Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Nem szeretik egymást a gyerekeim!

Szerző: Vályi-Nagy Erika

2011. szeptember 8. | Frissítve: 2019. március 8.

Forrás: Kismama magazin

Vita a bevásárlólista miatt, odamorgás a szomszédnak, szóváltás a közértben. Egy vállrándítás az egész. Aztán amikor otthon a gyerekek vitatkoznak, morognak és veszekednek: felfordul a világ. Mégis miért nem természetes, hogy néha ők is összekapnak?

Féltékenyek a gyermekeim egymásra!


A szoptatós anyák melle egyből megfeszül, ha a kisbabájuk sírni kezd. Szinte hangsebességgel ér az agyba a jel, hogy vedd fel, etesd és nyugtasd meg. Aztán ahogy múlnak az évek, úgy lazul ez a különleges kapocs anya és gyerek között, de az anya továbbra is, mindig érzékeny marad a saját gyereke sírására.
Pedig a gyerek sokat sír. Sok gyerek még többet sír, így régen, a nagycsaládban kizárt is volt, hogy mindig megnyugtassák a bömbölőt. Mint ahogy az sem lehetett elvárás, hogy a testvérek ne kapjanak hajba, és ne feszítsék a sírásig a húrt. Tíz gyerekből kettő biztosan mindig ordított, amit már meg se hallottak a felnőttek, hiszen nekik szintén ezer gondjuk volt. A helyzetet a gyereket oldották meg, a síró megnyugodott, hogy aztán egy perc múlva a tízből két másik kezdjen el visítani.
A huszonegyedik század mamája azonban már nem szül tíz gyereket, és el se tudja képzelni, milyen lehet egy légtérben sok ember. Afféle elvárásokkal vág a gyerekprojektbe, hogy otthon majd csend lesz és béke, és a konfliktusokat a megfelelő módszerekkel mindig meg lehet oldani. Van is a polcon sokféle szakkönyv, hogy mindenre meglegyen a kompetens válasz. Nem csoda, ha nagy csalódásként éli meg a szuperanya, hogy a gyerekek mindezek ellenére veszekednek, kiabálnak, sírnak.

Legyenek jó testvérek?

Sok szülő szinte kényszernek érzi, hogy rendet tegyen a gyerekek között, és rábírja a civakodókat, hogy szeressék egymást. Vannak, akik a testvérféltékenységgel se tudnak mit kezdeni, és összeomlanak, ha a nagyobbik gyerek a pokolba kívánja a kicsit.
- Aki elvárásokkal vág bele a családbővítésbe, és már a kezdet kezdetén megfogalmazza az igényeit, ne csodálkozzon, ha később csalódások érik - mondja Battonyai Tünde pszichiáter.
- Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi az ideális korkülönbség a gyerekek között, és mikor jöjjön a második. Erre én csak annyit tudok mondani, hogy akkor, amikor a felnőtt készen van rá. Soha nem testvért szül az ember, hanem gyereket. Ha azzal az elvárással készülünk a második (harmadik, negyedik) gyerekre, hogy "legyenek jó testvérek, szeressék egymást, és majd felnőttként ne legyenek egyedül...", akkor biztos tévúton járunk. A gyerekek igenis veszekedni fognak, tépik majd egymást, de attól még nincs minden veszve. Sőt! Így tanulnak meg konfliktust kezelni, érdeket érvényesíteni, helytállni a világban.

"Nem izgat fel egy hangos vita"

Sárdi Enikőéknél 7 év alatt 7 baba született, a nem szokványos hétköznapokról pedig a Babaszobán vezetett blogjában mesél. Ha valaki, hát ő tud anekdotázni az otthoni zajszintről. Enikőt már nem lehet egy szimpla veszekedéssel kihozni a sodrából.
- Nem izgat fel különösebben egy hangos vita. Csak akkor lépek közbe, ha komoly fizikai sérülés történik, vagy a bántott fél szemmel láthatóan nagyon szenved. De többségében rájuk bízom a megoldást. Meg aztán legtöbbször nem látom a konfliktus elejét, így pedig nehéz igazságot tenni. Nem is nagyon szoktam. Ha épp elcsípem a kezdetét, és nagy igazságtalanság történik, akkor ítéletet mondok. A leggyakrabban viszont hamar elülnek ezek a durva viták.
Persze nem voltam én se mindig ilyen bölcs. Amikor még csak két-három gyerek nyüzsgött itthon, könnyebb volt őket kordában tartani, és mivel kisebbek is voltak, a bántások sem durvultak el annyira. Négygyerekes létünk óta érzem, hogy határozottabban nagyobb a zsibongás, és értelemszerűen több a konfliktus is. Az azonban nem jellemző, hogy tolerálhatatlanul durván bántanák egymást.
Hét gyereknél már teljesen irreális elvárás volna, hogy mindig mindenki szeresse egymást. Az is természetes, hogy a barátságok is eltérően alakulnak. Ami biztos, hogy az ikreket és Attilát - a kétévest - mindegyik szereti, és ennek számos jele van: nem tudnak elmenni az ikrek mellett egy-egy ölelés vagy puszi nélkül, Attilát pedig olyan szeretetteljesen tudják oktatni az ő nagyos dolgaikra, hogy sokszor mosolygunk rajtuk. Mivel két korban szomszédos testvér tud legjobban eljátszani egymással, ezért épp ők lesznek azok, akik összeszólalkoznak a másikkal, de előfordul, hogy nagyobb korkülönbséggel is összemarakodnak.
Olyat is láttam már, hogy egy harmadik testvér lépett közbe. Mindegyik mindegyikkel jól eljátszik, mégis érzem, hogy az értelmi/érzelmi választóvonal épp hol húzódik. A két legidősebb, Zsófi és Andris már tényleg nagyok, és ők már sokat susmorognak egymással olyan dolgokról, amelyekbe nem akarnak minket beavatni. Szűk egy éve még köztük és a soron következő Levente (5) között éreztem kis szakadékot, most viszont Levi és a négyeske, azaz Ákos között húzódik ez a határ. De ez csak egy érzés, mert valójában Levi és Ákos is nagyon jól eljátszik együtt.
De abba, hogy ki kivel barátkozik, nem szólok bele, nem látom értelmét. Még a szeretetről egy gondolat, és ezt fontosnak tartom. Egy dolgot sosem mondunk nekik, mégpedig azt, hogy szeretnetek kell egymást, mert testvérek vagytok, egy családban éltek. Végső soron a szomszéd nénit sem kell csak azért szeretni, mert egy utcában lakunk. Szerintem a testvéri kötelék magától jön. Ezt felnőttkorban tapasztalhatjuk igazán.
A szeretetet leginkább abban érzem, ahogy egymásért tudnak aggódni. A testvéri szeretet valószínűleg más minőség, mint a baráti szeretet, de hogy nagyon erős kötelék, az biztos. Ez pedig a legtöbb családban magától megköttetik, csak azáltal, ahogy együtt élnek és ahogy a szülői mintát látják.

