Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Segítsd a gyerek fejlődését a fejlődési fázisok szerint

Szerző: Bordohányi Alexandra

2019. június 3.

Forrás: babaszoba.hu

Máshogy fedezi fel a világot a gyermek egyéves korában, mint háromévesen. S a szakaszváltáshoz érdemes alkalmazkodni is. Ismerd meg a Piaget-elméletet!

Segítsd a gyerek fejlődését a fejlődési fázisok szerint
Piaget tanuláselmélete egy arról szóló teória, hogyan fejlődik a gyermek kogníciója - tudása és megértése a világról - a születése és a felnőtté válása között. Piaget elméletének alapja, hogy minden gyermek "kis tudósként" születik, akik felfedezik és interakcióba lépnek a világgal, hogy ezáltal megértsék az embereket, a tárgyakat és a fogalmakat is. Erre a gyermekek önmaguktól, felnőtt segítség nélkül képesek. Piaget négy kognitív fázist különböztetett meg, amelyek segítségével támogathatjuk a gyermekek fejlődést, tanulását.

1. A szenzomotoros szakasz (a születéstől a 2. évig)

A babák ebben az időszakban az érzékszerveiket használják a világ felfedezésére, a különböző testmozgások segítségével térképezik fel a környezetüket. Ehhez először az olyan alapvető reflexmozgásokat használják, mint a kar szopogatása, integetés, hogy megismerjék a környezetet, és ehhez használják az érintést, a látást, a szaglást, az ízlelést és a hallást is. "Kis tudósként" információt gyűjtenek ezekből a tapasztalataikból, és megtanulnak különbséget tenni az emberek, tárgyak, textúrák és az egyéb látott dolgok között, és a különböző helyzeteket is fel tudják ismerni.
A legfontosabb ismeret, amelyre a gyermekek ebben az időszakban szert tesznek, az objektum állandóság. Ez azt jelenti, hogy a csecsemők megtanulják, hogy a különböző objektumok még akkor is léteznek, ha azokat ők éppen nem látják, hallják, vagy más módon érzékelik. Ez azért fontos, mert a csecsemők képesek lesznek egy mentális képet kialakítani a különböző objektumokról, így nem csak arra tudnak majd reagálni, amit a közvetlen környezetükben tapasztalnak.

2. A preoperációs (műveletek előtti) szakasz (2-7 éves korig)

Ez a szakasz a gyermekek objektum állandóságára épít, és továbbra is az absztrakt gondolkodást fejleszti. Ez magában foglalja a nyelvi készségek fejlődését, és a szavak, szokások alkalmazását a tárgyak, vagy a múltban tapasztalt események ábrázolására. A gyerekek öt kulcsfontosságú viselkedésformát jelenítenek meg ebben az időszakban:
Utánzás: még akkor is utánozzák a gyerekek valaki viselkedését, ha az illető már éppen nem áll előttük.
- Szimbolikus játék: a gyermekek tárgyakat kezdenek használni szimbólumként, ami azt jelenti, hogy rávetítik ezekre más tárgyak tulajdonságait - például egy botot úgy használnak, mint egy kardot.
- Rajz: ez lehet mind utánzat, mind szimbolikus játék is, ami kezdetben firkálásként indul, majd az emberek és a tárgyak absztrakt ábrázolásává fejlődik.
- Mentális képek: a gyerekek rengeteg tárgy képét raktározzák az elméjükben, és a különböző tárgyak neveit gyakran kérdezgetik, hogy össze tudják kapcsolni ezeket mentálisan a képükkel.
- Az események verbális felidézése: a gyermekek arra használják a nyelvet, hogy ezzel leírják a múltban történt eseményeket, lefessék a tárgyakat, embereket.
Ebben a szakaszban a gyermekek még egocentrikusak, ami azt jelenti, hogy a világot a saját szemszögükből tudják csak megérteni, és nehézséget okoz nekik a többi ember nézőpontjával valón szembesülés.

