Milyen a tudatos szülő?
Szerző: Hanula Erika, Csupa Szív Magazin
2015. szeptember 2. | Frissítve: 2018. szeptember 6.
Forrás: babaszoba.hu
Manapság olyan divatos a "tudatos" szót használni, szinte mindenre rá lehet már húzni ezt a jelzőt. De vajon mit is jelent ez pontosan a gyereknevelésben? És egyáltalán, miért fontos, hogy tudatosak legyünk szülőként?
h i r d e t é s
Vannak dolgok, amiket anyaként ösztönösen csinálok. Vagy azért, mert évmilliók óta kódolva van bennem (pl. ránézek az újszülött kisbabámra és minden áron -akár az életem árán is- meg akarom őt védeni), vagy azért, mert a testem így van összerakva (pl. a szülés után pár nappal beindul a tejtermelés) vagy pedig azért, mert ezt a mintát hozom magammal a saját gyerekkoromból.
Míg az első kettő nemigen írható felül, a hozott viselkedésmintákat igenis meg lehet változtatni. És itt van óriási szerepe a tudatosságnak!
Mert lehet, hogy olyan mintákat hozunk magunkkal, amelyek nem jók, nem helyesek, de olyan mélyen élnek bennünk, hogy nem is ismerjük fel őket. Vagy fel sem merül, hogy máshogy is lehetne. Pedig igenis lehet! Csak az első lépést nagyon nehéz megtenni: felismerni, hogy valamin változtatnunk kell. Persze, utána sem könnyű sétagalopp, de ahhoz már lehet eszközöket keresni.
A tudatos szülő nem tökéletes, de törekszik a legjobbra
Szerintem nincs olyan, hogy tökéletes szülő, mindig, mindenki tud javítani valamin. Ezért jó, ha mindenki törekszik rá, hogy egyre tudatosabb legyen (és nem csak elolvassa ezt a cikket, rájön, hogy a szomszéd Gizikének a kezébe kéne nyomni, magába viszont már nem néz).
Szóval lássuk, milyen is egy tudatos szülő?
1. El tudja fogadni, hogy ő sem tökéletes, viszont törekszik arra, hogy egyre jobb legyen.
2.Tudja, hogy mindenek alapja, hogy ő önmaga egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott és stabil legyen. Hogy ezt elérje, azért mindent meg is tesz.
3. Egészséges az önismerete és önbecsülése (vagy legalább is törekszik elérni azt), és nem hagyja, hogy mások megingassák azt.
4. Mások tanácsát meghallgatja, akárhonnan is jön a tanács, elgondolkozik rajta, megrágja magában, de csak akkor fogadja meg, ha valóban úgy érzi, rá vonatkozik.
5. Szülőségről szóló könyveket, előadásokat, blogokat, cikkeket olvas, ötleteket merít belőlük, de csak azt alkalmazza belőlük, ami rá és a családjára illik.
6. Tudja, hogy minden gyerek, minden szülő, minden helyzet egyedi, így csak azért nem alkalmaz egy gyereknevelési gyakorlatot, mert az a trendi éppen.
7. Ha valamilyen problémával találkozik a gyereknevelés kapcsán, megpróbál megoldást találni rá. Nem szégyell segítséget kérni. Ha az egyik módszer nem megy, akkor tud váltani és mást kipróbálni. Addig próbálkozik, míg sikerre nem jut.
8. Nem hasonlítja sem magát sem a gyerekeit másokhoz.
9. Figyel arra, hogy egyensúly legyen a családban: ugyanúgy törődik önmagával, a házastársával és a gyerekeivel is. Mindenki megérdemli a külön figyelmet és törődést.
10. Tudja, hogy minden gyerek-korszaknak megvan a maga szépsége és nehézsége is, ezért inkább a pozitív dolgokra koncentrál. Megéli a pillanatot, mert tudja, hogy a gyereke soha többé nem lesz olyan ártatlan, mint csecsemőkorában/ olyan bájos, mint totyogó korában/olyan rácsodálkozó, mint két évesen/ olyan kíváncsi, mint kisiskolásként, stb. Ezért kiélvez minden egyes pillanatot.
Hozzászólások