Adj neki békepuszit!

A testvérek közötti civakodás teljesen természetes, mint ahogy az is, hogy időnként féltékenykednek egymásra. Vannak periódusok, amikor ez erősebb, máskor gyengébb. Ilyen az, amikor megszületik a kistestvér, az egyik gyerek élete új szakaszba ér (óvoda, iskola), de egy szimpla szülinapon is kitörhet a féltékenykedés, hogy miért nem ő kap ajándékokat.
Ranschburg Jenő Szülők lettünk könyvében olvasható: "Nem szabad a testvérek között mesterséges békét teremteni. Nagyon sok szülő úgy véli: a testvéreknek állandó harmóniában kell élniük, és ha törik, ha szakad, szeretniük kell egymást."
A megparancsolt béke (van, ahol a békepuszi is kötelező) csupán látszatbéke. Így írja a pszichológus: "Az indulatok a gyerekekben rejtve fortyognak tovább, és a gyerekkorban művi úton fenntartott testvéri harmónia a serdülőkor után tartós diszharmóniához, nemritkán egy egész életre szóló ellenszenvhez vezethet a testvérek között. A mesterséges béketeremtés másik következménye az idősebb gyerek jogkörének erős megnyirbálása. "Te vagy az idősebb - mondja a szülő -, engedj a kisebbnek!"
Néha vigasztalóan még ezt is hozzáteszi: "Okos enged, szamár szenved." Az ilyen családokban fokozatosan kialakul az a meggyőződés, hogy a kisebb gyereknek mindent szabad, a béke azzal tartható fenn, hogy az idősebb gyerek eltűri a kisebb akarnokságát. Ez senkinek se tesz jót, de az idősebbnek különösen árt: állandó készenlétet és gyanakvást kelt benne, és az igazságtalan félreállítottság, elnyomottság érzése egy életére elkísérheti."

Miért utálja?

- Ha két nagyobb testvér folyton gyűlölködik, akkor a szülőknek nem árt először magukba nézniük - mondja Battonyai Tünde pszichiáter. - Elképzelhető, hogy a szülők közti veszekedések képződnek le a gyerekek szintjén, de az is az okok között lehet, hogy kisgyerekként nem tanulták meg kezelni a konfliktusaikat. Nem tudnak békét kötni, megbocsátani, a problémáikról beszélni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a szülő segítsen nekik, adjon a kezükbe konfliktuskezelési technikákat, tanítsa meg őket a jó együttélésre.

Jótestvér-tippek

- Legyél néha kettesben egy-egy gyerekkel, és akkor tényleg figyelj rá. Lehet ez közös program, de otthon is el lehet bújni egy kis időre a többi családtag szeme elől.
- Biztosítsd a gyereket arról, hogy értékeled a képességeit. Dicsérd meg abban, amiben ő a legjobb!
- Ha kisbaba születik, engedd meg, hogy a nagyobb gyerek is baba legyen újra: a dédelgetés, szeretgetés neki is jár (még akkor is, ha már iskolás). Ne büntesd, ha bizonyos területeken (szobatisztaság, önállóság) visszaesik egy korábbi szintre, szinte biztos, hogy elmúlnak a gondok, ha újra biztosnak érzi helyzetét a családban.
- Ne ijedj meg attól, hogy másként szereted a gyerekeidet. Ez természetes. Teljes nyugalommal mondhatod: te vagy a kedvenc nagyfiam/nagylányom, kisfiam/kislányom, hiszen nem a testvéréhez képest szereted, hanem önmagáért.
- Beszélgessetek a testvérféltékenységről! Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy elfogadjuk az érzéseiket, és nem ítélkezünk.
Ezt is érdemes elolvasni:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Egészség, tudatosan, influenzás időszakban is (X)

Az influenza vagy szájon, vagy az orron keresztül fertőz. A rendszeres kézmosás, főleg evés előtt ezért is nagyon hasznos.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék