Szerző:
Pataki Gabriella
2017. augusztus 9. | Frissítve: 2021. március 3.
Forrás:
babaszoba.hu
Mi is a szülők igazi feladata? Az, hogy úgy neveljék a gyermeküket, hogy végül független, magabiztos ember váljon belőle. Hogy önállóan gondolkodjon, hogy legyenek céljai, hogy tudja, hogyan képes azokat elérni, hogy tudjon döntéseket hozni, hogy ismerje a határait. Mit kell tennünk mindezért?
Addig a mi legfontosabb feladatunk, hogy nagyon szeressük és támogassuk gyermekünket. Ha érzi, hogy szeretet és bizalom veszi körbe, nem kell másra figyelnie, csak arra, hogy növekedjen és fejlődjön. Ellentmondásos ugyan, de attól még igaz: minél jobban kötődik hozzánk, annál inkább képes arra, hogy önállósodjon. Érzi a szeretetet, ragaszkodási igényei biztosítottak, ezért képes elindulni, egyedül felfedezni a világot, szabadon játszani, figyelni, tanulni. Ha biztonságban érzi magát, képessé válik arra, hogy elengedjenek bennünket.
Ha egy gyermek úgy érzi, harcolnia kell a szeretetünkért, bizonytalanná válik.
Beilleszkedési problémákkal küzdhet, amikor közösségbe kerül, mert azt érzi, ő nem elég jó, nem elég szerethető. Az ilyen gyerekek azok, akik
valamilyen módon fel szeretnék hívni magukra a figyelmet. Ők lesznek az osztály bohócai, ők lesznek azok, akik szépségükkel vagy az eszükkel akarnak kitűnni a tömegből, hogy felfigyeljenek rájuk. Ezek mind saját bizonytalanságukat tükrözik. Amikor egy gyermek azt érzi, úgy fogadják el és úgy szeretik őt, ahogy van, akkor kiegyensúlyozott, és nem arra törekszik, hogy mindenáron valamiféle elismerést vívjon ki gondozóitól, osztálytársaitól.
Irányítsuk, védjük, vigasztaljuk gyermekeinket, amikor csak kell. Elégítsük ki az igényeiket. A gyerekeknek mély, őszinte kapcsolatra van szükségük. Ne kényszerítsük őket arra, hogy önállóak legyenek, mert ha jól csináljuk, maguktól fognak leválni rólunk akkor, amikor eljön a ideje. De addig is szeressük őket nagyon nagyon.
Hozzászólások