Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Se többet, se kevesebbet!

Szerző: Babaszoba.hu

2008. február 3. | Frissítve: 2015. november 2.

Forrás: Kismama magazin

Sápadt a gyerek? Akkor vérszegény, és szedjen vasat! - gondolják sokan, pedig a vashiány megállapítása és a gyógyszeres vaspótlás sosem történhet egyszerű szemrevételezés alapján.

Több mint száz elemet ismerünk, amelyek a Föld felső rétegében változatos gyakorisággal fordulnak elő. Az oxigén, a szilícium és az alumínium után a vas 4,7 tömegszázalékkal a negyedik leggyakoribb elemünk, s egyben minden élőlény szervezetének fontos építőköve.

Ezek után talán meglepően hangzik, hogy a vashiány az egyik leggyakoribb, általában táplálkozási eredetű hiányállapot. Egy 1982-es felmérés adatai szerint Budapesten az egy- és hároméves kor közötti gyerekek közel húsz százaléka volt vashiányos, Borsod megye szegényebb településein pedig kétszer ennyien. A fejlett országokban ugyan általános a jólét, és ritka a nélkülözés, ezért a táplálékokkal elfogyasztott vas bőségesen fedezhetné a szükségleteket, ez még sincs így.
A vashiány részben civilizációs, részben a szegény rétegeket sújtó betegségnek számít. A csecsemők többségét a nyugati országokban csak egy-két hónapig szoptatják, pedig a vas az anyatejből hasznosul a legjobb hatásfokkal. Magyarországon szerencsére kedvezőbbek az adatok. Az azonban gond, hogy már a kisgyerekek is aggasztóan sok cukros édességet, csipszet, fehérkenyeret és kólát fogyasztanak, friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék pedig ritkán vagy csak nagyon kis mennyiségben kerülnek az asztalra.

Vashiány a gyerekeknél is előfordulhat


Az egyéves kor előtti, illetve a későbbi, de naponta körülbelül fél liternél több tehéntej (vagy tápszer) fogyasztása ugyancsak gátolja a megfelelő mennyiségű vas felszívódását. Nálunk sajnos gyakori, hogy azért nem fogyaszt a család elegendő zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és húst, mert nem tudja kifizetni a magas tápértékű, egészséges, minél természetesebb állapotú élelmiszereket, így sok étkezés csupán vajas kenyérre és tejre vagy teára korlátozódik.

Minek nekünk vas?

Szervezetünk vaskészletének legnagyobb része az oxigénszállító molekulák, a hemoglobin képződéséhez és működéséhez - vagyis voltaképpen a vérképződéshez szükséges. A vörösvértestek számának csökkenése egyben az oxigénszállító molekulák számának megfogyatkozását is jelenti. A vas ezenkívül jelentős szerepet tölt be az izom- és enzimműködésben, valamint az agy és az immunrendszer normális működéséhez is elengedhetetlen.

Ebből következik, hogy hiánya is szerteágazó tüneteket okozhat: legszembetűnőbb a szellemi teljesítőképesség csökkenése és a fáradtság - mindkettő az állandósuló oxigénhiánnyal hozható összefüggésbe. Jellemző a fertőzések iránti fokozott fogékonyság, az étvágytalanság, az égető érzés a nyelven, a szájzug berepedezése, a hajhullás, a sápadtság és a töredező köröm. A szapora szívműködés és más, keringési rendszerben megmutatkozó tünetek már súlyos vashiányos állapotra utalnak.

A köznyelvben vérszegénységként emlegetett állapot nem azonos a vashiánnyal. Az előbbi fogalom az oxigénszállító vörösvértestek számának csökkenésére utal, utóbbi pedig arra, hogy nincs elegendő vas a szervezetünkben. A kettő természetesen összefügg egymással, de olyan állapot is előfordul, amikor vashiány van, vérszegénység azonban (még) nem áll fenn. Ez fordítva is igaz, vérszegénység vashiány nélkül is felléphet.