3. A konkrét műveleti szakasz (7-11 éves korig)

Ebben az időszakban a gyerekek mentális műveletek elvégzésére lesznek képesek, ami azt jelenti, hogy össze tudnak kapcsolni különböző dolgokat, tárgyakat, cselekvéseket, ezeket logikai rendszerbe helyezik. Ez magába foglalja a dolgok logikai csoportokba és alcsoportokba való rendezésének képességét, az olyan fogalmak megértését, mint a magasság, vagy a súly.
A gyerekek ebben az időszakban azt is megtanulják, hogy a tárgyak mérete, mennyisége, megjelenése változhat, de attól még a tárgyak ugyanazok maradnak - például, ha a vizet egy széles üvegből egy keskenybe öntjük, más lesz a formája, de attól az még víz marad. Ezt nevezzük a megőrzés képességének.
A konkrét műveleti szakaszban a gyerekek már kevésbé egocentrikusak, egyre inkább racionálissá válik a gondolkodásuk.

4. A formális műveleti szakasz (11 éves kortól a felnőtté válásig)

Ebben az időszakban tanulják meg használni a gyerekek a logikát és a különböző elméleteket. A kognitív fejlődés utolsó szakaszában már képesek a kifinomultabb logikai műveletek alkalmazására, a logikai szabályok használatára az absztrakt fogalmak megértésében, a problémamegoldásban. Ez magában foglalja az elméletek megalkotását is, az addigi ismereteik, tudásuk alapján. Így új elméleteket tudnak létrehozni a világról, és előre látni, mi történik majd a jövőben.

A séma elképzelés

Piaget volt az első, aki a séma fogalmát használta a kognitív fejlődés elméletében. A séma a tudás, vagy a mentális sablon egy kategóriája, amit a gyermekek összeállítanak a világ megértéséhez. Ez a gyerekek tapasztalatainak eredménye, amely az objektumokat, eseményeket, fogalmakat képviselheti.
Például ha kifejlesztik a kutya sémát, a kutya kezdetben csak az első kutyát jelenti, akivel találkoznak, de idővel az összes kutyák képviseli. Amikor összeállítják a sémát, minden szőrös, négylábú állatot kutyának neveznek, még azokat is, amelyek nem kutyák, amíg nem sajátítják el teljesen a kategória jelentését. Az új sémák elsajátítása mellett ugyanis új tapasztalatok alapján adaptálhatják meglévő sémáikat.
Gyermekkorban több sémát alkotnak, és a meglévő sémákat adaptálják a világ jobb megértéséhez. Ebben az értelemben a sémák a megszerzett tudás strukturálásának egyik módját jelentik. A sémákhoz két kulcsfogalom is társul:
- Asszimiláció: a gyermekek ilyenkor egy már meglévő sémát használnak fel az új objektum vagy helyzet megértéséhez.
- Alkalmazkodás: egy új élmény vagy tárgy adaptálása egy már létező sémához. Ez mentálisan nagyobb kihívást jelent az asszimilációnál.

Piaget elméletének problémái

Piaget elmélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megértsük, hogyan gondolkodnak a gyermekek a világról. Azonban van néhány vitatható pontja.
- A négy stádiumot illetően ellentmondásos bizonyítékok állnak rendelkezésre a különböző gyermekeket illetően, melyek arra engednek következtetni, hogy bizonyos kognitív folyamatokat korábban végezhetnek, mint Piaget szerint.
- Piaget nem veszi figyelembe a kognitív fejlődésre gyakorolt egyéb hatásokat, mint a társadalmi és kulturális hatások.
- Piaget nem határozza meg, mely pszichológiai folyamatok hajtják végre ezeket a változásokat.

Hogy használjuk Piaget elméletét?

A többi gyerekkel való interakció elősegíti a gyerekek fejlődését. A szülők és a pedagógusok úgy alkalmazhatják a gyakorlatban Piaget elméletét, hogy rengeteg lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek a környezetük felfedezésére.
A korai stádiumban új és érdekes játékokkal segíthetjük a tanulást, és azzal, ha válaszolunk a gyermek minden kérdésére, amit feltesz a világ dolgaival kapcsolatban. A kihívást jelentő tárgyak, játékok, feladatok is a tanulásra ösztönzik a kicsiket, a későbbiekben pedig szórejtvények, problémamegoldó feladatok és logikai rejtvények segítik a kognitív fejlődésüket. A hasonló, vagy egy kicsivel magasabb fejlődési stádiumban lévő gyerekekkel való közös játék is segítheti a tanulást, fejlődést.
(forrás: medicalnewstoday)
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék