Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mikor kezdjük el a beszédfejlesztést?

Szerző: Szalma Erika

2014. június 23. | Frissítve: 2018. október 9.

Forrás: Kismama magazin

A logopédiával foglalkozó szakemberek sincsenek egy véleményen abban a kérdésben, hogy hány éves kortól kell fejleszteni a gyerekeket. Van, aki szerint már a kétévesekkel is foglalkozni kellene, és csak azért nem teszik, mert nincs elég szakember.

Mikor kezdjük el a beszédfejlesztést?


Mások azt mondják, hároméves kor előtt felesleges, hiszen néhány hónap is óriási változásokat hozhat, nem szólva az élettani rendellenességekről, amelyek maguktól is helyreállnak. Mit tehetünk szülőként, hogy megelőzzük a későbbi kudarcokat, és egyáltalán hogyan ismerhetjük fel, hogy probléma van?
"Másfél éves korban az aktív szókincs legyen ötven szó, ennyi kifejezés használatát várják el a logopédiai szakkönyvek, ami elég szigorú adat, hiszen a gyermekek egyéni ütemben fejlődnek" - magyarázza Lövei Judit logopédus. "Hároméves kor alatt óriási különbségek lehetnek a gyerekek nyelvi fejlődésében. Vannak, akiknél egy vagy akár két évet is késhet a beszéd megindulása, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy probléma van. Sok mindent figyelembe kell venni, például azt, hogy a fiúk később mondják ki az első szavakat.
Előfordul, hogy a kicsi egyszerűen nem akar megszólalni, de olyan is létezik, hogy azért nem beszél, mert nincs előtte példa. Ilyenkor általában az történik, hogy a gyerek már úgy kezd el beszélni, hogy mondatokat használ, és helyesen ragoz" - teszi hozzá a szakember. Úgy véli, probléma akkor van, ha a gyerek hároméves kora után sem szólal meg, vagy megreked a beszédfejlődés kezdeti szakaszában: szócsonkításokkal, szótöredékekkel, hangutánzókkal fejezi ki magát, mutogat, hümmög, csak magánhangzókat használ, kevesebb hangot hallat, és nem figyel a környezete hangjaira sem.

Példát kellene mutatnunk

"A beszédhibás, késve megszólaló gyermekek száma évről évre nő" - mondja Lövei Judit, aki szerint felgyorsult életünk erre is hatással van. "A szülőknek kevesebb idejük van leülni egymással, és persze a gyermekükkel is. Fontosnak tartom megemlíteni az egymással való társalgást, mert bár ez nem egyenesen a gyereknek szól, azért a hallott mondatokból is nagyon sokat tanulhat a kicsi. Idővel pedig be is kapcsolódik a beszélgetésekbe. Az élőszóban hallott mesét felváltja a DVD és a mesecsatorna, ami szintén ronthat a helyzeten" - magyarázza a szakember, aki szerint a képeskönyvek ezzel szemben remek beszédindító segédeszközök.
"A könyveket együtt lapozgatjuk végig, s közben megtárgyaljuk a látottakat. A kicsik nagyon szeretik nézni, hogyan formáljuk a szavakat, és szeretnek hangokat utánozni. Megpróbálják ugyanúgy igazítani a kis szájukat, ahogy a felnőttnél látták, és ez sokszor vicces perceket, huncutkodó pillanatokat szülhet."
Az egyik ilyen legjobb fejlesztés, ha az állatok hangjait kezdjük utánozni, mondjuk egy állatos képeskönyv nézegetése közben. Vagy akár bábozhatunk is. Lényeg, hogy az aprónép jól lássa a szánkat a hangutánzás közben. És nyugodtan lehet túlartikulálni, legfeljebb nagyobb lesz a kacagás is - ad útmutatást a logopédus.
"A játékos mondókák, dalocskák úgy az igaziak, ha a ritmust is érzik közben a gyerekek, hiszen az ideális nyelvi fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő, ritmusos mozgás. A mozgás és a beszéd kapcsolatát úgy kell elképzelni az agyban, mint a fogaskerekek mechanikáját egy órában. Egymásba kapaszkodva húzzák és tekerik egymást. Így az egyik terület foglalkoztatásával hatással vagyunk a másik területre is" - teszi hozzá.
Nehezebben illeszkednek be és sokkal frusztráltabbak közösségben azok a gyerekek, akik nehezen fejezik ki magukat, és kevesen értik őket. Ők a kudarcok miatt kevesebbet kommunikálnak, lassabban fejlődnek, és későn, gyakran csak nagycsoportosan jutnak el logopédushoz, ezért sajnos előfordul, hogy beszédhibával, hiányos szókinccsel kerülnek iskolába. "Ha probléma van, akkor minél előbb érdemes elvinni logopédiai tanácsadásra, nevelési tanácsadóba" - teszi hozzá a logopédus.
"De nem szabad elfelejteni, hogy minden gyermek más és más. Legyünk hát türelmesek. Ha a kicsi hároméves koráig velünk van otthon, és mi úgy gondoljuk, hogy megfelelően fejlődik a beszéde, saját igényeinkhez igazodva döntsünk arról, hogy hova, milyen külön foglalkozásra visszük a gyermekünket. A választásban ilyenkor elsősorban a gyermek habitusa domináljon, és az a bizonyos anyai ösztön, amely rávezet minket arra, hol fogjuk magunkat jó érezni."

Nincs megszervezve a bölcsődei korai fejlesztés

"Bölcsődéinkben a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő mondókákkal, énekekkel, gondozás- és játékszituációkban való interakciókon keresztül társalgással, valamint példaadással valósul meg az anyanyelvi nevelés" - mondta el Takács Anna, a XI. kerületi Egyesített Bölcsődei Intézmények vezetőhelyettese. "A bölcsődei kisgyermeknevelők a fejlesztésben nem kompetensek. Ezt a feladatot nagyon sokáig megbízással logopédus látta el, aki a Szakértői Bizottság által előírt óraszámban, egyéni fejlesztés keretében a csoportokban foglalkozott a segítségre szoruló gyerekekkel."
Pedig a szakemberek szerint rengeteg olyan gyerek jár a bölcsődékbe, akiknél késik a beszédfejlődés. "Már két, két és fél éves korban foglalkozni kellene a kisgyermekek fejlesztésével, hogy megelőzhetőek legyenek a később jelentkező problémák" - tájékoztatott egy, a neve elhallgatását kérő, a szakszolgálatok és a bölcsődék közötti együttműködést szervező csecsemő- és kisgyermek-nevelő, gyógypedagógus szakember.
"A beszélő gyerekek élettani beszédhibáit ebben a korban a gondozónők csak azzal javítják, hogy mindig kimondjak az adott szót helyesen. Pedig mindenképp fontos lenne elindítani a nyelvi kommunikációt, hiszen ha később kezdi kifejezni magát egy kisgyerek, várhatóan elmarad majd a szókincse is az átlagostól, ez hátráltatja társas kapcsolataiban értelmi fejlődésében, így további kommunikációs és tanulási nehézségeket okozhat.
Sajnos jelenleg a bölcsődékben a közoktatási rendszer s az ezzel együtt járó korai fejlesztés átalakítása miatt tulajdonképpen nem működik, vagy csak most alakul a fejlesztés. A pedagógiai szakszolgálatok szakemberhiánnyal küzdenek, egyáltalán nem, vagy csak részben tudnak foglalkozni a három-négy év alattiakkal. Ráadásul nem is lenne sok értelme, hiszen a szülőknek este, a munkaidejük végeztével kellene odavinni az addigra mar fáradt, nyűgös kicsiket.
A családok az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottsághoz fordulhatnak hivatalos szakvéleményért, de mivel egy ilyen intézmény van, óriási a várólista. Egyre több alapítvány igyekszik több-kevesebb sikerrel segítséget nyújtani a szülőknek, már persze azoknak, akik megengedhetik maguknak, mert ezek többsége fizetős szolgáltatás. Budapesten és a megyeszékhelyeken még viszonylag jó a helyzet, de a kisebb városokban, falvakban a szülők teljesen magukra vannak hagyva a problémával, sőt gyakran a védőnők, gyermekorvosok is elbagatellizálják a kérdést, és inkább nem konfrontálódnak a szülőkkel."

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék