Mintha más bolygón lennék - visszatérés a munka világába
Szerző: Biczó Gabriella
2020. január 3. | Frissítve: 2021. január 5.
Forrás: babaszoba.hu
Az élet legnagyobb kihívásainak egyike, amikor a kisgyerekes otthonlétből a szülő visszatér a munka világába. Van, aki alig várja a pillanatot, hogy a gyerekdalokon túl is legyen értelme az életének, más szívesen maradna még otthon.

"Már az első terhességem alatt elkezdődött az otthonlét, mert ekkor kezdtem el saját vállalkozásban dolgozni. A második gyermekem a két évvel később született, mint az első. Kicsivel több, mint 5 évig voltam otthon. Hívtak hamarabb státuszba dolgozni, de tudatosan vártam az ovikezdésig. Úgy éreztem, így nekik és nekem is jobb lesz" - meséli Dóra, aki ez alatt az öt év alatt így nem volt teljesen "parkoló pályán" a munka terén. "Megkaptam azokat a szellemi impulzusokat, ami miatt szerettem, szeretek dolgozni. És csak annyit vállaltam, amit este, hajnalban vagy alvásidőben el tudtam végezni. Hálás vagyok az életnek, hogy olyan szakmám van, amivel otthonról is lehetett tevékenykedni. Persze 5 év otthonlét kicsit átgyúrja az ember személyiségét és lelkét. Alapvetően társasági ember vagyok, így vágytam már felnőtt társaságba, ami nem a játszótér kerítése és óvoda falai közé korlátozódik."
Katinak fontos a munkája, annyira, hogy elképzelni sem tudta, hogy éveket otthon töltsön a gyerekkel. "Szeretek tanulni és szeretek dolgozni. Persze, fontos az anyaság, de ki merem mondani, hogy nem az anyaságban teljesedek ki. Sok olyan dolog foglalkoztat és mozgat meg, ami nem a gyerekkel, nem a családi élettel kapcsolatos. Tudom, hogy sokan megköveznek ezért, de el sem tudtam képzelni, hogy évekig ne csináljak mást, mint, ami az anyasággal jár." Így Kati mindössze fél évig volt otthon a kislányával, de abban a fél évben is tanult, a második diplomáját szerezte meg.
Összehangolás: hogyan?
"Nem leszek népszerű a véleményemmel, de szerintem nem igazán lehet összehangolni a munkát és a családot" - mondja Anna. "Rengeteg olyan helyzet van, amikor választanod kell: vagy a gyerek vagy a munka, vagyis végeredményben az a kérdés, hogy a gyerek vagy önmagad. Szerencsés vagyok, mert home office-ban dolgozhatok és azért is szerencsés vagyok, mert nem vágyom arra, hogy mindennap egy irodában, társaságban legyek. A személyiségem és a munkám is lehetővé teszi, hogy otthonról dolgozhassam. Ettől függetlenül nekem is nagyjából fél év volt, mire összesimultak a dolgok, az új napirend, az, hogy egyedül vagyok, amíg a lányom oviban van. Újra kellett formálni a mindennapokat, de a home office lehetősége ad egy olyan szabadságot, amellyel mindez megoldható. De nagyon kevés anyának adatik meg ez a lehetőség: vagy azért mert a munkája nem elvégezhető otthonról vagy azért, mert becsavarodna, ha nem járna emberek közé. Nekik minden gyerekbetegség, minden ovis program egyben választás is a gyerekük és a munkájuk között."
"Napi 8 óra munka mellett, ha nincs segítséged, akkor elvesztél. Úgy tudjuk megoldani a rázósabb helyzeteket, hogy a nagyszülők készenlétben vannak. Nem tudom, ez mennyire elvárható és nem vagyok abban biztos, hogy ennek így kellene működnie" - mondja Éva. Ő abban látná a megoldást, ha a nőknek lehetősége lenne részmunkaidőben vagy otthonról dolgozniuk, főleg az első 4-5 évben.
Dóra azt meséli, hogy a vállalkozói lét nagyon jól működött az első öt évben, jól jött a szabadság, a vállalkozói lét adta rugalmasság, könnyebb volt logisztikázni és nem utolsó sorban Dóra férje is sokat dolgozott otthonról, így ő is mindenből ki tudta venni a részét. De el is fáradtak ez alatt az 5 év alatt.
Kati szerint nincs egységes recept. "Én lényegében nem estem ki a megszokott környezetemből amiatt, hogy anya lettem. Az egyetemen ahol tanultam és dolgoztam is, mindenben támogattak, elsősorban abban, hogy azt éreztették velem, hogy jól csinálom, jól választottam. Persze ugyanannyit kellett letennem az asztalra, de éreztem egyfajta elismerést." Azt persze Kati is elismeri, hogy egyedül nem ment volna a helytállás. "Mindenképp kell segítség, anélkül nem megy. Az lenne jó, ha lenne választási lehetőség: aki otthon szeretne maradni, őt abban támogatnák, aki vissza akar térni a munka világába, azt pedig abban. Nem hiszek abban, hogy minden nőnek ugyanaz az élethelyzet válik be, mások vagyunk, eltérő értékrendekkel, különböző életstratégiákkal."
Hozzászólások