A vashiány okai

Már említettük az étrend szerepét: ha nem fogyasztunk elegendő, magas vastartalmú ételt, előbb-utóbb hiányállapottal kell számolnunk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos tényezők gátolják a vas hatékony felszívódását, például a gyomor-bélrendszeri betegségek, heveny fertőzések, hasmenés, a túlzott tej-, koffein és fekete teafogyasztás.

A hiány sokszor abból fakad, hogy valamilyen oknál fogva fokozott vasszükséglettel kell számolnunk. Ha a szervezet folyamatosan vagy gyakran vért veszít, rendszerint gondoskodni kell vaspótlásról, s ugyanez a helyzet növekedési szakaszokban, várandósság és szoptatás idején is. Koraszülött kisbabáknál már egy-két hónapos korban kiürülhetnek a vasraktárak, ezért az orvos vaspótlást szokott javasolni.

Kinek kell vasat szednie?

Erről a kérdésről különböző álláspontok léteznek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium például kilenc és tizenkét hónapos kor között szűrővizsgálatot javasol, s ez Magyarországon is indokolt lehet alultáplált vagy egészségtelenül étkező családoknál.

Laboreredmény

A hemoglobin- (vérfesték-) és a hematokrit- (a vér alakos elemeinek aránya) érték a vörösvértestek méretbeli megoszlására vonatkozó adattal kiegészítve jó kiindulási alap lehet. Ha ezek alacsonyabbak, mint a normálisnak tekintett értékek (hat hónapos kortól ötéves korig, valamint a várandósság idején 110 gramm/liternél nagyobb a normális hemoglobinérték), az esetek 97-98 százalékában vérszegénységről, illetve vashiányról lehet szó.

Egy laboreredmény eltérése azonban még nem jelent sokat. Valójában azt tekinthetjük kórosnak, ami az élettani folyamatokban is megmutatkozik. Kérdés persze, hogy a szülő vagy az orvos észreveszi-e a tüneteket, hiszen ezek eleinte nem olyan feltűnőek. Teljesen egészséges gyerek vagy felnőtt esetében azonban akkor sincs szükség vaspótlásra, ha a kelleténél alacsonyabbak lennének az értékek, hiszen az egyéni különbségek jelentősek lehetnek, mindig akad olyan, aki az átlagtól elüt ugyan, de egészséges.

Érdekes, hogy várandósság és szoptatás idején változatlan bevitel mellett is jelentősen javul a szervezet vashasznosító képessége, hiszen gondoskodni kell a baba fejlődéséről és az anyatejellátásról. A kizárólagos szoptatás a méhen belüli életből hozott vastartalékokkal együtt hat hónapos korig fedezi a kisbaba szükségleteit, többek közt vas tekintetében is.

Ha a vérkép alapján vashiányra gondol az orvos, további vizsgálatokra lehet szükség. A táplálkozási eredetű vashiány általában jól befolyásolható gyógyszeres vaspótlással. Ha a kezelés ellenére sem javulnak az eredmények, vagy a beteg állapota drámaian romlik (például összeesik, jelentős súlyvesztése van, vagy tartósan igen alacsonyak az értékek), érdemes hematológiai szakrendelést felkeresni, mert előfordulhat, hogy vérképzőszervi betegség vagy más egyéb kór okozza a vashiányt.

Jelentős vérképromlást eredményezhetnek az élősködők: óvodáskorú gyerekek körében egyes adatok szerint negyvenszázalékos a cérnagiliszta előfordulási aránya, de más élősködők, például a giardia lamblia (lásd bővebben a 2003. júniusi Kismamában) okozta betegségekkel is számolni kell. Ilyenkor természetesen a felismerés és a gyógyítás jelent megoldást, a puszta vaspótlás nem.

Vastúladagolás

Az eddigiekből remélhetőleg kiderült: a vasháztartás működése meglehetősen összetett, bonyolult. Hiszen míg a védekezőrendszer hatásos működéséhez elegendő vasra van szükség, addig bakteriális fertőző betegségben szenvedőknek nem tanácsos vasat adagolni, mert a baktériumok szaporodásához sok vasra van szükség. A fertőzés idején azért alakul ki átmeneti vérszegénység, hogy szervezetünk így is rontsa a baktériumok szaporodásának lehetőségeit, ezért ilyenkor helytelen volna épp a gyógyulás vélt érdekében vasat pótolni - noha pusztán a vérkép alapján ez önmagában véve szükséges volna.

Mint minden túlzás, a vas túladagolása is árt a szervezetnek, különösen akkor, ha a vérszegénység valódi okának tisztázása nélkül adagoljuk nagy mennyiségben, például multivitamin-készítmények cukorkaszerű fogyasztásával. Így ugyanis a szükségesnél nagyobb mennyiségben rakódik le a szövetekben, és károsítja működésüket. Vannak olyan helyzetek, amikor a túladagolást nehéz elkerülni: nagy vérveszteséggel járó baleset, műtét vagy rosszindulatú betegség esetén a páciens többszöri vérátömlesztésre szorul.

Az idők folyamán a felesleges vörösvértestek elpusztulnak, a vasfelesleg azonban nagyon nehezen vagy csak gyógyszeres segítséggel ürül ki a szervezetből.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a fogyasztás növelése nem emeli automatikusan a felszívódó vasmennyiséget. A hasznosulás hatásfokában szerepet játszanak a szállító mechanizmusok, a lebontás és az emésztés, a bélfal állapota, az esetleges veleszületett enzimhiány, vagy különböző gyulladásos folyamatok.

Magas vastartalmú élelmiszerek

hüvelyesek, dió, mandula, mogyoró, gabonafélék, húsok, belsőségek, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, aszalt gyümölcsök, mák, olajos hal

Szaktanácsadó: Dr. Kovács Gábor gyermekgyógyász, hematológus docens, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Vasból is megárt a sok

Szívesen rágcsálják a gyerekek az egészségesnek mondott, gabonafélékből készült ropogós pelyheket. Kukoricapelyhet például adhatjuk tízóraira, mondjuk néhány szelet almával kiegészítve. A pehelygyártók versengenek a vásárlók kegyeiért, léteznek majom, elefánt, krokodil alakú csemegék is, más csomagolásokon pedig ott díszeleg a felirat: tizenkétféle életfontosságú vitaminnal és vassal dúsítva. A szülők többsége vonzónak találja a lehetőséget, hogy gyermekét így is táplálhatja vitaminokkal. Szakértők azonban óvatosságra intenek a vassal dúsított élelmiszerekkel kapcsolatban. Szinte minden kórokozónak szüksége van vasra, az enyhe vashiányos állapot ezért akár védelmet is jelenthet a fertőzésekkel szemben.

Azoknál, akiknek a vérében örökletes tényezőknél fogva túl sok a vas, az átlagosnál jóval többször fordul elő szívinfarktus, cukorbaj, és gyakoribbak a daganatos megbetegedések is. A szervezet jobban megküzd az enyhe vashiányos állapottal, mint a túl sok vassal. Az egészséges egyensúly szűk határokon belül mozog. Mindezt felismerve Norvégiában beszüntették egyes vassal és vitaminokkal dúsított élelmiszerek forgalmazását, és más nyugat-európai országokban is vizsgálatokat folytatnak ezzel kapcsolatban. Különösen a gyermekek számára gyártott gabonapelyheknél gyakori, hogy vassal dúsítják a hozzávalókat. Ha a gyerek egészségesen táplálkozik, és még vastartalmú vitaminkészítményt is kap, biztosan túladagoljuk ezt a fontos nyomelemet. Vagyis: a kevesebb néha több!

Sápadt és fáradékony

A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb hiánybetegség. Megállapításához azonban nem elégséges a gyerek puszta szemrevételezése - bár a sápadtság, a gyakran visszatérő, elhúzódó fertőzések, a gyarapodás csökkenése erre utaló jel lehet. A szervezet vaskészletének legnagyobb része az oxigénszállító molekulák (hemoglobin) képzésekor használódik fel. A gyomor-bélrendszerből a vasat transzferrinhez kötve szállítja a vér, a felesleges vasat pedig ferritin formájában a májban, lépben és a csontvelőben raktározza el szervezetünk. A vashiányos vérszegénység megállapítása orvosi feladat.

Nem elegendő egyszerű vérképet csináltatni, hanem a vasraktárak telítettségéről is meg kell győződni a transzferrin és a ferritin vizsgálatának segítségével. Szervezetünk ugyan megőrzi és újrahasznosítja vaskészleteit, mégis előfordulhat, hogy egyoldalú táplálkozás, gyors növekedés miatt hiányállapot alakul ki. Mégsem szabad csak úgy ötletszerűen vaskészítményt vagy vastartalmú multivitamint szedni, mert az ok nélkül adott vas fogékonnyá tehet a legkülönfélébb fertőzésekre.

Betegségek, még a legenyhébb nátha esetén is abba kell hagyni a mesterséges vaspótlást a gyógyulás érdekében! A vas az anyatejből hasznosul a legjobb hatásfokkal, míg a túlzott tápszer- vagy tehéntejfogyasztás növeli a vashiány kockázatát.

A táplálékokban hem és nem-hem vas fordul elő. Az előbbi, mely húsokban található, jól felszívódik. A nem-hem vas felszívódása azonban számos tényezőtől függ, például attól is, mivel társítva fogyasztjuk az élelmiszert.

A korpa, a rostos ételek, a kalcium, a csersav, az oxalátok (ezek egyes növényi eredetű ételekben fordulnak elő) gátolják a vas felszívódását. A C-vitamin és akár egy kevés hem vas fogyasztása is elősegíti a nem-hem vas felszívódását. A szervezet vashasznosító képessége a növekedés felgyorsulása és a vasraktárak csökkenése esetén magától is javul. A hiányállapotot anyatejes táplálással és a későbbiekben kiegyensúlyozott vegyes étrenddel előzhetjük meg a leghatásosabban és legtermészetesebben.

Tele van a vasraktár?

Táplálékunk vastartalma viszonylag rosszul hasznosul, csak 5-10 százaléka szívódik fel a vékonybélből. Kivétel az anyatej, annak vastartalma ugyanis minden más ételféleségénél jobban (ötven százalékban) hozzáférhető.

Szervezetünk elsősorban az állati eredetű fehérjékben található vasat képes jó hatásfokkal felhasználni. Az egyidejűleg fogyasztott citrusfélék C-vitamin-tartalma segíti, a gabonafélék, a hüvelyesek, a tej, a tojás, a tea gátolják ezt a folyamatot. Ha az orvos vérvizsgálatok segítségével vashiányt állapít meg, adjuk az általa rendelt készítményt a gyereknek. Ugyanakkor azt sem árt kideríteni, mi okozza a gyereknél a hiányállapotot.

Mivel fertőzéses betegségek idején a szervezet növeli a raktározott vas mennyiségét, és csökkenti a szabadon hozzáférhető vasat, nem szerencsés, ha az ellenőrző vizsgálatot közvetlenül betegség után végzik. A sápadtság önmagában nem jelez vérszegénységet.

Vasban gazdag étrend összeállításához kérjük dietetikus segítségét. Azt gondoljuk például, hogy a hús gazdag vasforrás. Ám nem mindegy, melyik fajta! Tíz deka csirkehúsban mindössze 0,6 mg van, míg ugyanennyi sovány bárányhúsban 10,5 a borjúhúsban 3 mg található.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék