegesen - beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme-folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!

5. A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön - az egyébként felesleges - antibiotikumkezelés.

Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?

A kullancseltávolítást követően ne tegyünk semmit! Ne menjünk orvoshoz! Dr. Lakos András tapasztalatai szerint a kötelességtudat az orvosokat felesleges és káros ténykedésekre ösztönzi:

Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy háromlábú szék lábaihoz hasonlóan, szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme-betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.

Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.

Az orvosok előszeretettel adnak kullancsenkefalitisz megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.

Gyakran rendelnek - biztos, ami biztos alapon - antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme-baktériumot elpusztítsa, de elegendő arra, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.

Ha elmarad az antibiotikum felírása, akkor legalább valamilyen helyi fertőtlenítőszert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, amely azután felveti a Lyme-betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a borreliák ugyanis megvadulnak.

Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25 százalékos álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van arra, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

Ezek is hasznosak lehetnek:

Hogyan védekezzünk a kullancs ellen?

Kullancsos tévhitek

Kullancsok, hanyagoljatok!

Kullancs-encephalitis elleni védőoltások